Új Szó, 2020. szeptember (73. évfolyam, 203-226. szám)
2020-09-03 / 204. szám
RÉGIÓ 6 2020. szeptember 3. I www.ujszo.com Ahol a Duna elhagyja Szlovákiát VATAŐClN PÉTER Egy hajdanvolt vulkanikus világ pusztuló bérceiről szemlélni, ahogy a Duna egy óriási S-t ír le Párkány és Esztergom között... Ha másért nem, már ezért a látványért is érdemes eljönni ide - de akad itt más felfedezni való is. Szlovákia legkisebb és legalacsonyabb hegysége egyszerre ismert és ismeretlen hely. Párkány és környékének lakói számára talán inkább az előbbi, de aki igazán beleveti magát a Kovácspataki-hegyek közé, az mindig talál valami érdekeset. Záróakkord a térképen Az osztrák határnál a Kis- Kárpátok, pontosabban annak dévényi része jelenti a szlovákiai Duna „nyitányát”. Innen számítva mintegy 150 kilométeren át lényegében különösebb szintkülönbség nélküli - felszíni egységekben persze igencsak változatos - síkságot fedezhetünk fel. Ez a világ egészen a Kovácspataki-hegyekig vagy más néven Helembai-hegységig terjed, amelyen túl a folyó már teljesen Magyarországon át folytatja az útját. A lényeg tehát, hogy hegyek üdvözlik és azok is búcsúztatják a Dunát, ha Szlovákia geomorfológiája lebeg a szemünk előtt. A hegységet sokszor emlegetik a Börzsöny szlovákiai részeként, ugyanis azzal szinte egy • időben, 15-18 millió évvel ezelőtt alakult ki vulkanikus tevékenységnek köszönhetően. Aztán mindössze annyi történt, hogy az Ipoly „levágta” a nagyobbik testvérről, „beszorítva” ezzel a Kovácspataki-hegyeket saját folyóvölgye és a Duna közé. Érdemes észben tartani azt is, hogy két, 1966-ban létrehozott természetvédelmi terület húzódik a hegységen. A 364 hektárnyi „Kovácspatakihegyek - Dél” az egyik, míg a másik Jó, ha tudjuk Kizárólag ezt a tájegységet ábrázoló térkép ugyan nem létezik, de egyes kiadványokban^azért felbukkan a hegység. Ilyen például a ► Börzsöny és az Ipolyvölgye turistakalauz (1:40 000). Cartographia, 2018 ► Burda - Ipelská pahorkatina (1:50 000). VKÚ.a.s., 2007 ben könnyedén rá lehet csatlakozni. Az Ipolyt most egyelőre csak kissé kalandos módon, a torkolat fölötti vasúti híd oldalán levő járdán léphetjük át. Ez azért jó dolog, mert az említett túraútvonal éppen a túlparti Szobról indul. Jó hír a kerékpározók számára, hogy a Nagy-völgyön végigfutó erdészeti út teljes egészében bringás jelzéssel ellátva bejárható. A Bajtárói kiinduló, már említett betonúira is érvényes ez, illetve, ha a kerékpár külsője erre alkalmas, gyakorlatilag Garamkövesdig tekerhetünk a piros jelzésen. A Kovácspataki-hegyek széles körben ismert „titka”, hogy egyik pontján a mélyében egy szertefútó barlangrendszer található, amelyet a második világháború végén kezdett el kiépíteni a magyar állam. A tervek szerint ide, szó szoros értelmében a föld alá telepítették volna az ország egyik olajfinomítóját. Az elkészült járatrendszerek ma is megvannak, de eddig - nagyjából a denevérek beköltözésén kívül - nem sok minden történt velük. Idővel akár idegenforgalmi nevezetesség is válhatna a járatokból, most azonban a különféle objektív veszélyei miatt csupán megemlíteném, hogy vannak. Van hova fejlődni Aligha fér kétség ahhoz, hogy bővíteni kellene a turistautak számát. A hegység legmagasabb pontjai szempontjából ez mindenképp üdvös volna. Kísérleti jelleggel Helembánál a Nagy-völgy fölé magasodó nyugati hegyhát tetején végigfutó szinte elhagyatott ösvényen is végigmentem. A régi térképek tanulsága szerint egykor a helembaiak egyik kellemes vonalvezetésű erdei útja volt ez. Minden további nélkül lehetne ebből is jelzett út, amely pompás párost alkothatna a völgy mélyének „hivatalos” ösvényével. Persze az igazán elhivatott felfedezőnek nem jelent akadályt holmi jelhiány. Ahol az lehetséges, erdészeti utak, vadcsapások, elhagyott, de még járható ösvények által minden zegzugig eljuthatunk, ha elégséges tájékozódóképességgel, na meg térképpel, esetleg applikációval bírunk. Egészen biztosan nem lenne a bakancsos turisták ellenére több kihelyezett pad és asztal, akár esőbeállóval is kombinálva. Több helyszínen is megvan ehhez a tér, viszont efféle helyet én csak az Ipoly-turistaháznál találtam. Igen örvendetes lenne a két fó útvonal „tanösvényesítése” is a néhány kósza táblán túlmenően. A vulkáni világok, a növénytakaró, a helytörténet vagy a néprajz szerelmeseinek is volna mit olvasniuk az ütemes lépdelést megszakítva. Kilátás a sziklapárkányról Párkányra és Esztergomra (A szerző felvételei) a 199 hektáros „Kovácspataki-hegyek - Észak” elnevezést kapta. Túraútvonalak A dolgok jelen állása szerint a hegységet turistaösvények segítségével, Garamkövesdet Helembával összekötve tudjuk a legátfogóbban átszelni. Mindkét faluba könnyedén eljuthatunk menetrend szerinti buszjárattal Párkányból, ráadásul a turistautak kezdetének közelében vannak a buszmegállók is. A jelzett túraútvonalak segítségével alapvetően két fö változata van a csöppnyi hegység bejárásának. A rövidebb út a piros jelzést kapta, és végig vezet mintegy 5 kilométer hosszan Garamkövesd és a kovácspataki idősotthon között. Utóbbi helyszíntől indul egyébként egy nagyon rövid sárga jelzésű szakasz is, amely a kovácspataki vasúti megállót köti össze az üdülőterülettel. Végül a nagyjából 10 kilométeres, hosszabbik változat a piros, majd a kék jelzés végigkövetését jelenti Garamkövesd és Helemba között. Erről lesz szó most. Ha Helembáról indulunk, a Dónapatak jobb partján kezdődik a túra a falu főutcájáról indulva. Kissé figyelni kell az elején, mert a jelzések néhol nem látszanak a fatörzseken. 2,5 kilométer után aztán az egyre mélyülő, vegyes érdővel borított Nagy-völgyből a patak keresztezésével egy vállalható kaptatón kell feljutnunk. Ezen a szakaszon korábban kivágták az erdőt, így nem kerülhetjük el a „dzsungelharcot” sem - viszont ha augusztusban járunk erre, kárpótlásul erdei szederbokrokról ehetjük tele magunkat. A gerincet elérve betonúira lelünk, amely mellett, kissé a túloldalon van az Ipoly-turistaház és egy kis fedett pihenőhely. A már Leléd határához tartozó betonút ugyan kissé illúzióromboló, de jó 2 kilométeren keresztül gyönyörködhetünk a változó erdőtakaróban, adott esetben pedig a védett bogarakban vagy növényekben. Egy fakitermeléshez használt mezőnél enyhén délnyugati irányban a jelzés ismét bevezet az erdei ösvényre, amely ugyancsak 2 kilométeren át tart. Ezen a szakaszon lehet az erdőn át egy jelöletlen út segítségével eljutni a hegység legmagasabb pontjáig, a Keserős-hegyig (395 m), illetve a szintén karakteres Borda-hegyig (388 m). Visszatérve azonban a hivatalos útvonalra... MiA Kovácspataki-hegyek piros és kék túraútvonalainak vázlata . (Alapkép: Google Maps) után elértük a piros jelzést is, az út egy gerincen nyugati irányban halad végig, ahonnan számos ponton kiléphetünk a lombok közül. A Duna szintjéhez képest 200 méterrel magasabbról bonthat repesve szárnyat a tekintetünk. Van itt minden úgymond, ez a szakasz a Kovácspatakihegyek legmegkapóbb helyszíne. A különböző kilátóhelyeken egészen Karva környékétől Helembáig számos lokáció beazonosítható - nem is beszélve a túloldalról, ahonnan például az esztergomi Bazilikát vagy a Visegrádi-hegység nyugati részét igencsak „királyi” perspektívából vizslathatjuk. Mondani sem kell, a távcső használata erősen ajánlott ezen a szakaszon - még akkor is, ha a nézelődéssel többszörösére növeljük a túra időtartamát. Az alattunk szétfutó sziklarendszer nem mindenhol áll stabil kőzetekből, így óvatosnak kell lenni a sziklapárkányokra és -tömbökre való kimerészkedésnél. Ahol véget ér a „kilátórendszer”, a hegyoldal magassága azonnal csökkenni kezd, hogy ezáltal Garamkövesdre vezessen minket. A hegységet négy falu fogja közre. Nem sorolom most fel, hogy Garamkövesden, Helembán, Bajtán vagy Leléden miféle nevezetességeket lehet megtekinteni - ezt megteheti a kedves olvasó, miután eldöntötte, melyik településeket fogja érinteni túrája során. Egyébként mindegyik falu kellemes hangulatú és sajátos fekvésű, senki se legyen rest felkeresni őket. Ráadás A hegység közvetlen közelében több, lábon is elérhető természeti attrakció van. A vállalkozó kedvű túrázók felkereshetik a Garam és az Ipoly torkolatait is, mi több, a túra kezdő- és végpontja lehet mindkét helyszín - még akkor is, ha ez érezhetően megnöveli a kilométerek mennyiségét. Össze lehet kötni a túrázást a „nagy testvérnek” számító Börzsöny felfedezésével is. Ha egyszer megépül a Helemba és Ipolydamásd közti híd, úgy majd könnyedén át lehet lépni a magyar túloldalra. Utóbbi falutól nem messze halad az úgynevezett Börzsönyi kék turistaút, amelyre így a jövőA Nagy-völgy mélyén
