Új Szó, 2020. augusztus (73. évfolyam, 178-202. szám)
2020-08-07 / 183. szám
2 KÖZÉLET 2020. augusztus 7. | www.ujszo.com Az előző hónapban Ukrajnából hozták be legtöbben a koronavírus-fertőzést NAGYROLAND Pozsony. A vírussal kapcsolatos adatok az utóbbi napokban egyre aggasztóbbak. A Közegészségügyi Hivatal (ÚVZSR) júliusra vonatkozó elemzéséből kiderül, hogy a 650 regisztrált esetből 250-et külföldről hoztak be, a legtöbbet Ukrajnából. ATrencsénben található Leoni cég 200 alkalmazottja került otthoni karanténba, a fertőzés. Ez a cég lehet a járvány újabb, lokális gócpontja az országban. Szerdán 2480 tesztet végeztek, ebből 63 lett pozitív. Utoljára április 22- én ugrott ennél is nagyobbat a fertőzöttek száma (akkor 81 új beteget találtak). Az adatok annak fényében sem kedvezőek, hogy kedden 49 új fertőzöttet regisztráltak, vagyis két egymást követő napon is jelentős növekedés történt. A fertőzöttek számának heti középértéke jelenleg 27- en van. Amennyiben eléri az 50-et, a kormány várhatóan elkezd tárgyalni a szigorító intézkedésekről. Jó ás rossz bírok Jó hír azonban, hogy a gyógyultak száma is nagyot nőtt: szerdán 47-en épültek fel a betegségből, így jelenleg 627 aktív fertőzöttről tudunk. Továbbra is 29 személyt ápolnak kórházban. Közülük 11-ről már tudják, hogy fertőzött, a többiek a teszteredményre várnak. Egy személy lélegeztetőgépre szorul. Tegnap sajnos a halálos áldozatok száma is nőtt. Az egészségügyi minisztérium beszámolója szerint egy 71 éves férfi hunyt el, akit a Trencséni Egyetemi Kórházban ápoltak. A boncolás során kiderült, hogy a férfi tüdejében is szétterjedt a fertőzés, amely légzési nehézségekhez vezetett, így az orvosok már nem tudták megmenteni. Lokális gócpontok A tegnap azonosított fertőzöttek közül legtöbben Trencsén megyéből származnak, a Közegészségügyi Hivatal szakemberei itt 39 esetet jegyeztek. Közülük 15-en a Trencséni járásban élnek, 14-en a Báni járásban (Bánovce nad Bebravou), 6-an a Privigyei járásban (Prievidza), 2-en az Illavai járásban (Hava), 1-1 fertőzött pedig a Vágújhelyi (Nővé Mesto nad Váhom) és a Vágbesztercei (Povazská Bystrica) járásból származik. A Sme napilap beszámolója szerint a Trencsénben található Leoni cég 21 alkalmazottjánál bizonyosodott be a koronavírusfertőzés, így a 200 fős személyzet jelenleg otthoni karanténban van. Bán városában szintén reagáltak a járványhelyzetre, a fedett uszodát bezárták, a fürdők pedig már csak legfeljebb 500 embert fogadhatnak. További 11 fertőzöttet találtak Pozsony megyében, 8-at Eperjes megyében, 4-et Kassa megyében, 1- et pedig Zsolna megyében. A legtöbben Ukrajnából Miután tegnap arra hívtuk fel a figyelmet, hogy meglehetősen nagy az információhiány a külföldről hazaérkező betegekkel kapcsolatban, a Közegészségügyi Hivatal lapuknak eljuttatott egy részletes elemzést a júliusi fertőzöttekről. Az adatokból kiderül, hogy júliusban 52 784 teszt mellett 650 új fertőzöttet találtak az országban, vagyis az elvégzett tesztek 1,24 százalék lett pozitív. Az egyik legérdekesebb mutató az úgynevezett importált esetek, vagyis a külföldről hazatérő betegek száma. A hivatal adatai szerint a 650 regisztrált fertőzött közül 250-en külföldről hozták haza a vírust, ez több mint a betegek egyharmada. A legtöbben Ukrajnában fertőződtek meg (81 személy), de Szerbiából (65 személy) és Csehországból (48) is sokan tértek haza betegen. A lista negyedik helyén az Amerikai Egyesült miután 21 munkásnál beigazolódott (TASR-felvétel) Államok áll, ahonnan 19-en hozták be a fertőzést, majd Románia (7 személy), Afganisztán (7) és Horvátország (6) következik. A szomszédaink közül a már említett Ukrajna és Csehország a legkockázatosabb, Ausztriából mindössze 4, Magyarországról 3, Lengyelországból pedig csak 1 fertőzött érkezett. Zajlik a feltórkópezós A Közegészségügyi Hivatal elemzői szerint a legtöbb fertőzés éppen a külföldről hazaérkező személyekkel hozható összefüggésbe, akik aztán továbbadják a vírust a családtagjaiknak vagy a munkatársaiknak (erre láthatunk példát a már említett trencséni cégnél is). A járványügyi szakértők közben folyamatosan azon dolgoznak, hogy az azonosított betegekkel kapcsolatba lépő személyeket feltérképezzék, izolálják majd teszteljék őket. „Júliusban 4956 ilyen személyt vizsgáltunk át. Mindemellett továbbra is figyelemmel követjük a vörös kategóriába tartozó, vagyis a kockázatos országokból hazaérkező embereket, akiket házi karanténba küldünk, majd öt napon belül jöhetnek tesztelésre. A jelenlegi járványhelyzet megköveteli a kötelező és az ajánlott előírások szigorú betartását, valamint a lokális intézkedések elfogadását” - olvasható az elemzésben. Éppen ennek a feltérképezésnek köszönhető, hogy az országban főként lokális gócpontokról beszélhetünk. A szakértők júliusban 12 gócpontot azonosítottak, ebből 8 volt lokális, 2 regionális, 2 pedig úgynevezett régión túli. Főként a fiatalok A halálozási ráta szempontjából jó hír, hogy júliusban főként a fiatalabb generáció tagjai fertőződtek meg, hiszen náluk jóval kisebb az esélye a tünetek súlyosbodásának, mint az idős betegeknél. A legmagasabb arányban a 20 és 24, valamint a 25 és 34 év közötti korosztály tagjai lettek betegek. Ez valószínűleg összefügg az évszakkal, hiszen nyáron ez a generáció sokat utazik, illetve sok emberrel találkozik. A 65 év feletti korosztályból jóval kevesebben betegedtek meg. Ami a földrajzi bontást illeti, a legtöbb fertőzöttet júliusban Trencsén megyében találták (147 személy), ezután következik Pozsony (129), majd Eperjes (106) megye. Ä járványügyi szakértők továbbra is arra kérik az embereket, hogy vegyék komolyan az óvintézkedéseket. A nemrégiben létrehozott járványügyi bizottság jövő héten ül össze az egészségügyi minisztériumban, a tárca tájékoztatása szerint pedig szükség esetén készek összehívni a járványügyi szakértőkből álló konzíliumot is. A behozatalt fájlalják a borászok RÖVIDEN OECD: nyakunkon a katasztrófa Párizs/Pozsony. A járvány idén drasztikus hatással lesz a szlovák gazdaságra - derül ki a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) legfrissebb előrejelzéséből, amely a II. világháború óta nem látott zuhanást jósol Szlovákiának. Az OECD szerint az ország gazdasági teljesítménye idén több mint 11 százalékkal esik vissza az egy évvel korábbihoz képest, az állástalanok aránya pedig elérheti a 10 százalékot, ami azt jelenti, hogy 100 ezren veszíthetik el az állásukat. A lakosság reálbevételei a 2015-ös szintre eshetnek vissza, vagyis egy csapásra semmivé válik az elmúlt öt évben tapasztaltjavulás. Az OECD arra is figyelmeztet, hogy a munkanélküliség és a bevételek csökkenése a legszegényebb rétegeket sújtja majd a legnagyobb mértékben, a kormánynak az elkövetkező időszakban ezért ezek megsegítésére kellene összpontosítania. (mi, TASR) MOLNÁR IVÁN A szlovákiai borászok már régebben figyelmeztetnek arra, hogy hatalmas károkat okoz számukra a szlovákiai üzleteket olcsó, ám silány importborokkal elárasztó külföldi konkurencia. A problémára időközben a kormánypárti kápvisolők is felfigyeltek, és megpróbálnak megoldást találni. Pozsony. Az uniós tagországokból behozott olcsó importbor már huzamosabb ideje rengeteg gondot okoz a szlovákiai termelőknek - nyilatkozta lapunknak pár hete Jaroslava Kanuchová Pátková, a Szlovákiai Szőlészek és Borászok Szövetségének (ZWS) az ügyvezető igazgatója, aki szerint a nagy mennyiségű behozatal részben az egyes országok eltérő támogatáspolitikájával magyarázható. A problémára mostanra a kormánypárti képviselők is felfigyeltek. „A szlovákiai borászokra rendkívüli nyomás nehezedik az olcsó behozatal miatt, miközben ez a szegmens gyakorlatilag nincs szabályozva” - mondta el csütörtöki sajtótájékoztatóján Gyimesi György, a vezető kormánypárt, az OEaNO parlamenti képviselője. Kétes eredet A TASR hírügynökség által közölt adatok szerint Szlovákiába tavaly 871 ezer hektoliter bort hoztak be, míg a kivitel elérte a 488 ezer, a hazai fogyasztás pedig a 671 ezer hektolitert. „Ha alaposan megvizsgáljuk a fogyasztással és a hazai termeléssel kapcsolatos adatokat, több mint 49 millió palacknyi olyan borra bukkanhatunk, amelyekről nem tudni, honnan is származik. Az állam számára azt is probléma megmondani, hogy mennyi a külföldi és mennyi a hazai bor. Ezt ma nem mondja meg senki. Erről ugyanis nincs statisztika, és ezzel kapcsolatos ellenőrzés sem” - mondta el Gyimesi. Tisztességtelen árak Az OEaNO képviselője elmondta, hogy a csendes borokra nullaszázalékos jövedéki adó van érvényben. Az adóhivatalok ezzel kapcsolatban a szőlészetről szóló jogszabály alapján járnak el, amely szerint az importőröknek és az exportőröknek bejelentési kötelezettségük van az adóhivatallal és az élelmiszerfelügyelettel szemben. „Garantálhatom önöknek, hogy a tisztességtelen kereskedők többsége nem teljesíti az ezzel kapcsolatos kötelezettségét, emiatt ugyanis nem kell tartaniuk semmilyen szankciótól” - állítja Gyimesi. A parlamenti képviselő két vámhivatalt is felkeresett, és szerinte mindkettő megerősítette, hogy a borkereskedőket nem ellenőrizték. Gyimesi problémásnak tartja azt is, hogy a hordós bor átlagára Szlovákiában literenként 0,71 euró körül mozog, ami szerinte az előállítási költségeket sem fedezi. Mi segíthetne? A kormánypárti képviselő szerint a problémát azzal is meg lehetne oldani, ha a bor jövedéki adóját nulláról egy szimbolikus összegre növelnék. Úgy gondolja azonban, hogy ez nem járható út, mivel emiatt hatalmas nyomás nehezedne Szlovákiára az olyan nagy bortermelő országok részéről, mint amilyen Spanyolország vagy Olaszország. „Megoldást jelenthetne azonban az is, ha a földművelésügyi tárca dotációt nyújtana minden egyes kilogrammnyi megtermelt szőlőre, amivel átláthatóbbá válna a rendszer, és a fogyasztó is biztosabb lehetne benne, hogy minőségi hazai bort iszik” - tette hozzá Gyimesi, aki alternatív megoldásként a borok esetében is bevezetné a záijegyeket, és szigorúbban büntetné a hamisítást is. A képviselő szerint a témában már egyeztetett Ján Micovsky földművelésügyi miniszterrel. Hogy végül mely alternatíva mellett döntenek, az egyelőre kérdéses. Ami biztos, hogy szerinte az elkövetkező időszakban az adóhivataloknak is el kellene kezdeniük a borászok ellenőrzését, amit egyelőre csak az élelmiszer-felügyelet végez. „Ez utóbbi az ellenőrzései során kiderítette, hogy a külföldről behozott borok 54 százalékának a minőségével is gondok vannak” - figyelmeztet Gyimesi.
