Új Szó, 2020. augusztus (73. évfolyam, 178-202. szám)
2020-08-28 / 201. szám
2 I KÖZÉLET 2020. augusztus 28.1 www.ujszo.com A védőoltás, avagy a nagy társadalmi erőpróba NAGYROLAND Budapest/Pozsony. A koronavírus elleni védőoltással kapcsolatos álhírek terjedése, a média és a politikai társadalmi szerepe, a vakcinakísérletek jelenlegi állapota - egyebek mellett ezekről a témákról is szó esett a Political Capital elemzőintézet kerekasztalbeszélgetésén. Az orvostudomány szakértői az új típusú koronavírus felbukkanása óta folyamatosan hangsúlyozzák, hogy a járvány visszaszorításának leghatékonyabb eszköze a védőoltás lesz. A világjárvány mindenki életére komoly hatással volt, és sok olyan dologról kellett lemondanunk, amiket máskor természetesnek gondoltunk. Ennek fényében talán azt hihettük, hogy az oltásellenes hangok visszaszorulnak, hiszen mindenki érdeke, hogy a lehető leghamarabb visszatérjünk a megszokott kerékvágásba. Ma már tudjuk, hogy nem ez történt, sőt, a koronavírussal kapcsolatban annyi különféle összeesküvéselmélet látott napvilágot, hogy azt már számon tartani is nehéz. Lapunk mindenesetre megpróbál fellépni a legelterjedettebb összeesküvéselméletek ellen, ezért is indítottuk az álhíreket cáfoló sorozatunkat, melyben elismert szakértők bevonásával igyekszünk lerántani a leplet a félrevezető információkról (a sorozat mind a négy része elérhető az ujszo.com honlapon). Ugyanezzel a céllal szervezett kerekasztal-beszélgetést a Political Capital elemzőintézet is. A rendezvényre több szakma képviselője is meghívást kapott: Krekó Péter, a szervezet igazgatója Kemenesi Gábor virológussal, Prinz Gyula infektológussal és Hanula Zsolttal, az Index egykori újságírójával beszélgetett. A rendezvény központi témája a koronavírus elleni védőoltás és az ezzel kapcsolatos legelterjedtebb összeesküvés-elméletek voltak. Az álhírek melegágya Krekó Péter az elején leszögezte: a koronavírus-járvány miatt bekövetkezett állapot ideális közeget biztosít a különféle összeesküvés-Nem meglepő, hogy a koronavírus elleni oltásokkal kapcsolatban is számos álhír terjed. Sokat segítene, ha az emberek forráskritikával élnének, és három fontos dolgot vizsgálnának meg: ki mondta a cikkben elhangzottakat, mennyire értazadotttémáhozésvajon miért mondhatta. (Tasr/ap felvétel) elméletek megszületéséhez. „Akkor terjednek ezek az elméletek, ha van egy helyzet, ami az emberek életére nagyon nagy hatással van, szoronganak tőle, és ambivalens információk jelennek meg vele kapcsolatban” - magyarázta a szociálpszichológus. A járvány kirobbanása után minden feltétel adott volt: az embereknek otthon kellett maradniuk, le kellett mondaniuk a közösségi életről, így értelemszerűen minél hamarabb magyarázatot próbálták találni a körülöttük zajló eseményekre. A főáramú médiában azonban gyakran jelentek meg egymásnak ellentmondó információk, ami az embereket elbizonytalanította. Krekó Péter szerint az összeesküvéselméletek gyakran egyszerűnek látszó magyarázatai éppen ezekben az időben jelentenek kézenfekvő megoldást. „A másik dolog pedig az, hogy mindig jobban szeretjük azokat a magyarázatot, amiben van egy felelős” - tette hozzá Krekó. A média felelőssége A sajtó ellentmondó információval kapcsolatban Hanula Zsolt elmondta, hogy a média a koronavírus-járvány idején egy elég komoly csapdába esett. „A koronavírus tavasszal még egy nagyon új dolog volt. Mi, újságírók csak azt tudtuk leírni, amit a tudósok, a virológusok és az Egészségügyi Világszervezet, vagyis a WHO mond. A WHO pedig mindig a rendelkezésére álló adatok alapján tudott nyilatkozni, ezért fordult elő, hogy egyszer azt mondták, a maszk csak szabadtéren kell, máskor pedig már azt, hogy bent is. Ezerféle magyarázatot hallottunk a lehető leghivatalosabb forrásból. Az egyszerű új ságíró viszont nem teheti meg, hogy felülbírálja a WHO-t” - magyarázta az Index volt munkatársa. Elmondása szerint az embereknek a koronavírus-járvány idején azt kellene megérteniük, hogy a tudósok kinyilatkozásait nem kezelhetik azonnal márványba vésett igazságként, hiszen az új és új ismereteknek köszönhetően folyamatosan változik a vírussal kapcsolatos tudásanyagunk. Mi játszódik le a fejben? Krekó Péter hozzátette: ha a tudományos konszenzus pár havonta változik, abban nem kell összeesküvést látni. „A tudomány a tévedésein keresztül fejlődik. Ez egy olyan rendszer, amely képes az önkorrekcióra, de ehhez az kell, hogy valaki belássa a hibáit” - mondta a Political Capital igazgatója. Hanula Zsolt szerint éppen ez az a gondolkodásmód, amely az összeesküvéselmélethívőkből hiányzik. Példának okáért felhozta Andrew Wakefieldet, a brit orvost, akiről kiderült, hogy pénzügyi érdekek miatt meghamisította a tanulmányában szereplő adatokat, hogy alátámassza a védőoltások és az autizmus összefüggését (a csaló orvos történetéről mi is beszámoltunk). Hanula úgy látja, hogy aki egyszer bedől a hozzá hasonló csalóknak, az nem szívesen ismeri be, hogy átverték, és ezzel indul el a valóság torzítása. Ezután pedig jöhet akármennyi cáfolat, az összeesküvéselmélet-hívő már úgy fogja gondolni, hogy azok csak a gonosz háttérhatalom termékei. Az újságíró szerint továbbá az sem nagyon segít a helyzeten, hogy a legtöbb embernek az elsődleges tájékozódási eszköze a közösségi média, ahol az álhírek nagyon könnyedén terjedhetnek. A helyzet sokkal jobb lehetne, ha az így tájékozódok forráskritikával élnének, vagyis három fontos dolgotvizsgálnánakmeg: ki mondta a cikkben elhangzottakat, mennyire ért az adott témához és vajon miért mondhatta. A közös felelősség Kemenesi Gábor hangsúlyozta: az álhírek terjedésével (és főként az oltásellenességgel) nem az az elsődleges baj, hogy néhány an téveszmékben fognak hinni, hanem az, hogy itt közös társadalmi felelősségről van szó. Az oltás ugyanis csak akkor működik, ha elegendő ember adatja be magának. „Évről évre ez a kérdés az influenzával kapcsolatban is: vajon beoltassam magam? Hiszen simán átvészelem. Igen, így van, de felszállók a buszra, köhintek egyet, a nagymama, aki pedig mellettem ül, kórházba kerül. Ez társadalmi kérdéskör. Ezért is ülünk mi most maszkban. Nekem is kényelmetlen, de felveszem, mert ez a közösség érdeke” - mondta a virológus. A felmérések azonban sajnos azt mutatják, hogy az emberek egyre inkább hinni kezdenek az oltásellenes magatartásban. Krekó Péter elmondta, hogy a Political Capital 2018-as felmérésben a magyarországi válaszadók 20 százaléka mondta azt, hogy a védőoltások inkább ártanak, mint használnak. Nálunk sem jobb a helyzet, a Szlovák Tudományos Akadémia idén márciusban készített felmérése alapján az emberek közel 28 százaléka biztosan nem oltatná be magát, további 31 százalék bizonytalan. Persze más kérdés, hogy ez az arány mennyire változhat, hiszen ha forgalomba kerül a vakcina, akkor az egészségügyi minisztérium országos kampányt hirdet majd a védőoltás beadatása érdekében. Politikai hátszél Hanula szerint további probléma, hogy az oltásból néhányan politikai kérdést csinálnak. Az újságíró szerint a legképtelenebb összeesküvéselméletek mögé egyetlen párt sem állna be, ugyanakkor ez a témakör korántsem homogén, és vannak olyan aspektusai is, amelyek már nem annyira hihetetlenek. Ezeket pedig akár be is vállalják a politikusok. Erre egyébként hazai példát is láthattunk. Robert Fico, a Smer elnöke a Markíza televízió által készített ankétben oltásellenes véleményt fogalmazott meg. „Robert Ficónak, a Smer elnökének egyáltalán nincs ínyére, hogy valamiféle kémiai vegyszert szúrjanak belé, amin csakis a gyógyszergyártó cégek nyernek, hiszen a legtöbb világjárvány mögött éppen őket kell keresni” - reagált a párt a Markíza kérdésére. A cikk teljes változatát lapunk holnapján, a www.ujszo.com olvashatják. Az influenza is bonyolíthatja a járványt NAGYROLAND Szlovákiában szerdán 90 új fertőzöttet azonosítottak, így eddig 3626 személynél mutatták ki a fertőzést. Pozsony. Szerdán 3636 tesztet végeztek. Ahogy az utóbbi hetekben egyre nőtt a fertőzöttek száma, úgy vált indokolttá, hogy a laboratóriumokban naponta több tesztet végezzenek. A hónap első feléhez képest, amikor naponta 2000-2500 mintát értékeltek ki, a szám már jócskán meghaladja a napi háromezret. A járványügyi szakértők szerint szeptemberben még több tesztre lesz szükség, hiszen közeleg az influenzajárvány is, ennek a megbetegedésnek pedig nagyon hasonló tünetei vannak, mint a koronavírusnak, így sokszor csak a tesztelés után lehet megállapítani, hogy az adott személyt Az Állami Tartalékalap több tízezer tesztet fog rendelni (TASR-feivétei) melyik kór támadta meg. Az egészségügyi minisztérium egy kampányt tervez az influenza elleni oltás beadatásáról, hogy a laboratóriumokat ne kelljen leterhelni az influenzás betegek tesztelésével. A kampánnyal kapcsolatban kerestük a tárcát, de kérdésünkre nem érkezett válasz. Marek Krajcí (OEaNO) egészségügyi miniszter nemrégiben azt is elmondta, hogy fogyóban varrnak a tesztek az állami laboratóriumokban, de az Állami Tartalékalap azóta közölte, közbeszerzési eljárás során több tízezer tesztet rendel Szlovákia számára. Ján Rudolf, a tartalékalap vezetője annyit árult el, hogy a jelenlegi készlet 30-40 napra elegendő. A legújabb adatokkal kapcsolatban viszont jó hír, hogy a gyógyultak száma is nőtt 14-gyel, az aktív fertőzöttek száma ezzel 1387 fő. Halálesetről nem számoltak be, így nálunk továbbra is 33 áldozatot szedett a vírus. Jelenleg 75 személyt kezelnek kórházban, közülük 51-nél már kimutatták a vírust, a többiek az eredményre várnak. Hét beteget ápolnak intenzív osztályon, négyen szorulnak lélegeztetőgépre. A legtöbb fertőzöttet ezúttal is Pozsony megyében találták, itt 27 fertőzöttet regisztráltak (közülük 22-en a fővárosban élnek). 22 fertőzöttet találtak Eperjes megyében, 15-öt pedig Trencsén megyében. Zsolna és Nyitra megyében 8-8, Nyitra és Nagyszombat megyében pedig 4-4 beteget vettek nyilvántartásba. A legkevesebb fertőzöttet Besztercebánya megyében találták, itt két új személyről derült ki, hogy elkapta a vírust. A járványhelyzet miatt kedd óta ülésezik a szakértői konzílium, ahol egyebek mellett a vörös kategóriába tartozó országokról is tárgyaltak. Marek Krajcí csütörtökre ígért részletes tájékoztatást a tárgyalás fejleményeiről, de ez lapzártánkig nem történt meg.
