Új Szó, 2020. július (73. évfolyam, 151-177. szám)
2020-07-30 / 176. szám
www.ujszo.com | 2020. július 30. KULTÚRA I 9 Valósággal dúsított fantázia Mától látható a hazai mozikban Slávek Horák rendező Václav Havel fiatal éveit bemutató cseh filmje SZALAY HAJNALKA A Havel alkotói előre leszögezték, nem (csak) a tankönyvekből ismertek köszönnek vissza a vászonról, ós bár az előző rezsim aljassága ós elnyomó politikája végig hangsúlyt kap, az elvekhez való ragaszkodás bemutatása aktuálissá teszi a filmet. Ön mit áldozna fel az igazságért és a szerelemért? - teszi fel a kérdést a volt csehszlovák, majd cseh államfő, drámaíró és nemzetközi hírű emberi jogi harcosról szóló életrajzi film mottója, amely alapján akár egy dokumentumfilmre is számíthatnánk Václav Havel idealizált és romantizált alakjával a középpontban. A Havel azonban nem kordokumentum, de játékfilmként sem pátosszal beszél Václav Havelról. A nézőnek nehéz dolga lenne, ha meg kellene határoznia, mely események erednek az 1968 és 1989 közötti Csehszlovákia valóságából, és melyek Slávek Horák rendezői fantáziájából. Horák ugyanis nem hagyta, hogy a valós tények útját állják a jó történetnek. Az igazságért... A Havel röviddel Csehszlovákia 1968-as szovjet megszállását megelőzően kezdődik Havel egyik darabjának bemutatóján. A demokratizálódási folyamatok végét jelentő katonai akció Havel színházi munkájának a végét is jelenti: elveihez hűen, még papíron sem áll be a rendszer szolgálatába. Itt kapunk képet először a jelleméről: az Alexander Dubcekért rajongó Havel elvei szerint dönt még úgy is, hogy emiatt elveszti az állását. Kettejük jellemének fejlődése három közös jelenetükből is nyilvánvalóvá válik, s a látottak kétségtelenül Havelt tüntetik fel jobb színben. A cseh film nem dráma a szó klasszikus értelmében, és nem moralizál feleslegesen. Nyíltan mutatja be Havel folyamatos megfigyelését, nyomon követését és fogságát, vagyis azt, hogyan hurcolta meg a rendszer. Ugyanakkor láttatja a hibáit, kétségeit, az igazságért folytatott harcát is. Mindezt könnyen emészthető formában, igyekezve közelebb hozni a nézőhöz a volt köztársasági elnök alakját. Ettől válik a film könnyeden befogadhatóvá még akkor is, ha esetleg nem vagyunk tisztában a kor történelmi eseményeivel. A főhősnek egy olyan világban sikerül megtartania az elveit, amikor a következményeket nehéz volt megítélni, illetve, amikor önmagának ellentmondva megkönnyítette volna saját életét. Ez minden korban érthető üzenet. A filmben azonban bebizonyosodik, hogy Havelnél ez nem opció. Ezt pedig a néző, azon túl, hogy látja, érzi is. Az átélést segítik a közeli, az emberi arcokra fókuszáló, intenzív érzelmeket kifejező részek, amelyeket az alkotók kiváló érzékkel váltakoztatnak élettel teli, nyüzsgő, valamint sokszor groteszkbe hajlójelenetekkel. A film a feszültséget ugyanis gyakran oldja humorral, illetve a Charta 77 aláírói között élen járó Havel életéből kevésbé ismert részletek beemelésével. ... és a szerele mórt A politikai szerepvállalás mellett a film Havel szerelmi életét is bemutatja. Ebből kétségtelenül kitűnik, hogy a főhős jellemének formálódásában és az elveihez való hűségének megtartásában nagy szerepe van feleségének, az Anna Geislerová által megformált Olgának. Kettejük kapcsolata nagymértékben alapszik a tudatos elhallgatásokon, a dolgok ki nem mondásán. Olga Havel melletti kitartása mégis azt az érzést kelti a nézőben, hogy valami megmagyarázhatatlan köti őket Össze. Ezt csak alátámasztja a film egyik legabszurdabb jelenete, amikor Havel feleségével és szeretőjével együtt ül be egy étterembe, természetesen az állami megfigyelőkkel a háttérben. Geislerová lapunknak korábban úgy nyilatkozott, Olga Havel mellett is meg tudta őrizni a szabadságát, és a stílusán, a megjelenésén sem változtatott. Mindez tökéletesen visszaköszön a filmből. Olgát - aki végül maga is kimondja, inkább lenne az egyetlen, mint az első nő férje életében - szilárd elvei és intellektusa olyan erős, határozott személyiséggé teszik, hogy a nézőnek eszébe sem jut sajnálni őt, amikor a félje megcsalja vagy amikor vállalja a börtönt. A zárkózott, kívülről nézve talán néha ridegnek tűnő Olga kritikusa és egyben támasza is férjének, akivel jóval több köti össze, mint ahogy azt első ránézésre gondolnánk. Ahogy a filmben is több van annál, mint amit első ránézésre gondolnánk. A készítők a tankönyvekből megismert Václav Havel jellemét sok, eddig ismeretlen apró kis részlettel árnyalják, és teszik izgalmassá alakját. Az élet nem minden területén egyformán erkölcsös Havel hibáinak, gyengeségeinek és értékrendjének bemutatásával a főhős emberileg csak közelebb kerül a nézőhöz, akinek lehet, eszébe sem jut, hogy amit lát, talán csak a képzelet szüleménye. Ezt segíti a Havel és filmbeli megformálója, Viktor Dvorák közti fizikai hasonlóság. A színész úgy nyilatkozott, a forgatás előtt igyekezett annyi információt begyűjteni az elnökről, amennyit csak tudott, hogy a 20. század egyik legkiemelkedőbb alakja még hitelesebben köszönhessen vissza a vászonról. A film - Viktor Dvorák magabiztos játékának is köszönhetően - újabb színt ad hozzá a mindenki által ismert Havel-képhez. Emmy-díjak: a Watchmen kapta a legtöbb jelölést A minisorozatban vagy tévéfilmben szereplő színészek listáját Tatiana Maslany sorolta fel (TASR/AP-felvétel) A Mandalorian és a Stranger Things is az idei Emmy-díjak jelöltjei között szerepel, a legtöbb, 26 jelölóst azonban a Watchmen kapta. Az amerikai televíziós akadémia díjaira jelöltek listáját kedden hozták nyilvánosságra. Los Angeles. A koronavírusjárvány miatt online közvetített ceremónián az Emmy-jelöltek listáját Leslie Jones, Laveme Cox, Josh Gad és Tatiana Maslany sorolta fel a televíziós akadémia elnökének, Frank Schermának a köszöntője után. „Ebben az évben tanúi vagyunk a történelem egyik legnagyobb, társadalmi igazságosságért folyó harcának. És kötelességünk ezt a médiumot is felhasználni a változtatásra” - fogalmazott Scherma. A rasszizmus témájával foglalkozó Watchmen 26 jelölést gyűjtött össze a különböző kategóriákban, mások mellett a legjobb minisorozatok között is díjazott lehet, de két szereplőjét, Regina Kinget és Jeremy Ironst is jelölték az Emmyre. Az Amazon The Marvelous Mrs. Maiséi című vígjátéka 20 jelölést kapott, a Netflixen futó Ozark pedig 18 jelöléssel lett a harmadik ebben a sorban. A drámasorozatok közül a Better Call Saul, A korona, A szolgálólány meséje, a The Mandalorian, a Megszállottak viadala, az Ozark, a Stranger Things és az Utódlás kapott jelölést. A vígjátéksorozatnál pedig a Félig üres, a Halott vagy, A jó hely, a Bizonytalan, A Kominsky-módszer, a Marvelous Mrs. Maiséi, a Schitt's Creek és a Hétköznapi vámpírok - A sorozat kaphat Emmy-díjat. A drámasorozatokban szereplő színésznők közül Jennifer Aniston, Olivia Colman, Jodie Comer, Laura Linney, Sandra Oh és Zendaya lett jelölt, a színészek mezőnyében Jason Bateman, Sterling K. Brown, Steve Carell, Brian Cox, Billy Porter vagy Jeremy Strong nyerheti az Emmyt. A vígjátéksorozatok színésznő jelöltjei közé Christina Applegate, Rachel Brosnahan, Linda Cardellini, Catherine O'Hara, Issa Rae és Tracee Ellis Ross jutott be. A színészek közül pedig Anthony Anderson, Don Cheadle, Ted Danson, Michael Douglas, Eugene Levy és Ramy Youssef szerepel a jelöltlistán. A minisorozatok mezőnyében a Watchmenen kívül a Little Fires Everywhere, a Mrs. America, a Hihetetlen vagy az Unorthodox kaphatja az Emmy-díjat. A minisorozatban vagy tévéfilmben szereplő színésznők közül Cate Blanchett, Shira Haas, Regina King, Octavia Spencer és Kerry Washington lett jelölt. A színészeknél pedig Jeremy Irons, Hugh Jackman, Paul Mescal, Jeremy Pope és Mark Ruffalo esélyes. Idén a több mint száz kategóriában rekordszámú, 767 műsor száll versenybe a díjakért. Augusztus 21-én kezdődik a szavazás a kategóriák győzteseiről, és augusztus 31-ig tart. Az Emmy-díjak átadását szeptember 20-án élőben közvetíti az ABC televízió Észak-Amerikában. (MTI) RÖVIDEN Rembrandt-kóp rekordáron London. Rembrandt egy ritka önarcképe 14,5 millió fontért kelt el kedden a londoni Sotheby's online árverésén, ami az aukciósház közlése szerint új árverési rekord a holland mester önarcképei esetében. A Sotheby's művészettörténészei 12-16 millió fontra becsülték a műalkotás leütési árát. A 15x20 centiméteres festmény a 26 éves festőt ábrázolja, és egyike annak a három Rembrandt-önarcképnek, amelyek magánkézben vannak. Legutóbb 2003-ban vittek Rembrandt-önarcképet árverésre, az 6,9 millió fontért talált új tulajdonosra. (MTI, k) Újraválasztották az akadémia elnökét Los Angolos. Ismét David Rubin castingigazgatót választották meg az amerikai filmakadémia elnökének. Rubin rendkívül népszerű az Oscar-akadémia vezető testületének körében. Rubint tavaly augusztusban választották meg a filmakadémia 35. elnökének. Egyéves megbízatása lejárta után most egy újabb évig ő vezetheti a testületet. (MTI, k) Olga (Anna Geislerová) és Václav Havel (Viktor Dvorák) az életrajzi filmben (Fotó: Bontonfiim)
