Új Szó, 2020. augusztus (73. évfolyam, 178-202. szám)
2020-08-15 / 190. szám
RÉGIÓ 2020. augusztus 15.1 www.ujszo.com Micovsky büszke a csallóköziekre (A szerző felvétele) KISS BARTALOS ÉVA A mezőgazdasági miniszter szerint Szlovákia zöldségből önellátó lehet. KULCSOD Megigézték Ján Micovsky mezőgazdasági minisztert a dunaszerdahelyi járásbeli zöldségtermesztők. A miniszter pénteki látogatásakor több családi vállalkozást is megtekintett, tankönyvbe illő példaként beszélt a gazdákról, szerinte a tevékenységüknek köszönhetően is önellátó lehet Szlovákia élelmiszeripara. „Büszkeséggel tölt el, amit ma láttam. Láttam az embereket munka közben, a csarnokokban, beigazolódott, hogy az itt élő emberek képesek jó minőségű élelmiszert tenni az asztalunkra. Nemcsak dolgosak, hanem tisztességesek is a gazdák, mert nem fizettek kenőpénzt, hanem képesek voltak csodát teremteni a családi farmjaikon” - nyilatkozta a tárcavezető a kulcsodi Carrot Kft. udvarán. Csallóközi példa A kulcsodi répatermesztő vállalat valamennyi szlovákiai üzletláncot ellátja, és Magyarországra is szállít répát és petrezselymet. Ján Micovsky elmondta, a térségben termelik meg a szlovákiai lakosok által elfogyasztott zöldség húsz százalékát. „Föld van a körmük alatt, és helyén van a szívük” - folytatta a tárcavezető, hozzátéve, Patasi Ilona az AKS elnöke hogy a minisztérium feladata elismerni és megbecsülni ezeket a gazdákat, akikre az új mezőgazdasági politika készítésekor is tekintettel kell lenni. „Ok szolgáltatják a példát, őket kell segíteni” - szögezte le Micovsky. Aminőség számít Jó minőségű árut termelnek, és időben szállítanak - Nagy László, a kulcsodi Carrot Kft. tulajdonosa szerint ez a siker kulcsa. Harminc éve 17 hektáros területen alakították ki a családi vállalkozásként indult gazdaságot édesapjával. Ma közel 900 hektáron gazdálkodnak, répát és petrezselymet is termesztenek. A koronavírus-járvány sem befolyásolta a cég fejlődését, épp akkor bővítették a termelést, így további tíz emberrel bővítették az alkalmazottak számát. Jelenleg harminckét embernek adnak munkát. Út az önellátás felé A mezőgazdasági tárca vezetője három gazdaságot látogatott meg a Dunaszerdahelyi járásban, a kulcsodi vállalatot, Csilizpatason Both Árpád zöldségtermesztő munkájával ismerkedett meg, Csiliznyáradon Bábics Pál gazdaságát mutatta be neki az AKS. A miniszter leszögezte, elérhető, hogy Szlovákia zöldségből önellátó legyen, de konkrétumokat egyelőre nem említett, viszont a stratégiai célok közé sorolta az értékesítési központok kialakítását és működőképessé tételét. Elismerte, hogy az államnak közbe kell lépnie az import csökkentéséért, támogatni kell a gazdákat, de a termelőknek is be kell szállniuk a saját forrásaikkal. „Egyelőre nem tudni, mekkora összeget fordíthatunk erre, de az Európai Unió helyreállítási terve révén érkező forrásokból különítenénk el eszközöket” - folytatta Ján Micovsky. Régen működött Patasi Ilona, a Szlovákiai Agrárkamara (AKS) elnöke felidézte, hogy évtizedekkel ezelőtt több tízezer hektáron termesztettek zöldséget a különleges adottságú régióban. A térségben 16 geotermikus furat van, ez mind az állam tulajdona, de az üvegházban, illetve -fóliasátrakban való zöldségtermesztés hagyományát szinte minden család ismeri. „Nehéz visszatérni arra a szintre, de megvan az akarat és egyre több fiatal gazda érdeklődik a mezőgazdaság iránt. Az emberi erőforrás tehát adott, csak kell egy rendszer, amely segíti őket. Például az értékesítési központok kialakításával is levehetnénk a terheket a termelők válláról. így a komplex folyamatok figyelemmel kísérése helyett csak a termeléssel kellene foglalkozniuk” - véli Patasi Ilona. Mészáros Árpád, az AKS alelnöke azt hangsúlyozta, hogy nem kellene Spanyolországból vagy Marokkóból több ezer kilométert utaztatni a gyökérzöldségeket, ez sokkal kisebb távolságon belül is megoldható. „Örülök, hogy a miniszter úrral egyetértettünk abban, hogy aktív gazda az, aki a földeken dolgozik, nem az, aki a támogatást várja” - jelentette ki Mészáros Árpád, aki bizakodva várja az új gazdasági politikát. VILLÁMINTERJÚ Nagy László kulcsodi gazda Mi jelenti a legnagyobb kihívást ma a mezőgazdaságban, mennyire nehéz gazdának lenni a Csallóközben? Semmivel sem nehezebb, mint a korábbi években, hiszen megvannak a térség adottságai. Az éghajlat nem most változik, hanem már megváltozott, ehhez kell most alkalmazkodnunk. Talán a zöldségtermesztésben használt szerek fokozatos kivonása jelent nehézséget, de mi már erre is készülünk. A családi gazdaság egy része biogazdaság. Mindig alkalmazkodni kell az új kihívásokhoz, nem unatkozunk. Mire kellene helyezni a hangsúlyt az új mezőgazdasági politikában? Elsősorban a fölrendezésre, az öntözésre, a kanálisok rendben tartására. Nem a támogatásra kell várni, hanem intenzíven kell dolgozni. A családi vállalkozásunk egy fillér támogatás nélkül épült fel, csak saját forrásból és hitelből fejlesztettünk. Megéri gazdának lenni? Igen, mindenképp. (béva) Ismét tárgyaltak a komáromi hajózás jövőjéről vataSCin Péter Csütörtökön szakmai csapatával Komáromba látogatott Katarina Bruncková, a közlekedési ós építésügyi minisztérium államtitkára. A kikötő fejlesztését, a városvezetés több javaslatát és ötletét is megvitatták. HM'fJiECTI Andrej Dolezal közlekedésügyi miniszter júliusi látogatása után a héten Katarina Bruncková államtitkár tárgyalt az önkormányzattal a komáromi hajózás jövőjéről. Márciusra elkészült az a stratégiai terv, amellyel ismét jelentős folyami közlekedési csomóponttá válhatna Komárom. Keszegh Béla polgármester előadta a város álláspontját, mely szerint a kikötő bővítésére vagy áthelyezésére olyan helyszínt tart a város elfogadhatónak, amely a legkevésbé terhelné a közúti forgalmat. Fontos, hogy az erőd Duna felőli oldalánál ne folyjék ipari tevékenység, ezáltal „felszabadulna” a folyópart, ami jelenleg megközelíthetetlen. A város azt javasolja, az új Duna-híd környékét is vizsgálja meg a minisztérium lehetséges építési területként, mivel az eddigi javaslatok miatt jelentősen nőne a közúti forgalom a rakparton, a VII. lakótelep tőszomszédságában. Keszegh Béla lapunknak arról számolt be, talán lesz rá mód, hogy a mestertervet kiegészítsék az újabb helyszínnel, mely azért is lényeges, mert ennek alapján lehet uniós forrásokat meríteni. Katarina Bruncková a találkozó után megtekintette a lehetséges építési helyszíneket és a hajógyárat. Kikötósi díjak Az államtitkárnak elmondták, át kellene értékelni és csökkenteni kellene a kikötési díjakat, amivel a vízparti vállalkozások kapnának nagyobb teret és a turisztikai hajók számára is jobb feltételeket teremtenének. A város álláspontja szerint a Verejné prístavy Rt. a magas összegek beszedése mellett semmilyen szolgáltatást nem nyújt, illetve a kikötés körülményeit sem javítják. Katarina Bruncková elfogadta az árképzésre vonatkozó érveket, s azt ígérte, úgy vizsgálják felül az eddigi koncepciót, hogy az árak versenyképesek legyenek, de a turizmus se lássa kárát. Turisztikai szervezetek Az államtitkár a Duna Mente Turisztikai Desztinációs Menedzsment képviselőivel is találkozott. Kiderült, várható egy törvénymódosítás, mely kezelné a járvány okozta kieséseket, s hatással lenne a TDM-ek állami támogatására is. A kerékpáros-fejlesztéssel kapcsolatban az államtitkár jelezte, az idei költségvetésben nem volt rá pénz, de 2021-ben szeretnének rá forrást elkülöníteni. Elhúzták a nótájukat az érsekújvári vasútállomáson SZÁZ ILDIKÓ Régi kedves, vidám hagyományt elevenítettek fel pénteken az ársekújvári vasútállomás csarnokában a kultúra városában. Több évtized után ismét cigányzenével várták az érkező vonatok utasait a délelőtti és a kora délutáni órákban. ft >i:l 3 íű-hVitl Rikon-Pepes Sándor és népi zenekara ilyen módon emlékezett Kolompár-Komlósi Lajos érsekújvári muzsikusra, pesti cigányprímásra. Csodagyereknek tartották a muzsikust, akinek 1885-től saját zenekara volt, amellyel Budapesten, Bécsben, Trencsénteplicben, de Londonban, Berlinben és Drezdában is fellépett. Kolompár- Komlósi Lajos 1921-ben Komáromban elnyerte a Szlovákia cigány királya címet. Cimbalomzenekara minden érkező és távozó vonatot zenével fogadott, népszerű volt a Rákóczi-induló. A vasúti restiben a vendégeket is szívesen szórakoztatta a jeles cigánybanda. Pénteken a Dráfi László zenetanár ötlete alapján megvalósult rendezvényen az is elhangzott, hogy az érsekújvári állomáson zenélő muzsikusokról legendák szóltak. Amikor az urak a vadászat után a gazdag zsákmányt ünnepelték, cigányzenészeket hivtak. Az egyik ünnepségre Kolompár- Komlósi Lajos prímást hívták, és az egyik magyar földesúr ragaszkodott ahhoz, hogy addig húzzák a nótát a fülébe, amíg be nem gurul a vonatja az állomásra. A zenészek a vonat indulásáig muzsikáltak, a végén olyan népszerű lett az örömzenélés, hogy az utasok pénzt adtak a zenészeknek. Ekkor kértek és kaptak engedélyt az állomásfőnöktől, hogy gyakrabban muzsikálhassanak. Az egyik utas, Teleki Sámuel jeles Afrika-utazó alapítványt hozott létre, pénzt adományozott a zenészek fejlesztésére. A perzsa sahnak eljátszották a perzsa himnuszt. Elhúzták a nótáját Sissi királynénak is, aki meghívta őket Bécsbe. Kolompár-Komlósi Lajos 1933. január 3-án hunyt el, és a helyi Szent József temetőben nyugszik. Kolompár-Komlósi Lajos népzenéjét 2014-től a Zlaty lev népi zenekar viszi tovább, amelynek vezetője Dráfi László. „Egykor fémtányérba gyűjtötték az aprópénzt, aki a tányért a bal kezében tartotta, annak a jobb kezét mindig ökölbe kellett szorítania és egy legyet tartott benne. Ha a légy elrepült, akkor tudták, hogy hozzányúlt a tányérban lévő pénzhez” - mesélte nevetve Dráfi László. A közönség nagy tapssal jutalmazott minden egyes zeneszámot. Az utasok nem bánták, hogy pénteken negyedórás késést jelentettek, és a gyorsvonat még ennél is később gurult be a budapesti Nyugati pályaudvarról az érsekújvári vasútállomásra. Az utazóközönség kiválóan szórakozott, a gyerekek táncra is perdültek a várócsarnokban.
