Új Szó, 2020. augusztus (73. évfolyam, 178-202. szám)
2020-08-07 / 183. szám
4 RÉGIÓ 2020. augusztus 7. lwww.ujszo.com Mária-jelenések nyomában és gyógyerejű forrásokból merítve SZÁZ ILDIKÓ Nem valósulhatnak meg a válsághelyzet miatt a több száz fős tömegeket megmozgató zarándokutak, ám a számunkra kedves kegyhelyeket így is meglátogathatjuk a családtagjaink, barátaink kísóretóben. Minden egyes zarándokút önmagunkhoz, a saját békénk, derünk megtalálásához vezethet, ha kellő időt szánunk a szemlélődésre, és teljes valónkkal átérezzük a búcsújáróhelyek szellemiségét. Az adott helyhez, szentkúthoz kötődő történelmi feljegyzések még teljesebbé tehetik az élményt. Társasággal, vagy egyedül Azok számára, akik szívesebben indulnak kisebb csop9rtokkal, ajánlani tudjuk a Mária Út kiváló honlapját, ahol számos közös zarándoklatra várj ák az érdeklődőket még ebben a hónapban. Augusztus 15-én szombaton az lÚton zarándoklatokon való részvétel bárki számára elérhető, megvalósítható. Ezen a nemzetközi zarándoknapon a világ testi és lelki egészségéért valósulnak meg az utak. Megemlítenénk az útvonalakat is, zarándoklat indul Palást és Ipolyság, Cigléd és Szőgyén, Szőgyén és Cigléd között, továbbá Szőgyén és a Bényi kutacska között, Nyékvárkony és Dercsika között, illetve az Egyházgelle-Dercsika és a Szob-Márianosztra útszakaszokon. A szervezőktől megtudhatják, honnan kezdődnek a zarándoklatok, mindegyik reggel 7-kor kezdődik és várhatóan 18 óra táján ér véget. Megpihenni Pozbán Egyik kedvenc helyem a barsi régióban található, az Érsekújvártól és Lévától egyaránt mintegy harminc kilométerre fekvő Pózba közelében van. Vágvölgyi Szilárd helytörténész írta a kegyhely történetét összefoglaló anyagában, hogy a magyar alapítású pálos rendi atyák 18. századi, Máriacsaládon épült csodaszép templomába már régebben is Pozbán keresztül jártak a búcsúsok, és az itteni erdőben pihentek meg. Később az a templom leégett, ám a zarándokok továbbra is jöttek Pozbára. Több történet is szól arról, hogy a hit útját járók bukkantak az itteni forrásra, amelynek gyógyító erőt tulajdonítottak. Azóta több előadást hallgattam, irodalmat találtam arról, hogy ott, ahol erős hitű emberek gyülekeznek, együtt fohászkodnak, a források vize valóban csodás hatású. Pozbán állítólag a vakok, a gyengén látók gyógyultak meg a forrás vizétől. 1841 -ben egy kis kápolna épült a forrás közelében, amely 1885-ben összedőlt, de Harris József esperesplébános javaslatára 1914-ben új kápolna épült a Hétfáj dalmú Szüzanya tiszteletére. A legtöbben szeptember 15-én látogatnak ki ide a fájdalmas szűzanya ünnepén, de június derekán itt tartják az idénynyitó szentmisét a motorosok részvételével. Jómagam a lévai térségbeli szolgálati utak során szoktam megállni, jó nagyot hörpinteni a forrás vizéből, a mindenkori „tisztánlátás” reményévész idején Kürt és a környék lakóit lemészárolták a törökök, és megölték Cigléd lakóit, szerzeteseit is. Később újraéledt a ciglédi szerzetesi közösség, a Segítő Szűzanya kegyképe egy fakápolnában kapott helyet. A helytörténészek feljegyzései alapján Pristyák Antal jómódú földbirtokos az 1900-as évek elején neoromán stílusú kápolnát építtetett a régi helyébe az itt eltemetett négy pálos rendi remete sírja fölé. 1920 táján az akkori zsidó földbirtokos trágyával betemettette a Szentkutat, mert annak a vize állítólag ingoványossá tette a rétjét. Ám a következő napon a bőven feltörő forrásvíz fölemelte, félretolta a trágyahalmot, a gazda többet nem bolygatta, nem bántotta a forrást. A kegyhelyet látogatók téglakápolnát emeltek a szent kút védelmére, és megépítették a Fájdalmas Szűz hét stációját, valamint a keresztút tizennégy állomását. 1986- ban megújult az ősi kegyhely, a térségbeli községek hívei nagy szeretettel gondozzák Ciglédke környékét. Mária-jelenések történetei kapcsolódnak a helyhez, az ide látogatók testileg és lelkileg egyaránt felfrissülnek a kút vizétől, erőt merítenek a hétköznapok nehézségeinek a leküzdéséhez. Jó, ha tudjuk Az lÚton zarándoklatok résztvevői számára, elérhetőség a zarándoklatok koordinátoraira: ► Palást-lpolyság: Velebny Gábor 0905/392 150; velebnyg@gmail.com ► Cigléd-Szőgyén: Kurcz László ► Szőgyén-Cigléd: Elzer Zsolt ► Szőgyén-Bényi kutacska: Hinzellér László 0907/183 849; hlnzeller@gmail.com ► Nyékvárkony-Dercsika: Katona Júlia 0905/210320? katonova.julia@zoznam.sk ► Egyházgelle-Dercsika: Méhes Richard 0915/112 564; richard.mehes21@gmail.com ► Szob-Márianosztra: Török András 0903/438 380; torok.bandika@gmail.com ben. A keresztút stációit járva szeretem felidézni a régi legendát, mely szerint ezen a helyen egy körtefa ágai között megjelent Szűz Mária, akik látták a kék övvel átfogott fehér ruhás asszonyt, azok nagy meggyőződéssel beszéltek a csodás látomásról. Barlangkápolna van a kegyhelyen, felette egy nagyobb kőkereszt, és egy oszlopon fülkés képtartó. Pozbán a Kutacska Polgári Társulás lelkes, hívőkből álló csapata az utóbbi években megszépítette a zarándokhelyet, a fák árnyékában lévő padokon megpihenhetünk, majd a közeli Bellegszencsén található termálfürdőben is elidőzhetünk, élvezve a helyiek vendégszeretetét. Megszámlálhatatlanul sok kisvendéglő, családi panzió kínálja szolgáltatásait a környéken. Ciglódk6re látogatva Az érsekújvári járásbeli Kürt határában található a Ciglédke kegyhely. Megközelíthető a Szőgyén és Kürt-Cigléd közötti, nemrég kialakított tanösvényen. Első alkalommal a fogyatékkal élő gyerekek családjaival látogattam el Ciglédkére, és felejthetetlen élmény volt számomra, amikor a kürti fiatalok ismertették velünk a hely történelmi múltját és értékeit. ElfogyasztKürt határában található Ciglédke, frissítő forrása a testet és a lelket egyaránt gyógyítja (A szerző felvételei) va a hazulról hozott elemózsiát, jólesett meríteni a forrás hűs vizéből, mielőtt elindultunk a stációk mentén. Napfénnyel és szeretettel telt meg a kegyhely aznap, és még oly sok alkalommal, amikor jó szándékú emberek érkeztek Ciglédkére. A törökPárizsi mocsarak A Boldogasszony búcsújáróhely környékén érdemes még maradni, és ha van elég erő a lábunkban, alaposabban is megismerkedhetünk a Via Mariae Polgári Társulás kezdeményezésére kiépített Kürt-Szőgyén tanösvény látványosságaival, bekopoghatunk a helyi borosgazdák pincéibe is. A Kürt-Szőgyén tanösvény a pálosok útjának részét képezi, kezdő- és végpontja a két település római katolikus temploma. Tizenkét irányjelző tábla, hat tájékoztató tábla ad útbaigazítást, megismerkedhetünk a térség gazdag növény- és állatvilágával, a tájegység kultúrtörténeti értékeivel, ásatásaival. Nem érdemes kihagyni a varázslatosan szép Párizsi mocsarakat sem, európai vidrát, mocsári teknőst is rejtenek a nádasok, és fotózáskor sikerült lencsevégre kapnunk néhány sebesen eliramodó vízicsibét, szárnyát bontó és a fák ághegyén napozó fehér kócsagot. A Kisúj falu közelében lévő Párizsi mocsarak 184 hektáron terülnek el, 1966-ban Nemzeti Természetvédelmi Rezervátummá nyilvánították, majd 1990-ben bekerült a ramsari területek közé. Itt található az ország legnagyobb kiterjedésű nádasa. Érdemes ellátogatni a Pózba közelében található Szentkúthoz
