Új Szó, 2020. augusztus (73. évfolyam, 178-202. szám)

2020-08-17 / 191. szám

RÉGIÓ www.ujszo.com I 2020. augusztus 17. 3 Családias nyári iskola vataőöin Péter A komáromi Marianum Egyházi Iskolaközpontban egész hetes foglalkozást tartottak az alsó tagozatos diákoknak, amelyen a játékok és a szórakozás mellett némi tanulás is történt - de máshogy, mint az iskolaévben. Miután felfújódott az ugrálóvár az iskolaudvaron, s ezt észrevették a gyerekek, óriási zsivajban egy em­berként jelentkeznek, hogy ki sze­retnék próbálni. Varga Krisztina pe­dagógus azonban finoman lehűti a kedélyeket, először ugyanis a me­sefoglalkozáson kell részt venniük a diákoknak. Ők ezt duzzogás nélkül nyugtázzák, majd helyet foglalnak az épület aulájában. Lázár Ervin „Négyszögletű kerek erdő” című művéből hallgatnak meg egy rész­letet minden reggel, majd ezt köve­tően aktív módon feldolgozzák a hallottakat: értelmezik a mondani­valót, lerajzolják a szereplőket és a jeleneteket, vagy épp dramatizálják azokat. Ezen túl a különféle testi és mentális kompetenciákat fejlesztő foglalkozásokat is tartanak. Jól lát­szik, hogy tanulás és szórakozás kéz a kézben jár a Marianum nyári is­kolájában. Minisztériumi pályázat Az augusztus 10-e és 14-e között zajlott foglalkozások állami támoga­tással jöttek létre. Az oktatási, tudo­mányos, kutatási és sportminisztéri­um júniusi pályázatára az iskolák projektterveket adhattak be. Általá­nos cél volt, hogy amennyire az a nyári pihenés idején lehetséges, va­lamit pótoljanak a tavasz során nem átvett tananyagból. Varga Krisztina nem köntörfalaz, „csapásnak” neve­zi a járványt mind a gyerekekre és szülőkre, mind a tantestületekre néz­ve. A napi foglalkozásokba mindig belevittek egy kis nyelvtant, olva­sást, matekot és szlovák nyelvet is. Még ha nem is tudtak annyi anyagot érinteni, mint a rendes iskolaév so­rán, nem hatástalan ez a módszer sem. 6 pedagógus 55 marianumos gye­rekről gondoskodott reggel 8-tól délután 3-ig. Játék és ismeretszerzés Nyári táborokat korábban is tartott a komáromi iskola, azonban hasonló nyári iskola most volt először. A tan­testületből többen úgy látják, nagyon jó ez a koncepció, s érdemes volna folytatni később is a nyári iskolákat. Csapatépítésként jellemzik a hetet. „Nálunk az alsó tagozat olyan, mint egy nagy család. Minden gyerek is­mer minden pedagógust, minden pe­dagógus ismer minden gyereket” - mondja Varga Krisztina. A hét során a környezet megisme­rése is nagy hangsúlyt kapott: sétál­tak a szabadban, mely közben a kör­nyezetvédelemre oktatták a kisdiá­kokat, de egyebek mellett megláto­gatták a Duna Menti Múzeumot is, illetve pénteken a Holt-Vágón csó­nakáztak egyet. A reggeli áhítatokat Németh Csilla hitoktató tartotta, va­lamint csütörtökön ellátogattak a Szent András-bazilikában tartott misére is. Egyre többeket tesz tesz próbára a hőség NÉMETI RÓBERT A napok óta tartó kánikula miatt egyre több riasztást kapnak a mentősök a hőságben kidőltekhez. A forró napokon történt riasztások számra évről évre nő. Múlt héten összesen 27 hasonló esethez vonultak ki a kassai mentősök. remi Ahogy azt Ivana Vanéková, a kassai Louis Pasteur Egyetemi Kórház szóvivője elmondta, az or­szág második legnagyobb városá­ban évről évre nagyobb gondot je­lent az embereknek a hőség. Az el­múlt hét folyamán összesen 16 nőt és 11 férfit szállítottak hasonló gon­dok miatt kórházba. Míg a legfiata­labb páciens 21 éves volt, a legidő­sebb egy 76 éves nő. „A számok év­ről évre magasabbak. Míg 2018 nyarán több mint 160 pácienst re­gisztráltunk hasonló esettel, addig a múlt évi trópusi hőségben már 223 beteget kellett ellátnunk. A betegek egy részét mentővel hozták be a kórházba, de voltak olyanok is, akik saját maguk jöttek be. A forró na­pokon elsősorban az idősebbek, a gyerekek, valamint a szív- és ér­rendszerei betegséggel küszködök vannak kitéve a legnagyobb ve­szélynek” - közölte Vanéková. Ahogy arra az orvosok, az egész­ségügyi intézmények és a különféle internetes portálok is állandóan fel-Nincs vége a nyárnak, várhatók még forró napok (A szerző felvétele) szólítják az embereket, a forró nyári napokban nagyon fontos a megfe­lelő folyadékbevitel. A felnőtt szer­vezetnek napi 2-3 liter folyadékra van szüksége, de ha nagyon meleg van, akkor még ennél is több folya­dékot kell inni. A legmegfelelőbb szomjoltók a szakemberek szerint a csapvíz és a szénsavmentes ásvány­víz, de a gyógyfuves és a gyümöl­csös teák is egyaránt hűsítő frissí­tőként szolgálhatnak. Az italokat ajánlatos szoba-hőmérsékletű álla­potban fogyasztani, ugyanis a forró és a jéghideg italok inkább megter­helik az emberi szervezetet. Az idő­sebbek hajlamosabbak a kiszára­dásra, kevés folyadékbevitel eseté­ben könnyen felborulhat a folya­dékháztartásuk. Ebben az esetben könnyedén besűrűsödik a vér, s a már amúgy is szűk, meszes erekben könnyen kialakulhat a trombózis. Nagydaróc kérdéseket felvető temploma SZÁSZI ZOLTÁN Román kori vagy csak átépítéskor másodlagosan elhelyezettek a nagydaróci római katolikus templom toronyablakainak kődfszítmónyei? Mikor épülhetett a megszentelt hely? Ezek a kérdések máig megválaszolatlanok Nagydaróc község templomáról. Nógrád jeles helye a falu, nevét a prémvadász és feldolgozó darócokról kapta. DRAVCE Bármely irányból is közelít az uta­zó Nagydaróc felé, mindenhonnan látszik a falu szívében álló, a mint­egy négy méter viszonylagos ma­gasságú természetes kiemelkedésen megépített, a vidék egyik domináns épületének számító templom. Kimagasló épület Központi helye, a védekezésre alkalmas elhelyezkedése alapján az sem kizárt, egykor fal vette körül és refügiumként szolgált. Tájolása északkelet-délnyugat, védőszentje a rozsnyói püspökség sematizmusa szerint Szent Gál apát. Aki nem más, mint a magyarok számára a kalan­dozások korából jól ismert Sankt Gallen apátságának alapítója. A szent attribútumai a medve és a ke­nyér. A medve egy legendában sze­repelve került a szent mellé. Szent Gál állítólag egyszer egy olyan sé­rült medvét gyógyított meg, amely­nek tövis volt a mancsában, s mi­után az apát a fájdalmas tüskét eltá­volította, a medve vele maradt és se­gédkezett neki az újonnan épülő apátságnál, hatalmas erejével fát hordott az építkezéshez és a tűzrakáshoz. Szent Gál tisztelete ré­gen elterjedt az egykori magyar ki­rályság területén, de templom vé­dőszentjeként nem túl gyakori pat­­rónus. Viszont a nagyon régen el­terjedt tisztelete akár arra is utalhat, hogy a ma látható barokk átépítésü nagydaróci templom helyén egykor egy sokkal régebbi megszentelt hely állhatott. Ha az 1332 és 1337 közt készült pápai tizedszedő jegyzéket vesszük figyelembe, ahol 1350-ben ezt a falut Daroch néven említik, mint egyházas helyet, akkor helyt­álló a feltételezés: egy a barokk kor­szaknál sokkal régebbi építésű Legközelebb a Nagydaróci Horkovics-kastélyt mutatjuk be. templomnak állt a helyén, vagy an­nak bizonyos részleteit felhasznál­va építették át a 18-ik században Nagydaróc templomát. Amely je­lenleg a szomszédos Guszona anyaegyház leányegyháza, ám mé­retei, befogadóképessége alapján tekintélyes templomnak számít Nógrádban. Mutatkozó részletek Az elmúlt évek vizsgálódásaikor egyre határozottabban jelent meg az a vélemény, hogy a nagydaróci templom tornyának ablakai nagy valószínűséggel román koriak. Ä hosszmenti tagolású ablakok oszlo­painak kiképzései még a sok rára­kott vakolat és festék alatt is mutat­ják eredeti formájukat. Tényleges építészeti kutatásáról nincs értesü­lés, csak annyit tudni, hogy legutol­jára 1958-ban végeztek el itt felújí­tást, ám akkor sem vizsgálták az ab­lakok oszlopainak anyagát. A ba­rokk kori átalakítás időpontja 1715- re tehető, egyes vélemények szerint ekkor a hajót és a szentélyt átalakí­tották, bővítették, átboltozták és ál­lítólag a román kori tornyon csak kisebb átalakításokat végeztek el. Mivel nem maradt írásos feljegy­zés, ezt kételkedve kell kezelni, és nem pontosítható az sem, hogy ere­detileg egyenes záródású vagy fél­köríves szentélyű volt a nagydaróci román kori templom, melynek dél­nyugati homlokzatára támaszkodik a torony. Azt sem tudni biztosan, hogy ezen a tornyon a román kori­nak tartott ablakkeretek vajon ere­deti helyükön vannak-e, netán má­sodlagosan áthelyezték azokat? Uralja a falut a templom Tájoló Nagydaróc temploma a Lo­soncijárás keleti peremén a 2669-es és 2741-es har­madosztályú utaktalálkozás­­nál a 48.345/19.839 GPS- koordinátáknál található. Kérdés az is, hogy helyben egy da­rabból faragott darabok ezek vagy más módon készültek, esetleg más templomból származnak? Ami tény, jelenlegi formájuk szerint román korinak mondhatók. Az osztott ab­lakok kutatása ugyan még várat ma­gára, de annyi biztosan látszik, hogy a torony déli és északi ablakán sok­szögalaprajzú az osztott ablak pil­(A szerző felvétele) lére, míg a keleti oldalon félköríves. A keleti ablak félköríves talpazatá­ról levedlett vakolat alatt szürkés színű, olyan homokkőre hasonlító anyag mutatkozik, amelyből a kör­nyék román kori és gótikus építé­szeti emlékei vagy azok faragott dí­szítési készültek. Mivel az utolsó nagy renoválást Nagydaróc temp­lomán több mint 60 éve végezték el, lassan elérkezni látszik az ideje egy újabb rekonstrukciónak. Ha elkez­dik, a munkálatok minden bi­zonnyal régészeti és építészettörté­neti kutatással fognak járni, s végre kiderülhet, eredeti román kori a templomtorony vagy későbbi át­építések után vált olyanná, mint je­lenleg. Érdemes lesz odafigyelni erre a ma még méltatlanul feldol­gozatlan, nem kutatott templomra!

Next

/
Oldalképek
Tartalom