Új Szó, 2020. augusztus (73. évfolyam, 178-202. szám)

2020-08-15 / 190. szám

RÉGIÓ www.ujszo.com | 2020. augusztus 15. 5 Lévai magyar anziksz várképpel, kilátóval SZÁZ ILDIKÓ Úgy kellene ellátogatni Lévára, mintha egy különös regény főhőseként vándorol­nánk végig az utcákon, éjszaka fáradtan megérkezve, lerogyva a csaknem hajnalig nyitva tartó kis panzió füstös kerti sörözőjében. Nem ajánlott munkanapon érkezni, és átrohanni a folytonos átépítés alatt állé, kerülő utakkal megtűzdelt városon. Mindez akár kedvét is szeghetné a Léva hangulatát megélni óhajtó látogatónak. D3H Lévához idő, türelem, megértés kell, csak akkor tárja ki szívét az a város, ahová Krisztus előtt úgy 300 táján megérkeztek a La Téne, azaz késő vaskori kultúrkörbe tartozó földműves, iparos, kereskedő és nem utolsósorban életművész kelták. Temetkezési helyüket 2005-ben tár­ták fel a Kaufland üzletközpont épí­tésekor. Ott terem a vár Miután a vasúti felüljáró felújítá­sát még mindig nem fejezték be, az este említett söröző feletti panzióból jobb, ha gyalogszerrel indulunk út­nak a városháza történelmi épülete, díszes kapuja felől, áthaladva a Hő­sök terén. Nagy hőségben enyhet nyújthat a kőburkolat alól időnként feltörő, rejtett szökőkút vízpermete. Néhány utcányira található a zsi­nagóga épülete, ahol augusztus vé­géig Éva Gogová és Daniela Hrot­­ková amatőr képzőművészek alko­tásai láthatók. Majd feltűnnek az ódon lévai várfalak. A 13. század közepe táján emelt vár számos titkot rejt, hiteles kaput nyit a múltba. A vár 1560-ban lett Dobó Istváné, aki várkastélyt épít­tetett a vaskos falak alá. Most a me­gyei fenntartású Barsi Múzeum ál­landó és időszakos tárlatait látogat­hatjuk a termekben, betekintést nyerve a város és a régió múltjába. Nécsey József verebélyi postames­ternek köszönhető a múzeum létre­jötte, aki 1927-ben a városnak aján­dékozta terjedelmes, régészeti em­lékekből, néprajzi tárgyakból álló gyűjteményét. Szemet gyönyörköd­tető a Kapitány-épület. A szabadtéri színpadon szombatonként 21 órától fdmeket vetítenek egész nyáron. Régi, patinás gyógyszertárat is talá­lunk a múzeumban, herbáriumot és izgalmas természetrajzi, numizma­tikai gyűjteményt. Megtekinthetjük I. Koháry Ist­vánnak, Hont vármegye főispánjá­nak, valamint Kittenberger Kálmán magyar Afrika-kutató, zoológus, ta­nár, vadász és természettudományi író mellszobrát, aki 1881-ben szü­letett Léván. Az időutazás során ki­csit elfelejthetjük, hogy Léván már csak a lakosok kilenc százaléka vall­ja magát magyarnak, és alig akad magyar felirat a városban. Gondolati emléktáblák A Reviczky Polgári Társulás és a Csemadok helyi alapszervezetének székháza egy utcában található, kö­zel a város központjához. A szervezetek a magyarság szám­arányának csökkenése ellenére sem hagytak fel az értékmentő munká­val. A Reviczky Társulás tagjai bo­nyolult eljárásként élték meg, ha egy megyei, vagy városi, esetleg ma­gántulajdonban lévő épületre em-Tudnivalók ► Zsinagóga, nyitvatartási idő: hétfőtől péntekig-9-től 17 óráig, szombaton és vasárnap 11-től 16 óráig. Jelenleg Éva Gogová és Daniela Hrtková amatőr festőművészek kiállítása látható augusztus végéig. Belépőjegy felnőtteknek 50 cent, gyerekek és nyugdíjasok 20 cent. ► Barsi Múzeum, nyitvatartási idő: Hétfőtől péntekig 9-től 18 óráig, szombaton és vasárnap 10-től 18 óráig. Belépőjegy felnőtteknek 2 euró, gyerekeknek 1 euró. ► Nyári kiállítások a Barsi Múzeumban: Merkúr interaktív játék kiállítás a Dobó-kastély­ban. Drótosok alkotásainak bemutatója, látható a Tupolev TU- 154M típusú repülőgép és más járművek drótból hajtogatott makettjei. ► Koncertek a sétányon Ingyenes szabadtéri koncertek az M. R. Stefánik parkban, minden vasárnap 18 órától. Augusztus 23-án Maróé Ba ngo és Alexa nd ra Bangóvá. Augusztus 30- án a Rikkofí népi zenekar. léktábla kihelyezését kérelmezték, ezért a Reviczky-ház csarnokában úgynevezett gondolati táblákat tet­tek ki számos jeles magyar szemé­lyiség tiszteletére. Például Dobó István egri hősnek, a lévai vár és uradalom tulajdonosának helyeztek ki ilyen táblát, holott a barsi főispán emléktáblája a várban lévő múzeum falára is kerülhetne. Balassa Meny-Gondolati táblák a Reviczky-házban hért táblája, akinek vezetésével kiűzték a török sereget a városból, a Balassa-kapun kaphatna helyet. A Reviczky-tábla az egykori fiúiskola helyén lévő épület falára kerülhet­ne. 2015-ben Reviczky Gyula költő születésének 160. évfordulójára emlékeztek a róla elnevezett társu­lás tagjai egy ilyen gondolati táblá­val. A helyiek és a várost szívükbe zárók örömmel fogadták Novák Margaréta történész Léva című ki­adványát, a magyar útikalauzt. Né­mi előrelépésnek tekinthető az is a városban, hogy népszerűek a Reviczky-házban tartott magyar nyelvtanfolyamok a vegyes házas­ságban élők, illetve a vállalkozók körében. A 34 évesen elhunyt, vit­­kóci születésű Reviczky Gyula iro­dalmár néhány esztendőt töltött el Léván, itt kezdett elemi iskolába járni, majd Pozsonyban folytatta ta­nulmányait. Gazdag életművet ha­gyott hátra, a Reviczky-házban ta­valy leplezték le a mellszobrát. Aki szeretné megtekinteni a gon­dolati emléktáblákat, jobb, ha nyári szünidőben időpontot egyeztet a Reviczky-ház szervezőivel a 036/631 3818-as telefonszámon. Kilátók, kirándulóhelyek Hosszasan bolyonghatnánk még Léva kis utcácskáiban, múltidéző, emlékező séta gyanánt betérhetnénk a sírkertbe is, ahol még számos ma­gyar feliratot találnánk. E helyett késő nyári, kora őszi sétát is tehe­tünk a felújított Kálváriára, annak kilátójába, vagy ellátogathatunk a Siklós-kilátóhoz. A kálvárián a rozsdamentes acél­keresztet 2010-ben állították fel, a domb környékét évek óta önkénte­sek gondozzák. Kiásták a kápolna maradványait, láthatóvá váltak a körvonalai, és 2008-ban adták át a mintegy 200 méter hosszú kereszt­­utat. A stációkat az ipolysági Kutak Adrienn keramikus készítette, és Ján Frtús építész tervei alapján készült a Szentkereszt-kápolna, mely a 18. század második felében emelt kis­­templom alapjaira épült. A tanösvé­nyeket, a pihenőhelyeket később építették. A kilátóba vasárnaponként 14 és 16 óra között látogathatnak el a ki­rándulók. A Siklós-hegy is érdekes látnivalóval szolgál és bármikor lá­togatható. A hely Vámosladány felől közelíthető meg, bennünket a kedves helyi lakosok igazítottak útba. Az itt található sziklákon nyáron akácillat és fenséges kilátás hódítja a látoga­tót. A kora ősszel érkezőket a kései napsugarak és a vegyes erdő káprá­zatos színei kényeztetik. 1960-ban emelték a húsz méter magas vasbe­ton emlékművet Lévától mintegy öt kilométerre azon a magaslati ponton, ahol a második világháború idején három hónapon át katonai megfi­gyelőpont működött. Tájékoztató táblák vannak a környék növény- és állatvilágáról, és szalonnát is süthe­tünk a parkolóhoz közeli tábortűznél. Visszatérve a városba érdemes elsé­tálni a lévai parkba, a sétányon sza­badtéri koncerteket adnak vasárna­ponként 18 órától. Szökőkút, nem­rég felújított hűsölő és játszótér teszi hangulatossá a sétát. Ebben a városban született Sze­pesi Imre nyelvész, Kereskényi Gyula régész, történész, Agárdi László irodalomtörténész, piarista pap és Kittenberger Kálmán Afrika­­kutató, akinek a mellszobrát meg­csodálhattuk a vár alatti múzeum­ban, és itt született Grendel Lajos Kossuth-díjas író, akit olykor-olykor a város lakosai is inspiráltak egy-egy történet megírására. Érdemes ellátogatni a Siklós-hegyi kilátóhoz

Next

/
Oldalképek
Tartalom