Új Szó, 2020. augusztus (73. évfolyam, 178-202. szám)
2020-08-17 / 191. szám
MAGYARORSZÁG ÉS A NAGYVILÁG 4 | 2020. augusztus 17.www.ujszo.com Moszkva Lukasenka mögött áll Lukasenka elnök összetoborzott hívei állami zászlók alatt vonulnak (TASR/AP) RÖVIDEN Gyurcsány nem lesz miniszter Budapest. Miután összefogtak az ellenzéki pártok, hogy a 2022- es parlamenti választáson együtt szálljanak szembe a Fidesszel, Gyurcsány Ferenc megígérte, hogy ha győznek, akkor sem ő lesz Magyarország miniszterelnöke. „Gyurcsány Ferenc DK- elnök megígérte, hogy a jövőben nem fog közjogi tisztséget vállalni. Ez azt jelenti, hogy a leendő ellenzéki kormányban sem fog szerepet kapni, ami számunkra fontos az együttműködésünk szempontjából” - mondta Fekete-Győr András, a Momentum elnöke. A Momentum elnöke hozzátette, Gyurcsányt a kollégájának tekinti, „aki a nulláról felépített egy sikeres pártot”. A szóbeli ígéretet egy másik ellenzéki párt vezetője is megerősítette. Szabó Tímea, a Párbeszéd társelnöke pedig azt mondta, „közös miniszterelnök-jelöltet szeretnénk, akit előválasztás útján választanánk ki”. (444, ú) Elhunyt Donald Trump öccse Bedminster. Donald Trump amerikai elnök közölte, hogy öccse, Robert Trump elhunyt szombat este, egy nappal.azután, hogy meglátogatta őt egy New York-i kórházban. „Nehéz szívvel osztom meg a hírt, hogy csodálatos fivérem, Robert csendesen elhunyt ma este. Nemcsak a testvérem volt, a legjobb barátom is” - fogalmazott nyilatkozatában az elnök. Robert Trump, aki 71 évével 3 évvel volt fiatalabb bátyjánál, a Trump-cégbirodalom ingatlanvállalkozásait irányította. Bátyja elkötelezett híve és védelmezője volt. (MTI) Nem az Irán elleni fegyverembargóra New York. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa látványosan meghiúsította az US A-nak azt a próbálkozását, hogy a testület meghatározatlan időre hosszabbítsa meg az Iránnal szembeni fegyverembargót, Mike Pompeo amerikai külügyminiszter a döntést megbocsáthatatlannak minősítette. Az amerikai határozati javaslat mellett és ellene két-két állam szavazott, míg az ENSZ BT további 11 tagja tartózkodott-jelentette be a tanács elnöke. A BT állandó tagjaiként vétójoggal rendelkező Oroszország és Kína élesen ellenezték ajavaslatot. (MTI) Törökország fütyül az uniós szankcióra Ankara. A török elnök szerint országa nem fog meghátrálni az Európai Unió által kilátásba helyezett szankciók ellenére sem, és folytatja a földgáz utáni kutatást a Földközi-tenger keleti medencéjében, ami Athén szerint görög felségvizeken zajlik. „Nem fogunk meghajolni a banditizmus előtt a saját kontinentális talapzatunkon. Szankciók és fenyegetések sem tántoríthatnak el bennünket” - fogalmazott Erdogan török elnök. (MTI) ÖSSZEFOGLALÓ Minszk. Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök tegnap leszögezte: nem hajlandó külföldi parancsra új választást kiírni, de kász azonnali reformokra, ha valóban erre várnak az emberek. Vlagyimir Putyin orosz elnök biztosította Lukasenkát, hogy Moszkva szükség esetén kész katonai segítséget nyújtani számára. Lukasenka fehérorosz elnök tagadta, hogy csalással szerezte volna meg 6. mandátumát. Az államfő az ellenzékre hárította a felelősséget az erőszak elharapózásáért. Azt állította, a NATO csapatokat mozgósít országa nyugati határán, amit a NATO cáfolt. Az országban folyamatosak a megmozdulások az egy héttel ezelőtti elnökválasztás óta, amelynek során a hivatalban lévő Lukasenka választási csalás árán a szavazatok 80,1 %-át szerezte meg a végleges eredmények szerint. Az elmúlt napokban mintegy 7000 embert vettek őrizetbe a tiltakozásokon. A rendőrség könyörtelenül lépett fel a tüntetőkkel szemben, akik közül ketten meghaltak a hatósági intézkedések során. Sorra kerülnek elő olyan felvételek, amiken egyértelműen látszanak, a hatóságok szisztematikusan kínozzák a letartóztatott tüntetőket. Mozgósított kommunisták Tegnap saját magát támogató menetet szervezett a fővárosba a fehér-Mike Pompeo amerikai külügyminiszteréé Máriusz Blaszczak lengyel védelmi miniszter Varsóban aláírta a megerősített védelmi együttműködésről szóló szerződóst, amelynek órtelmóben tartóssá válik az amerikai katonai jelenlét Lengyelországban. Varsó. Ä varsói államfői palotában rendezett ünnepségen Andrzej Duda elnök hangsúlyozta: a szerződés jelentősen megnöveli Lengyelország biztonságát, és hatással lesz többek között a lengyel-amerikai gazdasági és energiabiztonsági együttműködésre is. Az éppen száz évvel ezelőtt lezajlott, Lengyelország függetlenségét 1920-ban megvédő, az orosz kommunista forradalom Nyugatra terjedését megakadályozó varsói csata évfordulóján aláírt szerződés értelmében a nyugatlengyelországi Poznanban hozzák létre az amerikai 5. hadtest előretolt, orosz vezető, miközben a több tízezres ellenzék is kint volt az utcákon. A Lukasenkát támogatók legnagyobb részét a kommunista párt aktivistái teszik ki, egyes kormányzati tisztségviselők pedig arról számoltak be, hogy nyomást gyakoroltak rájuk, hogy vegyenek részt a megmozduláson. Lukasenka megfenyegette az állami vállalatok alkalmazottait, hogy elbocsátják őket, ha részt vesznek az ellenzéki tüntetéseken. Közben a Minszki Traktorgyár igazgatója kiállt a dolgozói elé, és elismerte Lukasenka vereségét. Sőt, helyi beszámolók szerint már katonák és rendőrök is átálltak a tüntetők oldalára. Átállhat az állami média A rendőrség különleges alakulatainak (OMON) védelme alá helyezték Minszkben a fehérorosz állami rádió mintegy 200 fős parancsnokságát, és legalább ezerrel, 5500-ra növelik meg a már lengyel földön állomásozó amerikai kontingens létszámát. Lengyelország a szerződés értelmében többek között az amerikai felszerelés raktározását, az amerikai hadsereg által felhasználandó infrastruktúra gondozását biztosítja, fedezi az amerikai katonák elszállásolását, étkeztetését, évi keret szerint az üzemanyagot, összességében évi mintegy félmilliárd zloty (kb. 115 millió euró) ráfordításával. Blaszczak miniszter elmondta: a szerződésben foglalt, a lengyel hadsereg által is felhasználandó infrastrukturális fejlesztések akár 20 ezer amerikai katona befogadását is lehetővé teszik. Pompeo a lengyel miniszterelnökkel, Mateusz Morawieckivel is tárgyalt. Morawiecki megerősítette azt az álláspontját, amely szerint Fehéroroszországban meg kell ismételni az elnökválasztást, nemzetközi és televízió székházát, amelynek lázongó dolgozóival a helyszínen találkozott a parlament felsőházának elnöke és az államfő sajtószóvivője. A rádió és tévé egyes munkatársai közölték, arra készülnek, mától sztrájkba lépnek, s a sztrájkfelhívást már mintegy 300-an alá is írták. Az épület előtt szombaton legalább 3000 ember tüntetett, átfogó és tisztességes tájékoztatást követelve a Lukasenka ellen egy hete zajló tüntetésekről és a tüntetőkkel szemben alkalmazott rendőri erőszakról. A fehérorosz biztonsági erők mintegy 70 olyan újságírót vettek őrizetbe az augusztus 9-i elnökválasztás óta, akik a tömeges választási csalásokról és az emiatt kezdődött tüntetésekről számoltak be - közölték újságírószervezetek. A Riporterek Határok Nélkül nemzetközi szervezet szerint a médiamunkásokat önkényesen letartóztatták, megverték, és egyes esetekben hosszabb időre bebörtönözték. A választás napja óta 29 esetben jelentettek a szövetségnek újságírók ellen elkövetett rendőri erőszakot. Uniós szankciók jönnek Szombaton ismét több ezren tüntettek Minszkben, a főváros Puskin terén, megemlékezve a rendőrök által múlt hétfőn lelőtt fegyvertelen tüntetőről, Aljakszandr Tarajkovszkiról, akiről korábban a hatóságok azt terjesztették, egy házilag készített pokolgép felrobbanása közben halt meg. Tarajkovszkijt szombaton temették el, a temetésére pedig ezrek gyűltek össze az utcákon, de a gyászmenet megfigyelők részvételével. A fehérorosz elnökválasztás utáni helyzet kezeléséhez nemzetközi szolidaritásra van szükség, és ebben Morawiecki szerint fontos Washington vonulásába ezúttal nem avatkoztak bele a rendőrök. Az Európai Unió közölte: nem fogadja el a fehérorosz elnökválasztás eredményét, és szankciókat készít elő azon fehérorosz állami tisztségviselők ellen, akik felelősek a tüntetőkkel szembeni erőszakért és a választási eredmények meghamisításáért. A Fehéroroszországot érintő, a felelősök elleni célzott szankciók meghozatalának szükségességével kapcsolatban a miniszterek között egyetértés mutatkozott. A Kreml katonai segítsége Eközben Vlagyimir Putyin orosz elnök egy telefonbeszélgetés során biztosította Lukasenkát, hogy Moszkva szükség esetén kész katonai segítséget nyújtani számára - írta közleményében a Kreml azt állítva, Fehéroroszországra külső erők gyakorolnak nyomást. „Nem szabad, hogy a problémákat kihasználva destruktív erők kárt tegyenek a két ország (Fehéroroszország és Oroszország) közötti, az unió keretén belül megvalósuló, kölcsönösen előnyös együttműködésben” - fogalmazott a moszkvai elnöki hivatal. A Kreml ezzel az 1996-ban aláírt oroszfehérorosz államuniót létrehozó egyezményre utalt, ami nincs igazán Lukasenka ínyére. A 65 éves Lukasenka 1994 óta irányítja Fehéroroszországot, és sorozatban 6. mandátumát nyerte el. A Nyugat szerint az idei választás a korábbiakhoz hasonlóan nem volt sem szabad, sem tisztességes. A kampányidőszakban két ellenzéki elnökjelöltet, köztük a Litvániába menekült Szvjatlana Cihanouszkaja férjét bebörtönözték, számos ellenzékit őrizetbe vettek. Új, szabad és tisztességes választás kiírására szólította fel a fehérorosz vezetést szombaton az észt, a litván és a lett miniszterelnök. Lukasenka elutasította a külföldről érkező bírálatot. Saulius Skvemelis litván, Jüri Ratas észt és Krisjanis Karins lett kbrmányfö észtországi megbeszéléseik után kiadott közleményben javasolták nemzetközi megfigyelők részvételét az új választáson, egyben önmérsékletre szólították föl a fehérorosz hatóságokat, és követelték a kormányellenes tüntetők elengedését. A 3 balti ország Lengyelországgal közösen már intézett hasonló felhívást Minszk felé. (MTI, 444, Mérce) szerepe is. A fehérorosz helyzet megoldásában Washington is érdekelt, hiszen geopolitikai kérdésről van szó, amely hatással van az Egyesült Államokra is. (MTI) Covidos köszöntés. Mike Pompeo amerikai külügyminiszter (balra) és Máriusz Blaszczak lengyel védelmi miniszter a szerződés aláírása után. (TASR/AP) Az ellenzéka piros-fehér zászló alatt vonul, ami régóta az ellenállás jele (TASR/AP) Újabb 1000 amerikai katona Lengyelországban
