Új Szó, 2020. július (73. évfolyam, 151-177. szám)

2020-07-30 / 176. szám

10| HASZNOS TANÁCS 2020. július 30. | www.ujszo.com Nehezebb nyugdíjat intézni A korengedményes nyugdíj mellett nem lehet munkaviszonyt létesíteni (Shutterstock-felvétel) ÖSSZEFOGLALÓ A létminimum július 1-jei mó­dosítása bizonyos állami jutta­tások emelását eredményezte. Ennek talán csak azok nőm örülnek, akik korengedmé­nyes nyugdíjba készülnek, a nyártól ugyanis 5,50 aurával „nehezebb" jogosultságot szerezni a járadékra. Minden évben július 1-jével mó­dosul a szegénységi küszöb, és az idén 4,63 euróval valorizálták a létmini­mum összegét. A létminimumtól számos állami támogatás összege függ, így mintegy 25-féle szociális juttatást átszámoltak. A létminimum módosításának ke­vésbé örülnek, akik az idő előtti nyugdíjaztatásukat fontolgatják: jú­lius 1-jétől egy picivel nehezebb kor­­engedményes nyugdíjba vonulni. A járandóságra ugyanis az igénylő csak akkor szerez jogosultságot, ha a ki­számított összeg eléri a létminimum 1,2-szeresének megfelelő minimális összeget, ami június 30-áig 252,30 euró volt, július 1-jétől pedig 257,80 euró. Az idő előtti nyugdíjaztatást igénylő kérvényeket leggyakrabban éppen azért nem szokták jóváhagyni, mert a kiszámított összeg túl ala­csony. Emiatt évente több száz idős személy kérelmét szokták elutasítani. A leggyakoribb ok Sokan a nyugdíjkorhatár eléréséig dolgoznak, sőt vannak, akik utána is, hiszen Szlovákiában a nyugdíjak nem túl magasak. Ezért, aki teheti, később megy nyugdíjba, vagy a nyugdíj mel­lett ismét vállal munkát. Aki viszont nem sokkal a nyugdíjkorhatár elérése előtt elveszíti az állását, és nem tud újra elhelyezkedni, úgy próbálja anyagilag biztosítani magát, hogy megpróbálja elintézni a korenged­ményes nyugdíjat. A járandóságot addig nem is lehet igényelni, amíg az ügyfélnek nem ért véget a munkavi­szonya. „A korengedményes nyugdíj azt a célt szolgálja, hogy anyagilag bebiztosítsa a majdnem nyugdíjas korúakat, akik vagy elveszítették az állásukat, vagy hosszabb ideje nem képesek munkát találni, és nem lát­nak más kiutat a kedvezőtlen hely­zetükből. Mivel a múltban olyanok is folyamodtak a járandóságért, akik egyáltalán nem voltak rászorulva, a szociális biztosításról szóló törvény 2011. január 1-jétől hatályos módo­sítása megtiltotta a korengedményes nyugdíj melletti munkavégzést. A já­randóságra nem szerezhet jogosult­ságot, aki az igény megfogalmazá­sának pillanatában még alkalmazott­ként, megbízási szerződésre vagy vállalkozóként dolgozik” - figyel­meztetett a Szociális Biztosító. Megéri a betegállomány? A korengedményes nyugdíjat két évvel a nyugdíjkorhatár elérése előtt lehet intézni, vagyis aki 3-4 évvel a nyugdíjkorhatár elérése előtt veszíti el az állását, annak még nem hagyják jóvá. Van, aki méltóságon alulinak tartja bejelentkezni a munkaügyi hi­vatalba, és önkéntes munkanélküli sem akar lenni, mert akkor saját ma­gának kell fizetnie a kötelező egész­ségbiztosítást. Egyeseknek jó meg­oldásnak tűnhet betegszabadságot intézni. A felmondólevél kézhezvé­tele után hirtelen „megbetegszenek”, így felmondási védelem alá kerül­nek, a munkaviszonyuk nem szűnhet meg, és a lehető leghosszabb ideig betegállományban maradnak. Az el­ső három hónapban a munkaadótól, utána pedig a Szociális Biztosítótól kaphatnak táppénzt, de legfeljebb egy évig. Utána is maradhatnak be­tegállományban, de az már fizetetlen betegszabadság lesz. Pár éve ez még sokak számára vonzó forgatókönyv lehetett. A biztosító azonban- az utóbbi időben már szigorúbban el­lenőrzi az ügyfeleket, és hatékonyan ki tudja szűrni a csalókat. Ezen kívül fontos tudni azt is, hogy a nyugdíj ki­számításakor a betegállományban töltött időszakot is figyelembe ve­szik, és mivel az ekkor folyósított táppénz kevesebb a korábbi fizetés­nél, az negatív hatással van a kiszá­mított járandóság összegére, így nem biztos, hogy jóváhagyják a koren­gedményes nyugdíjat. Ezzel szem­ben azt az időszakot, amíg valaki munkanélküli-segélyt vagy az anya­gi szükséghelyzetűeknek folyósít­ható szociális segélyt kap, nem ve­szik figyelembe, ekkor ugyanis az il­letőnek nincs társadalombiztosítása. Ebből kifolyólag előnyösebb lehet, ha valaki beleegyezik a munkavi­szony megszüntetésébe, nem húzza az időt hosszú betegszabadsággal, hanem inkább regisztráltatja magát a munkaügyi hivatalban, és kér mun­kanélküli-segélyt, amelyet legfeljebb 4—6 hónapig folyósíthatnak. A kor­­engedményes nyugdíjat csak utána érdemes intézni, hiszen a segély nincs negatív hatással a nyugdíj összegére. 200 euró pluszbevótel A korengedményes nyugdíj 2011 óta összeegyeztethetetlen a társada­lombiztosítással, vagyis mellette nem lehet munkát vállalni, legfel­jebb saját vállalkozást lehet indíta­ni. A vállalkozás első évében biz­tosan nem kell járulékokat fizetni, később pedig a haszontól függően. A biztosító a munkaadóktól továb­bított adatok alapján előbb-utóbb rájön, ha valaki a korengedményes járandóság mellett esetleg mégis dolgozik, és azonnal leállítják a já­radék folyósítását, valamint utólag visszakövetelik a jogtalanul kifize­tett összegeket. A nyugdíjkorhatár elérése után megszűnnek a munka­­vállalási korlátozások, a nyugdíj mellett már lehet dolgozni. A kö­zelmúltban elfogadtak egy pici en­gedményt: legfeljebb 200 euró pluszpénzre a korengedményesek is szert tehetnek. „Aki korengedményes nyugdíjas­ként elkezd alkalmazottként dolgoz­ni, azaz lesz társadalombiztosítása, annak leállítják a járadéka folyósítá­sát - erősítette meg Peter Visváder, a Szociális Biztosító szóvivője. - Ha azonban a munka elvégzéséről vagy munkatevékenységről szóló megbí­zásos szerződést köt - de csak ezt a 2 fajtát! -, és érvényesíti a járulékfize­tési kedvezményt, akkor a nyugdíjat nem tartják vissza. A járadék kifize­tését csak akkor állítanák le, ha az említett megbízásos szerződések alapján évente 2400 eurónál maga­sabb bevételre tenne szert.” A ked­vezményt ugyanúgy vehetik igénybe, mint a diákok: a munkaadójuknál nyilatkozatot kell tenniük, miszerint az adott munkáltatóval kötött szerző­désre kérik a felmentést a járulékfi­zetés alól. Az ehhez szükséges nyomtatványt a Szociális Biztosító­ban lehet beszerezni. Ugyanakkor a járulékmentes ke­resetet nem fogják figyelembe venni a nyugdíj átszámolásakor. Az összes dolgozó nyugdíjas havi 200 euróig járulékfizetési mentességet élvez­het, vagyis nem kell biztosítást fi­zetniük, ez alatt nem szereznek tár­sadalombiztosítási időszakot. Ez egyrészt azt jelenti, hogy a koren­gedményes nyugdíjat nem tartják vissza, ugyanakkor azzal is jár, hogy a járulékmentes keresetet nem fog­ják figyelembe venni a nyugdíj át­számolásakor. A dolgozó nyugdíja­sok járandóságát ugyanis a nyugdí­jaztatásuk után szerzett társadalom­­biztosítási időszakok alapján az SP automatikusan át szokta számolni, ez esetben azonban erre nem lehet szá­mítani. (sza) A Szociális Biztosító válaszol TUDNIVALÓK Feltételek Az a biztosított igényelhet kor­­engedményes nyugdíjat, aki egyidejűleg a következő feltéte­leket teljesíti: nincs semmilyen munkaviszonya; rendelkezik legkevesebb 15 év nyugdíjbizto­sítási időszakkal; legfeljebb 2 év hiányzik a nyugdíjkorhatárig; a Szociális Biztosító (SP) által ki­számított járadék összege maga­sabb a létminimum 1,2- szeresénél, illetve ha az igénylő pénztártag, akkor az SP által meghatározott és a 2. pillérből folyósítandó tétel összegének kell nagyobbnak lennie a létmi­nimum 1,2-szeresénél. Bonyolult képlet A járandóságot úgy állapítják meg, hogy először kiszámolják az öregségi nyugdíjat, és ebből minden egyes hónapért, amennyi hiányzik a nyugdíjkorhatárig, le­vonnak 0,5 százalékot. Ha valaki 2 évvel korábban kéri a nyugdí­jaztatását, 12 százalékkal csök­kentik azt az összeget, amit öregségi nyugdíjként megkap­hatna. A korkedvezményes nyugdíjas a rendes nyugdíjkor­határ elérésekor nem igényelhet öregségi nyugdíjak hanem az addigi juttatása automatikusan öregségi nyugdíjjá változik, de az összeg nem módosul, azaz élete végéig a korengedményes nyug­díjként jóváhagyott összeget fogják folyósítani - csak a szo­kásosjanuári valorizáláskor vagy akkor emelkedik, ha az öregségi nyugdíj mellett majd dolgozik, és ez alapján később módosíthatják a nyugdíj összegét. Ügyintézés írásos kérvényt kell benyújtani a Szociális Biztosító állandó lak­hely szerinti kirendeltségében. A nyugdíjat külföldre is folyósít­ják. Az SP munkatársai ellenőr­zik, hogy megvan-e az összes szükséges irat. A juttatásra attól a naptól jogosult, amikor be­nyújtja igényét a SP-nél. Kérel­mét csak akkor hagyják jóvá, ha a kiszámított összeg eléri a fen­tebb említett minimális összeget, ami jelenleg 257,80 euró. A jó­váhagyási folyamat általában két hónap, de esetenként elhúzód­hat, a pénzt visszamenőleg is ki­fizetik. Akit elutasítanak, ugyanabban az évben még egy­szer, azaz évente legfeljebb két­szerpróbálkozhat. Szükséges iratok A járandóság intézésekor a kö­vetkező iratokra van szükség:- érvényes személyazonossági igazolvány vagy útlevél- igazolás az iskolai végzett­ségről- igazolás a katonai szolgálat elvégzéséről- gyermekei születési anya­könyvi kivonata- a Szociális Biztosító határo­zata arról, hogy a házastárs nyugdíját módosították, mert ez a család egyedüli bevétele- igazolás az összes időszakról, amikor munkanélküli-segélyt kapott, vagy egyáltalán szere­peit a nyilvántartásban- igazolás a munkaadó(k)tól ar­ról, hogy mikortól meddig volt alkalmazott és részese a nyug­díjbiztosítási rendszernek, (sza) A korengedményes nyugdíjjal kapcsolatos leggyakoribb kér­désekből válogattunk. 1. A nyugdíj kiszámításakor fi­gyelembe veszik a baleseti járan­dóságot, amit jelenleg kapok? Vagy a leendő nyugdíjam összegét csak abból számolják ki, amit keresek? A Szociális Biztosító (SP) a nyug­díjkorhatár eléréséig vagy a koren­gedményes nyugdíj jóváhagyásáig fizeti azon ügyfelei helyett a nyug­díjbiztosítást, akik baleseti járandó­ságban részesülnek. A kivetési alap ez esetben havonta a kifizetett baleseti járadék 1,25-szörösének felel meg. Ha baleseti járadékban részesülő sze­mélyről van szó, aki helyett az SP fi­zeti a biztosítást, a nyugdíja kiszá­molásakor figyelembe veszik a bal­esetijáradék összegét is. 2. Öt éve van önkéntes társada­lombiztosításom. Ebben a hónap­ban jóváhagyták számomra a kor­­engedményes nyugdíjat. Megma­radhat az önkéntes biztosításom, hogy az így szerzett biztosítási idő­szakkal majd megemelhessen a nyugdíjam összegét? Annak ellenére, hogy nem jelent­kezett ki az önkéntes biztosításból, az automatikusan megszűnt azzal a dá­tummal, amikor jóváhagyták a kor­­engedményes nyugdíjat. Önkéntes biztosítása csak annak lehet, aki be­töltötte 16. életévét, Szlovákiában állandó lakhellyel rendelkezik, és nem folyósítanak a számára koren­gedményes nyugdíjat. Attól a pilla­nattól, amikor ezek a feltételek nem teljesülnek, az önkéntes biztosítás törvényből kifolyólag megszűnik. (Forrás: www.socpoistsk ) A HASZNOS TANÁCS LEGKÖZELEBB SZEPTEMBERBEN JELENIK MEG.

Next

/
Oldalképek
Tartalom