Új Szó, 2020. július (73. évfolyam, 151-177. szám)
2020-07-28 / 174. szám
4 RÉGIÓ 2020. július 28. lwww.ujszo.com ESZAK-KOMAROM/ ■■ DÉL-KOMÁROM/IZSA/ R ALMÁSFÜZITÖ/SZOMÓD Római emlékek a két Komárom környékén vataSCin Péter A két Komárom környékén a római kori emlékek turisztikai vonzerejét mér régóta fejlesztik az érintett önkormányzatok és intézmények. Új létogatóközpont van mér egy ideje kilátásban a magyarországi oldalon, közben pedig folyamatosan érkeznek a hírek újabb régészeti eredményekről is. (A szerző felvételei). Elérhetőségek ► Kelemantia Római Kori és Néprajzi Múzeum (Izsa) Tel.:+421918/981716 ► Duna Menti Múzeum- Római kőtár (Komárom) www.muzeumkn.sk Látnivalók A teljesség igénye nélkül igen tartalmas, akár egy nap alatt is teljesíthető időutazást lehet tenni a két Komárom szűkebb környékén. Erről bővebben olvashatunk a hellyelközzel még kapható, „A rómaiak nyomában a Duna mentén” című 2013-as útikönyvben, de az egyes helyekről egyenként is részletes információkat találhatunk*az interneten. A körutat nyugodtan elkezdhetjük az izsai katonai tábornál, amelyet valószínűleg tévesen Kelemantiának neveztek el, de a név úgy tűnik, végleg az erősségen ragadt. A kővár nagy része a fold álatt pihen - vagyis még óriási, kihasználatlan turisztikai potenciált jelent viszont még töredékességében is élményt jelent a megtekintése. Ugyancsak Izsán lehet megtekinteni a Kelemantia Római Kori és Néprajzi Múzeum kiállításait. Komáromban a Duna Menti Múzeum állandó történeti tárlatán lehet találkozni a római kori leletekkel, valamint az egyedi hangulatú kőtárban, a VI. bástyában elhelyezkedő Lapidáriumban. Utóbbihoz hasonló élményben lehet részünk a túlparti Dél-Komáromban is, ahol az Igmándi erődben található a Lapida-A katonaváros maradványai Dél-Komáromban Három és fél évszázadon át, az 1. századtól a 4.-ig volt jelen a római hatalom a mai Dunántúlon. Az egyik legjelentősebb térség a határt, a „limest” képező Duna mente volt, ahol Brigetio városa és annak katonai tábora számított az egyik legfontosabb láncszemnek. Noha a római kori emlékek nem jönnek velünk szembe minden sarkon, de rövid tájékozódás után szellemileg és fizikailag is aktív pihenést jelenthet az ókori múlt töredékeinek felkeresése. Az izsai katonai tábor északnyugati bástyájának maradványai Az almásfüzitői látogatóközpont jelenleg is zajló bővítése ► Klapka György Múzeum- Római Kőtár (Dél- Komárom) www.kgym.hu ► Azaum RómaiTábor (Almásfüzitő) www.azaum.hu az államszocializmus idején rátelepítették a timföldgyár egyik vörösiszap-tározóját. Felbukkanó épületsorok Ha valaki a napokban halad el az 1-es főúton a Dél-Komárom részét képező Szőny, illetve Molaj keleti végénél, úgy a vasúti sínek mellett láthatja, hogy szennyvízcsatorna lefektetése zajlik. Mivel pontosan itt helyezkedett el az ókorban az egylegfrissebb történés július harmadik hetén történt. A Nagyszombati Egyetem Klasszikus Régészeti Tanszéke, a Szlovák Tudományos Akadémia Régészeti, valamint Hidrológiai Intézete együtt a szlovák rendőrség hajójával, illetve rendőrségi és amatőr búvárokkal megpróbáltak az izsai katonai táborhoz kapcsolódó dunai kikötő és esetleges hajómaradványok nyomára lelni - közölte a TASR. Az már régóta evidencia, hogy Kelemantia és Brigetio között folyami összeköttetés élt több száz évig, s a Duna bal partján található hídfőerőd utánpótlása szinte kizárólag ettől a kapcsolattól függött. A kikötőt azon-Bővülő élmónyközpont Az elmúlt években nem a két Komárom, hanem két másik szomszédos falu - valamint testvértelepülés - Izsa és Almásfüzitő tett talán a legtöbbet a római kor emlékeiben rejlő turisztikai potenciál kiaknázásáért. Jelenleg az eredetileg 2012-ben épített Azaum Római Tábornál folyik nagyobb mértékű fej lesztés, ahol egy ókori villa mását épitik meg. A falakon kívül többek között kisebb római kori lakóházakat is felhúznak majd 2021-re. Az egykori timföldgyár által meghatározott település láthatóan nagy energiákat fordít a római hagyományápolás népszerűsítésére. Jóllehet, a településen található eredeti emlék gyakorlatilag hozzáférhetetlen, mivel az izsaihoz némileg hasonló katonatáborra még A római kőtár a VI. bástyában kori légiótábor és a katonaváros, a markológépek szinte azonnal épületmaradványokra bukkantak, amelyek több száz méteren keresztül folytatódnak. A régészek a helyszínen jelenleg leletmentést végeznek. Megvan az izsai kikötő? Úgy tűnik, közel vagyunk ahhoz, hogy a szlovákiai oldalon is új régészeti fejleményről kapjunk hírt. A „komáromi” rómaiakhoz kapcsolódó ban eddig még sosem sikerült lokalizálni. Most szonárok segítségével zajlott a keresés. Miroslava Danová, a Nagyszombati Egyetem régésze elmondta, az előzetes eredmények szerint néhány „érdekes helyet” választottak ki maguknak, amelyet aztán tüzetesen átnéztek a búvárok. Sikerült azonosítani egy fakonstrukciót, amelyből elemzés céljából mintát vettek. Hogy ez a kikötő egy darabjae, még nem tudni. rium Brigetionensia nevű kőtár, a városban pedig ezenkívül több más helyen is láthatunk római kori kőemlékeket. A jövőben Szőny, illetve Molaj városrésznél, az egykori katonaváros és -tábor környékén tervezik a Brigetio régészeti park és látogatóközpont megépítését, amellyel egészen biztosan új szintre emelik majd a korszak bemutatását. A várostól mintegy 9 kilométerre a Duna mellett fekvő Almásfüzitőn található az Azaum Római Tábor mesterséges építménye, ahol szezonális fesztiválok és gyerekfoglalkozások vátják az érdeklődőket. Az út innen aztán a közeli Dunaalmás és Szomód felé vezet tovább... A kőfejtők A két Komáromhoz közel van egy, a Dunaalmási-kőfejtők Természetvédelmi Területen található helyszín, amely kicsit kiesik a komáromi vonzáskörzetből, holott nélkülözhetetlen részét képezte az egykori római világnak. Az itt látható római út köveit néhány helyen még könnyen fel lehet ismerni, nem mellesleg ez a leghosszabb magyarországi épen maradt korabeli útszakasz, amelyen egy korabeli vízáteresztőt is meg lehet tekinteni. Ezen az útvonalon szállították a Dunaalmás feletti hegyből nyert mészköveket a Brigetio környéki építkezésekhez. Az egykori bányák nyomai a hegytető környékén most is felfedezhetőek. Emellett, ha vesszük a fáradtságot, s felmegyünk a Kőpitehegyre (292 m), parádés kilátásban lesz részünk mindkét Komáromra, vagyis nem másra, mint az egykori Brigetio világára.
