Új Szó, 2020. szeptember (73. évfolyam, 203-226. szám)
2020-09-29 / 225. szám
8 MAGYARORSZÁG ÉS A NAGYVILÁG 2020. szeptember 29.1 www.ujszo.com RÖVIDEN Nehézfegyverekkel harcolnak Hegyi-Karabahban Belorusz tiltakozók százai őrizetben Minszk. Vasárnap Minszkben hetedik egymást követő vasárnap tízezrek vonultak az utcára Aljakszandr Lukasenka elnök lemondását követelve. Hőméiben és Hrodnában csuklyás rohamrendőrök csaptak le a tiltakozókra. Minszkben és vidéken összesen mintegy 200 embert vettek őrizetbe - közölte a fehérorosz belügyminisztérium. „Meg kell állítanunk ezt a rezsimet” - közölte a választáson második helyen végzett Szvjatlana Cihanouszkaja ellenzéki vezető. (MTI) Gyógyszertesztet kór Bidentől Trump Washington. Donald Trump amerikai elnök gyógyszertesztet akar választási kihívójától, a demokrata párti Joe Bidentől a mai elnökjelölti vita előtt. Az elnök doppingvizsgálatot, azaz gyógyszertesztet akar az első elnökjelölti vita előtt Bidennél, megvizsgálandó, hogy a politikus kap-e bármilyen, a teljesítményét növelő, élénkítő szert a vita előtt. „Nagyon határozottan drogtesztet fogok kérni az aluszékony Joe Bidennél, a vita előtt vagy után. Természetesen beleegyezem, hogy nálam is elvégezzenek egyet”-írta Trump. (MTI) A svájciak elvetik a korlátozásokat Bőm. A svájci szavazók elutasították az Európai Unió polgárainak svájci letelepedését és munkavállalását korlátozó javaslatot a vasárnapi népszavazáson. A végeredmény szerint a szavazók 61,7%-a utasította el Svájc és az uniós országokban élők szabad mozgására vonatkozó szerződés felmondását célzó kezdeményezést. A nacionalista-populista Svájci Néppárt által napirendre tűzött kérdés lényege, hogy meghatározzák-e a Svájcban letelepedő és munkát vállaló EU- állampolgárok létszámát. Jelenleg 1,4 millió uniós polgár él a 8,6 millió lakosú Svájcban. (MTI) Örmények által kilőtt azeri tank. Katonai mozgósítása Kaukázusban, (tasr/ap) ÖSSZEFOGLALÓ Jereván/Baku. Nehézfegyverek bevetésével folytatódnak a harcok az azeri és az örmény erők között a vitatott hovatartozásé Hegyi-Karabah régióban. Ilham Alijev azeri elnök tegnap részleges mozgósítást rendelt el a helyzet súlyosbodása miatt. Az azeri elnöki rendelete értelmében behívják katonai szolgálatra a hadköteleseket. Az azeri védelmi tárca arról tájékoztatott, hogy az örmény erők a régió szomszédságában fekvő Terter települést ágyúzták. Azeri oldalról bejelentették, hogy elfoglaltak számos, stratégiailag fontos magaslatot Talis település környékén, Hegyi-Karabahban, ahol vasárnap óta folynak a harcok. A hegyikarabahi erők eddig legalább 59 katonájuk halálát ismerték el az azeri erők elleni harcban, az örmény védelmi minisztérium pedig 200 karabahi sebesült katonáról is hírt adott. A sebesülteket Jerevánba szállították. Az örmény fél szerint éjszaka is folytatódtak a súlyos harcok az arcvonal déli, délkeleti és északi részén, és a védelmi erők súlyos veszteségeket okoztak az azeri hadseregnek, visszafoglalva tőle több magaslatot. Washington, Moszkva és az ENSZ főtitkára az ellenségeskedések azonnali beszüntetésére szólított fel. A jereváni és a hegyi-karabahi hatóságok már vasárnap rendkívüli állapotot hirdettek, és teljes katonai mozgósítást rendeltek el az országban. A két, egymással szomszédos korábbi szovjet köztársaságnak régóta területi vitája van egymással: a döntően örmények lakta Hegyi- Karabah a Szovjetunió megszűnésekor, 1991-ben kinyilvánította függetlenségét, és elszakadt Azerbajdzsántól. Baku fegyverrel lépett föl a szakadárok ellen, és bár a felek 1994- ben fegyverszünetet kötöttek, gyakran fegyveres konfliktusba keverednek egymással. Az 1994-ig tartó, 30 ezer halottat és egymillió menekültet követelő háborút az örmények nyerték: Karabah kvázi függetlenné vált, amit ugyan a világ országai közül csak néhány oroszbarát szakadár terület ismer el, valójában az örmény kormány az úr, és a tartomány 145 ezer lakosa között már egyetlen azeri sincs. Az Örményországgal egyébként nem határos Karabah akkor vált időzített bombává, amikor a szovjet idők beköszöntével Sztálin úgy döntött, hogy az önálló tagköztársaságokká váló Örményország és Azerbajdzsán között örökké tartó feszültséget szít azzal, hogy az örmény többségű területet az azeri oldalhoz csatolja. Az újabb konfliktus úgy kezdődött, hogy vasárnap délelőtt rakéták csapódtak be a Hegyi-Karabah központjának számító Sztyepanakert városába, amelyek a hatóságok szerint megöltek egy nőt, a gyerekét és tizenhat katonát. Örmény álláspont szerint ezzel kezdődött a legújabb véres összecsapás Európa legrégebbi konfliktusában. Azerbajdzsán kormánya szerint a hadműveleteket az örmények kezdték, amikor átlőttek Karabahból az azeri oldalra, és megöltek egy ötfős családot. 2016-ban Karabahban már volt egy 4 napos háború, aminek mintegy 200 áldozata volt, idén júliusban ismét lőtték egymást az azeriek és az örmények Karabahnál. Akkor ugyan gyorsan visszaállt a tűzszünet, de a háborús pszichózis azóta mindkét országban felerősödött. Ami viszont nem hasonlít az elmúlt tíz év hasonló összecsapásaira, az a katonai mozgósítás mértéke: ennyi nehézfegyverzetet nem szoktak bevetni. Most azeri tankoszlopok indultak Karabah felé, és harci helikopterekkel is lőtték a területet. (MTI, TASR, 444) Erdély: az RMDSZ sikere Már büntetik a civileket Kolozsvár. Négy erdélyi megyét vezethet az elkövetkező ciklusban a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) színeiben megválasztott tanácselnök. A székelyföldi Hargita megyében Borboly Csaba, Kovászna megyében Tamás Sándor szerzett újabb elnöki mandátumot a szavazatok elsöprő többségével. Sikerült újráznia Szatmár megyében Pataki Csabának és Maros megyében Péter Ferencnek is. A Nemzeti Liberális Párt (PNL) által végzett párhuzamos szavazatszámlálás részleges eredményei szerint Péter Ferenc behozhatatlan előnyre tett szert Maros megyében. Az RMDSZ jelöltje a szavazóközpontok 70%-ának az adatai alapján kétszer annyi szavazatot kapott, mint az utána következő liberális jelölt. A Marosvásárhelyt 20 évig vezető, de ezúttal függetlenként a megyei önkormányzat vezetésére pályázó Dórin Floreának alig ötödannyi szavazatot sikerült összegyűjtenie, mint Péter Ferencnek. Az RMDSZ Bihar megyében veszítette el a tanácselnöki tisztséget, melyet a következő 4 évben a liberális Ilié Bolojan tölthet be. Bolojan több cikluson át Nagyvárad polgármestere volt. Kelemen Hunor szerint az erdélyi magyarok részvétele enyhén elmaradt az országos átlagtól a vasárnap tartott romániai önkormányzati választáson. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke ezt azzal magyarázta, hogy mintegy 50 településen nem volt verseny a polgármesteri tisztség elnyeréséért, csak az RMDSZ jelöltje pályázott a tisztségre: „Ahol egyetlenegy jelölt volt, ott a mozgósítás gyengébben ment, és kevesebben vettek részt. A különbség ezekből a településekből adódik.” (MTI) Budapest. Idén tavasszal indult el a pécsi az Emberség Erejével Alapítvány az Európai Unió Erasmus+ pályázatán, azzal a céllal, hogy a diákok állampolgári kompetenciáját fejlesztő, díjnyertes társasjátékuknak elkészíthessék a spanyol, olasz, horvát és angol verzióját is. És ugyan a jelek szerint elérték a támogathatósághoz szükséges ponthatárt, mégsem kapták meg a támogatást, mert az Erasmus+-programot Magyarországon koordináló közalapítvány utólag arra kérte őket, igazolják, ők nem egy külföldről támogatott civil szervezet, ezt azonban az alapítvány nem tette meg. Nyirati András, az alapítvány vezetője elmondta, erre több okuk is volt. Egyrészt alapítványuk a kezdetektől fogva tiltakozott a 2017-ben elfogadott „civil törvény” ellen, egyike voltak annak a 23 civil szervezetnek, amely panasszal élt az Alkotmánybíróságnál, ill. annak a 14 szervezetnek is, amely a strasbourgi bírósághoz fordult. Épp ezért Nyirati szerint az utólagos adatközlés kényszere lehetetlen helyzetbe hozta őket, hiszen évek óta küzdöttek a megbélyegző és jogellenes törvény ellen. Nyirati András elmondta, mindezt egy olyan szervezet várta el tőlük, amelyik amúgy uniós pénzeket oszt ki Magyarországon. Másrészt, és ez még hangsúlyosabb, az Európai Unió Bírósága idén júniusban kimondta, a magyar jogszabály jogsértő (ez még nem a strasbourgi per, amit a civil szervezetek indítottak, abban még nem született döntés). Az ítélet szerint Magyarország hátrányosan megkülönböztető és indokolatlan korlátozásokat vezetett be. (444, ú) ALLASHIRDETES Grafikus munkatársat keresünk Főbb feladatok: / marketinganyagok, kiadványok, kreatívok tervezése, készítése / az Új Szó és a Vasárnap mellékleteinek tördelése / kéthetente vasárnapi/ünnepi ügyelet Elvárások: / legalább 1-2 éves gyakorlat Adobe Photoshop, Illustrator és Indesign programok használatában / kreatív látásmód / precíz, megbízható, önálló munkavégzés Jelentkezni lehet e-mailben: / együttműködésre való képesség . peter.toronyi@ujszo.com j A jelentkezéshez kérjük csatolni az életrajzot, Amit kínálunk: “ ha van' a Portfoliót is. j / alapbér bruttó 1000 euró ; Beküldési határidő: j /pluszjutalom 2020.október9. a teljesítmény függvényében j / étkezési támogatás I / teljes munkaidő j ✓ a munkavégzés helye Pozsony és home office ¥ TI VVIJ
