Új Szó, 2020. augusztus (73. évfolyam, 178-202. szám)
2020-08-28 / 201. szám
www.ujszo.com I 2020. augusztus 28. KÖZÉLET I 3 Benes-dekrétumok: törvénymódosítást és munkacsoportot készítenek a magyar pártok CZÍMER GÁBOR Pozsony. A Híd, az MKPésaz Összefogás egy munkacsoportot állít fel, amelynek az lesz a feladata, hogy a Beneádekrétumok máig tartó hatásaira találjon megoldást. A Híd óvatos, az MKP vagyoni kártérítést is szeretne, az Összefogás pedig kész törvénymódosítási javaslattal állt elő. Egy civil szervezet pedig tüntetést szervez az ügyben. A közelmúltban egyesülési szándékát kinyilvánító Híd, MKP és Összefogás zászlajára tűzte a BeneS- dekrétumok jelentette probléma megoldását. Az Összefogás tegnap bejelentette, törvénymódosítási javaslatot készítettek elő, amelynek célja, hogy az állami szervek ma már ne kobozhassák el a polgárok tulajdonát a 75 évvel ezelőtti dekrétumokra hivatkozva. Közleményükben azt írják, a dekrétumok végrehajtásáról szóló 104/1945 számú parlamenti rendelet a mai napig hatályos és a szlovák jogrend része. Ezt a pártnak az igazságügyi tárca is megerősítette. Ezért az általuk most bemutatott jogi megoldás az említett végrehajtási rendeletet iktatná ki. „A törvény nem a Benes-dekrétumok eltörlését tartalmazza, hanem az egyértelműen diszkriminatív 1945-ös rendeletet helyezi végre hatályon kívül. Ezenfelül eltörli az 1945-ben kreált testületek elkobzó határozatait. A térvezet nem retroaktív, célja, hogy hatályba lépése után ne lehessen a dekrétumokra vagy a konfiskációs végzésekre hivatkozva földeket elkobozni” - véli Mózes Szabolcs, az Összefogás elnöke. A párt elismeri, hogy törvénymódosítási javaslatuk az egykori konfiskációs határozatok jelenkori bevégzését állítaná le, de ha elfogadják, nem rendeződnének az 1945-1949 közötti időszak elkobzásai. A javaslatot a Hídnak és az MKP- nak is elküldték, de kormánypártoknak is be akaiják mutatni. A három magyar párt képviselői minden jel szerint a BeneS-dekrétumok miatt is egy asztalhoz ülnek (Somogyi Tibor felvétele) Munkacsoportot akarnak A Híd elnöke, Sólymos László néhány napja azt javasolta, hogy a Benes-dekrétumok jelentette probléma megoldásának kidolgozására az egyesülni szándékozó három párt hozzon létre egy közös munkacsoportot. Rigó Konrád, a párt elnökségi tagja lapunknak elmondta, a munkacsoport egy törvénytervezeten és annak szakmai, indoklási keretrendszerén, illetve egy megvalósítási terven dolgozik majd, amelyek így együtt a dekrétumok kérdésének rendezését jelenthetik. A munkacsoportban politikusok, de független szakemberek is helyet kapnak, illetve a szélesebb nyilvánosságot is bevonnák a folyamatba. Rigó hangsúlyozta, hogy egy megoldáscsomagot dolgoznának ki, amelynek az egyik része a törvénytervezet. Arról azonban, hogy konkrétan milyen megoldásokat kellene egy ilyen jövendőbeli jogszabálynak tartalmaznia, szerinte még korai beszélni, meg kell várni, míg feláll a szakmai bizottság. Úgy nyilatkozott, ez szeptember elejére várható. Rigó elmondta, ki kell deríteni, vane valós politikai akarat a probléma rendezésére. „Én úgy gondolom, a jelenlegi kormányban ez a tényleges politikai akarat nincs meg” - tette hozzá azzal, hogy mégis meg kell próbálni ezt a mostani kabinetnek közvetíteni. „Ha ez nem sikerül, akkor ez az ügy az egyik sarokköve lesz annak a közös programnak, amellyel a három párt együtt indul a következő választáson” - fűzte hozzá. Rigó szerint nem lehet elvárni, hogy az elmúlt évtizedekben a probléma megoldására tett óvatos próbálkozások után, néhány hónap alatt pontot tegyenek az ügy végére. „Arra számítok, hogy a mostani kormány ebben a választási ciklusban nem fog oda jutni, hogy elutasítsa vagy befogadja a megoldási javaslatot” - mondta, és hozzátette, a következő kabinetben pedig már ők is jelen akarnak lenni, az ügyet ott akarják képviselni. Bocsánatkérés Az MKP elnöke, Forró Krisztián a Benes-dekrétumok jelentette probléma megoldására felállított munkacsoportról elmondta, ők olyan jogászokat küldenek, akik már dolgoztak a témával. „Ez a munkacsoport is olyan eszköz, amellyel a múlt kísértéseit kezelhetjük a jövőben” - mondta. A kidolgozandó megoldásnak szerinte tartalmaznia kell egy szimbolikus bocsánatkérést, a probléma kezelésére szánt jogszabálytervezetben pedig benne kell lennie annak, hogy a dekrétumokra hivatkozva a jövőben ne lehessen tulajdonjogra vonatkozó döntést hozni, például földeket elkobozni. Forró szerint azonban ennél tovább is kell menni: „A magyar közösség vagyoni kártérítésének valamilyen formában meg kell valósulnia” - mondta azzal, hogy a jóvátételnek nagyon sok formáját tudják elképzelni. „Először fel kell mérni, mekkora vagyonról van szó” - tette hozzá. Forró szerint keresni kell a lehetőségeket, hogy a parlamenti pártok közül melyek tudják velük együtt vállalni ezt az ügyet. „Tárgyalni fogunk a témáról, de mindenképpen több vonalon, akár a közösségünket bevonva kell történnie ennek az érdekérvényesítésnek” - mondta arra utalva, hogy akár figyelemfelkeltő megmozdulásokat is elképzelhetőnek tart. Tüntetés is lesz Szeptember elsejére, a szlovák alkotmány ünnepének napjára demonstrációt szervezett a legfelsőbb bíróság épülete elé Pozsonyba az Új Egység Mozgalom, amely a napokban a magyarországi szélsőjobboldali Mi Hazánk Mozgalommal egyeztetett. „A tüntetés célja, hogy felhívja a figyelmet a Benesdekrétumok a jelenben is kárt okozó hatásaira, amelyet a közelmúltban a Szlovák Földalap földelkobzási kísérlete nyomán néhányan a saját bőrükön is megtapasztalhattak” - írják a megmozdulás Facebook-eseményénél azon elkobzási ügyekre utalva, amelyeket lapunk tárt fel. A demonstráció céljai között szerepel még, hogy felhívják a figyelmet a magyar közösség államalkotó voltára, de a kettős állampolgárságot tiltó törvény eltörlését is említik. Samu István, az Új Egység elnöke lapunknak elmondta, a többségi társadalomnak, a szlovák államnak, de a szlovákiai magyaroknak saját maguk irányában is vannak 30 éves adósságai. „A himnusztörvény elleni megmozdulás volt az utolsó, amikor kiléptünk a nyelvi gettónkból, és Pozsonyban, a többségi társadalom kulturális terében tüntettünk. Most is erre készülünk” - fogalmazott Samu. Az MKP elnöke, Forró Krisztián a megmozdulással kapcsolatban elmondta, bár pártja nem társszervező, támogatják a kezdeményezést. „Az MKP-nak eddig is szerepelt a retorikájában, hogy a Benesdekrétumok által okozott károkat orvosolni kell” - mondta Forró, és hozzátette, egyik alelnökük, Cziprusz Zoltán részt vesz az eseményen. Adóbevallás legkésőbb október végéig Az adóbevallás elhalasztásának lehetősége ellenére az adózóknak a 89 százaléka már letudta a bevallását ‘ (TASR-felvétel) MOLNÁR IVÁN A koronavírus-járvány miatti halasztást igénybe vevők sem halogathatják a végtelenségig a jövedelemadó-bevallásukat. A pénzügyminiszter szerint legkésőbb október végéig mindenkinek be kellene nyújtania a bevallásét, az adóbefizetés végső határidejéről azonban még nem döntöttek. Pozsony. „A jövedelemadóbevallást legkésőbb október 31-éig kell benyújtani” - jelentette be Eduard Heger pénzügyminiszter. A tárcavezető szerint a járvány miatt áprilisban elfogadott szabályok szerint a bevallás végső határidejét a járvánnyal kapcsolatban meghirdetett rendkívüli helyzet végéhez kötötték. „Tavasszal még azzal számoltunk, hogy a rendkívüli helyzet legfeljebb pár hónapig tart máj d, vagyis nyárra már véget ér, az adóbevallás végső határidejét így őszre ütemezhetjük be” - mondta el Heger. A tárcavezető számításai azonban nem jöttek be. Június 13-ától ugyan megszűnt a március 16-án kihirdetett veszélyhelyzet Szlovákiában, a március 11-én kihirdetett rendkívüli helyzet azonban továbbra is érvényben maradt. „Mára kiderült, hogy a rendkívüli helyzetnek olyan gyorsan nem intünk búcsút. Az adóbevallást azonban nem halogathatjuk a végtelenségig, az ezzel kapcsolatos adatok ugyanis rendkívül fontosak a gazdasági helyzet felméréséhez” - tette hozzá a miniszter. A tárcavezető ezért azt javasolja, hogy a járvánnyal kapcsolatban megalkotott lex korona jogszabály módosításában a rendkívüli helyzettel kapcsolatos szabályok szeptember 30-ától már ne vonatkozzanak az adóbevallásra, amelynek a végső határidejét így október 31-ében szabhatnák meg. „Hogy az adót eddig az időpontig be is kell-e majd fizetni, azt még vizsgáljuk” - állítja Heger. A tárcavezető szerint az ezzel kapcsolatos javaslatait szeptemberben szeretné benyújtani a parlament elé, amelynek a törvénymódosításról gyorsított eljárásban kellene döntenie. Tavaly csaknem 1,2 millió jövedelemadó-bevallás érkezett az adóhivatalokhoz. Annak ellenére, hogy az állam idén a koronavírusjárvány miatt lehetővé tette az adóbevallás elhalasztását, az adózóknak a 89 százaléka már letudta a bevallását. „A tavalyi bevételeit eddig nagyjából 1,05 millió adózó vallotta be, az elkövetkező időszakban még nagyjából 132 ezer bevallásra várunk” - nyilatkozta Ivana Skokanová, a központi adó- és vámhivatal szóvivője. A pénzügyminisztérium legfrissebb jelentése szerint a koronavírus-járvány okozta gazdasági visszaesés miatt az idei év első hét hónapjában több mint 11 százalékkal, csaknem 782 millió euróval kevesebb adót fizettek be Szlovákiában a múlt év azonos időszakához képest. A társasági adó esetében 455 millió, a személyi jövedelemadó esetében pedig 37 millió eurós visszaesést mértek.
