Új Szó, 2020. augusztus (73. évfolyam, 178-202. szám)
2020-08-07 / 183. szám
www.ujszo.com | 2020. augusztus 7. KÖZÉLET I 3 Az államnak a névazonosság is elég indok arra, hogy elkobozza az örökséget CZlMER GÁBOR Pozsony. Az állam a Beneédekrótumokra hivatkozva nóvrokonság alapján akarja a D4-es autópálya alatti rendkívül érdekes földterületeket konf iskálni. Ahogy arról beszámoltunk, az állam a magyarok és a németek kollektív bűnösségét kimondó Benesdekrétumokra hivatkozva akar ma a tulajdonába venni olyan ingatlanokat, amelyek az épülő pozsonyi körgyűrű, a D4-es autópálya alatt találhatóak. A közvetlenül a második világháború után kiadott, a kollektív bűnösség elvét kimondó dokumentumok mai alkalmazása során egy sor furcsaságra derült fény. így egy bizonyos Gutléber Antal ma élő leszármazottad, egy azonos nevű férfi nevére kiadott egykori konfiskációs határozatra hivatkozva akarják megfosztani az örökségüktől. Leállított örökösödós Gutléber leszármazottai az elmúlt években, miután megtudták, hogy felmenőjük mezőgazdasági területeket hagyott rájuk, elindították az örökösödési eljárást. Ekkor azonban az ismeretlen tulajdonosú földterületek állami kezelője, a Szlovák Földalap (Slovensky pozemkovy fond, SPF) egy 1946 decemberében kiadott konfiskációs határozatra hivatkozva az utolsó pillanatban megtagadta, hogy az érintettek tulajdonába adja az értékes ingatlanokat. A földalap szerint a határozatot egykor a Szlovák Nemzeti Tanácsnak a 104/1945 számú, a németek, a magyarok és a szlovák nemzet árulói és ellenségei által birtokolt mezőgazdasági tulajdonnak a konfiskálásáról és gyorsított szétosztásáról szóló döntése alapján adták ki. Ez a magyarok és németek kollektív bűnösségéről szóló egyik korabeli jogszabály. A kérdéses konkrét elkobzási határozatban Gutléber test; véreit, Jánost és Flóriánt is említik, illetve a személyazonossága meghatározása végett azt is feltüntették, hogy német nemzetiségű és Csölle községben született. Nem az a Gutléber A szóban forgó ingatlanok Gutléber Antal nevű egykori tulajdonosának azonban nem voltak ilyen nevű testvérei. Egy 1942-es vagyonátadási szerződés tanúsága szerint ugyanis a pozsonypüspöki Gutléber Antalnak a téstvéreit Józsefnek, Ferencnek, Máriának és Annának hívták. Az ingatlanokat örökül hagyó pozsonypüspöki férfi halotti bizonyítványában pedig azt írják, hogy Dénesden (ma Dénesdtorcsmisérd településrésze) született, nem pedig Csöllén, ahogy az a konfiskációs határozatban szerepel. A pozsonypüspöki Gutléber Antal ráadásul nem német, hanem magyar nemzetiségű volt. Mindezt alátámasztja még, hogy testvére, József 1907-ben már Pozsonypüspökin született, mert a család már ekkor ide költözött. Az így beazonosítható pozsonypüspöki földtulajdonos, Gutléber Antal nevére szóló konfiskációs határozat pedig eddig még nem került elő. Ráadásul az 1940-es években Pozsonypüspökin legalább két, Gutléber Antal nevű földtulajdonos élt. Információink szerint a földalap a csöllei, harmadik Gutléber Antal nevére kiállított konfiskációs határozatra hivatkozva a mindkét egykori pozsonypüspöki lakos tulajdonáról szóló örökösödési eljárást leállította. Mindezt pusztán az egykor élt személyek névazonossága alapján. Tévedés van, pénz nincs A fent leírt ügyhöz nagyon hasonló Wenhardt Károlynak, illetve az örököseinek az esete. A földalap ugyancsak megtagadta, hogy a ma élő örökösök tulajdonába adja a főváros melletti Vereknye község területén, az épülő autópálya alatt lévő ingatlanokat. Mindezt egy olyan konfiskációs határozatra hivatkozva, melyet egy ugyanilyen nevű, dunahidasi illetőségű személy vagyonára állítottak ki 1946 augusztusában. Az elkobzásról szóló határozat ezen túl azonban semmilyen más adatot nem tartalmaz, ami alapján az egykor élt illetőt be lehetne azonosítani. A mostani hagyatéki eljárás tárgyát képező földterületeket azonban Wenhardt Károly csak 1958-ban és 1961-ben örökölte, a konfiskációs határozat kiállításának idején még nem is voltak a tulajdonában. Sőt, a vereknyei földeket örökül hagyó Wenhardt 1930-ban született, így a vagyonelkobzás idején még nem is volt nagykorú, illetve nem dunahidasi, hanem pozsonypüspöki illetőségű volt. Az örökösök a mostani eljárás ellen beadott fellebbezésükben azt is említik, a családjukban évtizedeken keresztül senkinek sem volt tudomása arról, hogy valaha is konfiskálták volna Wenhardt Károly vagyonát. Információink szerint ebben az esetben a földalap lényegében elismerte a tévedést, mivel az örökösök nevére írták az ingatlanokat. A Nemzeti Autópályatársaság (NDS), amelynek a pozsonyi körgyűrű alatti telkek ellenértékét kellene kifizetnie azok tulajdonosainak, mindezek ellenére nem utalta át az örökösöknek az ingatlanok árát. Az állami cég csak ebben az esetben hozzávetőlegesen 160-170 ezer eurós összeget tart vissza. Elvben van bizottság Miután lapunk felhívta a figyelmet arra, hogy az épülő autópályaszakasz alatt az állam a Benesdekrétumokat újra alkalmazva tagadja meg az egykori földtulajdonosok leszármazottaitól az ingatlanok árának kifizetését, a kérdéses földterületek tulajdonviszonyainak tisztázására egy tárcaközi munkacsoport alakult. A mezőgazdasági és a közlekedési tárcánál is érdeklődtünk, hogy hol tart most a bizottság munkája, de a szóvivők a földalaphoz irányítottak minket. Az utóbbi intézmény szóvivője, Martin Kormos szűkszavúan csupán annyit közölt, a földalap ezekben az ügyekben az állam tulajdonjogának védelme érdekében jár el. A gazdagabb termés sem hoz árcsökkenést MOLNÁR IVÁN Ha marad a kedvező időjárás, az idei gabonatermás a hektárhozamok szempontjából megközelítheti a 2016-os történelmi csúcsot - legalábbis ezzel kecsegtetnek a szlovákiai takarmánygyártók, akik szerint azonban az árakon ez valószínűleg nem látszik meg. Pozsony. Ami az előzetes becslések szerint biztosnak tűnik: az idei gabonatermés nagyobb lesz, mint a tavalyi. „A várakozásaink szerint azonban az idei szezonban az elmúlt öt év átlagát is sikerül majd túlszárnyalni, miközben a tavalyihoz képest nagyjából 15 százalékkal több gabonát takaríthatnak be Szlovákiában. Ha az elkövetkező időszakban kitartana az aratók számára kedvező időjárás, az sem elképzelhetetlen, hogy a hektárhozamok szempontjából megközelítjük a 2016-os történelmi csúcsot” — nyilatkozta Jozef Rebro, a szlovákiai takarmánygyártókat tömörítő szakmai szövetség ellenőrző bizottságának az elnöke. Még több gabona Rebro szerint a várható termés kiszámításánál a mezőgazdasági termelőktől, a terményeket raktározóktól és az ezekkel kereskedőktől származó adatokat vették alapul. Ezek szerint gabonából idén nagyjából 3 millió tonnányi teremhet, a tavalyi 2,6 millió tonnával szemben. Míg búzából tavaly 1,9 millió tonnányit takarítottak be, idén várhatóan 2,26 milliót, az árpatermés pedig a tavalyi 599 ezer tonnáról idén 678 ezer tonnára nőhet. Több terem azonban kukoricából is: a tavalyi 1,44 millió után idén 1,88 millió tonna. Tartósárszint Akik azonban arra számítanak, hogy a gazdagabb termésnek köszönhetően olcsóbb lesz a gabona, és közvetve a liszt és a kenyér is, azoknak nincsenek jó híreink. )rA gazdagabb termés a mi becsléseink szerint látványosabb módon nem látszik majd meg az árakon, kivéve talán a kukoricát és a malátaárpát. Az értékesítést és az árakat minden bizonnyal befolyásolja majd a koronavírus-járvány által kiváltott gazdasági válság is” - állítja Rebro. A szlovákiai takarmánygyártók szakmai szervezete szerint a gazdáknak gondot okoz az is, hogy az elmúlt hat évben látványos mértékben csökkent az állatállomány, miközben az elmúlt időszakban a legnagyobb visszaesést a sertések, a tojótyúkok és a fejőstehenek esetében regisztrálták. „A haszonállatok számának a csökkenésével párhuzamosan csökken a takarmánynövények iránti kereslet is, ami a takarmánytermelőknek nem kis fejfájást okoz” - mondta el Rebro. A fővárosnál épülő D4-es autópálya alatt levő, rendkívül értékes földeket akar elkobozni az állam a BeneS- dekrétu mokra h ivatkozva (Somogyi Tibor felvétele)
