Új Szó, 2020. augusztus (73. évfolyam, 178-202. szám)

2020-08-28 / 201. szám

12 IZVILAG ■ 2020. AUGUSZTUS 28. www.ujszo.com A kukorica boldogít! A kukorica a nyár egyik hagyományos csemegéje: az állunkon lecsorgó dinnyelé, a gyorsan behabzsolt fagylalt mellett a fogaink közé ragadt kukoricaszemek is bizonyára sokakban hívnak elő kedves gyerekkori emlékeket. Igaz, konzervként vagy mélyhűtve az édes napsárga szemekhez egész évben hozzájuthatunk - sőt, vákuumcsomagolt, előfőzött kukoricaszöveket is kaphatunk -, azért az igazi mégis az, amit ilyenkor kapunk ki a fazékból. A legtöbb kuko­ricás receptet a közép-amerikai, elsősorban a me­xikói konyhákban találjuk, hiszen a növény erről a vidékről származik. Az indiánok szent ételnek, az istenek eledelé­nek tartották. Európába valószí­nűleg Kolumbusz közvetítésével ért el, és nagyon gyorsan elter­jedt, fontos emberi táplálék és takarmány lett. Magyarországon a 16. század végén már bizonyítottan ter­mesztették. Feltehetően két irányból érkezett meg a Kárpát­medencébe: egyrészt Itáliából, Dalmácián keresztül, másrészt Törökországból, Erdélyen ke­resztül. Ez utóbbira utal a tö­rökbúza elnevezés, tengerentúli származásának emlékét pedig a tengeri elnevezés őrzi. Ha kukoricát vásárolunk, érde­mes odafigyelni, mit is veszünk, bár a csemege- és a takarmány­­kukoricát külsőre nagyon nehéz megkülönböztetni. A takar­mánykukorica íze korántsem olyan édeskés, és nem olyan szaftos. A legbiztosabb jel, ha a kukorica nem fő puhára ma­ximum 20 perc alatt - akkor biztosak lehetünk benne, hogy takarmánykukoricával van dol­gunk. De legyünk optimisták, és feltételezzük, hogy tisztessé-Miért fogyasszuk? Elég magas a kalóriatartalma, mivel 10 dkg kukorica 120 kaló­riát tartalmaz, de nagyon magas a rosttartalma, ezért az emész­tőrendszernek kifejezetten jót tesz. Egyensúlyban tartja a ko­leszterinszintet, ha nem sózzuk túl, akkor jótékony hatással van szív- és érrendszerre is. Fehérjékben gazdag, magas az ásványianyag-tartalma: magnézium, mangán, foszfor és folsav is található benne. A folsavat elsősorban kismamák­nak ajánlják, mert megelőzhető ges helyen, csemegekukoricát kínálnak! Akkor az alábbiak alapján dönthetjük el, hogy a kukorica friss-e: a külső levelek halványzöldek és nem sárgásak, és ha belesünk a levél alá, akkor a szemek dóm borúik. Ha be­lenyomjuk a körmünk hegyét a szemekbe, nedvesek. Ha a bajusz sötétbarna színű, akkor a kukorica már öreg, nem zsenge. Ha a cső barnás-foltos, emberi fogyasztásra nem alkalmas. vele néhány magzati rendel­lenesség kialakulása. Újabb kutatások szerint a daganatos megbetegedések megelőzésé­ben is segít. A vitaminok közül B-, C- és E-vitamint tartalmaz. A kukorica melletti szóló érvként különö­sen a boldogságvitaminnak is nevezett Bl-vitamint szokták kiemelni: rendszeres fogyasztá­sával javul a kedélyállapot, elil­lan a rosszkedv és a feszültség - tartós hiánya viszont növeli a depresszió kockázatát. Mire jó még a kukorica? Kukoricából - szezonban a frissen elkészült főtt kukoricából is - sokféle ételt készíthetünk: kukorica-krémlevest, a majonézes változaton túl is rengeteg féle salátát, lepényt, érdemes fasírthoz is adni (vagy készíthetünk kimondottan kukoricafasírtot)... Nézzünk meg néhány lehetőséget! Kukoricaleves baconnel Hozzávalók (8 főre): 1 liter csirkealapié, 3,5 dl tej, 2,5 dl főzőtejszín, 4-5 cső főtt kukorica, 4 vastagabb szelet bacon (vagy húsos szalonna, felkockázva), 1 nagy fej vörös­hagyma (finomra aprítva), 1 nagy sárgarépa és 3 szárzeller (kis kockákra vágva), 45 dkg krumpli (közepes kockákra vág­va), só, fekete bors, Cayenne-bors (ízlés szerint), 2 ek újhagyma vagy metélőhagyma (apróra vágva, a leves tetejére). * ^ . Elkészítés: A főtt kuko­ricacsövekről egy jó éles késsel vágjuk le a szemeket és tegyük félre. A csöveket is felhasználjuk: nagy fazékba tesszük, felönt­jük az alaplével, a tejjel és a tejszínnel, felforraljuk, majd ala­csonyabb hőfokon kb. 20 percig gyöngyözve forraljuk. A csöveket a végén kiszedjük a krémes léből. Közben egy másik, nagy méretű, lehetőleg vastagabb falú fazék­ban pirítsuk zsírjára a bacont. A barna pörcöket tegyük félre, a Energiatartalom 320 kai visszamaradt zsiradékon pirítsuk meg az apróra vágott vöröshagy­mát, a répát és a zellert. Közben kevergessük. 7-8 perc után dobjuk rá a krumplit, öntsük fel a tejes­tejszínes alaplével, öntsük hozzá a kukorica­szemeket. Sózzuk, borsozzuk ízlés szerint, hevítsük gyöngyözésig, és főzzük tovább 10-15 percet, míg a krumpli is megpuhul. Tálalás előtt szórjuk a levesbe a félretett szalonnapörcöket, a tetejét pedig díszítsük az apróra vágott újgahymával vagy metélő­hagymával. Tipp: Aki szereti a pikánsát, íze­sítse egy kis kimagozott, ereitől megfosztott csilipaprikával. Kukoricalepény Hozzávalók (4 főre): 40 dkg kukorica, 1 közepes fej hagyma, 8 ek liszt, 2 tojás, 2 gerezd fokhagyma, 2 dl tej, 1 nagy csokor petrezselyemzöld (apróra vágva), olaj, só, frissen őrölt fekete bors, frissen reszelt szerecsendió. Elkészítés: Az apróra vágott hagymát kevés olajon üvegesre pároljuk. A tejet összekeverjük a tojással, a liszttel és a fűszerekkel, az apróra Energiatartalom 230 kai adag Nehézségi fok • •• vágott petrezselyemmel. Hozzá­adjuk a kukoricát és a lecsepeg­tetett hagymát. Egy evőkanálnyi halmot teszünk forró olajba, lepényt formázunk belőle, és mindkét oldalát aranybarnára sütjük. Kukoricás szendvicskrém Hozzávalók (4 főre): 40 dkg főtt kukorica, 1 nagyobb sárgarépa (finomra reszelve), 1 szál újhagyma (apróra vágva), 2 ek olívaolaj, 1 púpozott ek tej­föl, só, kevés bors, 1 ek finomra aprított petrezselyemzöld. Energiatartalom 185 kai adag Nehézségi fok Elkészítés: A hozzávalókat tálba tesszük, és jó ideig botmixerrel pürésítjük, hogy egészen krémes legyen a kukorica. (A nagyon ráérősek a végén szűrőn is átpasszírozhat­­ják, így a kukoricahéj-darabkák sem maradnak benne.) Szend­vicskrémként, teljes kiőrlésű pékáruval fogyasztjuk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom