Új Szó, 2020. július (73. évfolyam, 151-177. szám)

2020-07-27 / 173. szám

www.ujszo.com | 2020. július 27. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR I 7 Szlovákiai magyar újságírók, értelmiségiek a magyarországi Indexért Eddig közel 140 szlovákiai magyar újságíró ás értel­miségi vállalt szolidaritást az Index munkatársaival. „Mi, szlovákiai magyar újság­írók kiállunk az Index szer­kesztősége mellett. A magyar sajtószabadság mind­annyiunk közös ügye! Szabad ás független tájékoztatást!" Szalay Zoltán író, publicista, Gaz­dag József publicista (Pátria rádió), Sánta Szilárd újságíró (Új Szó), Finta Márk újságíró (Pátria rádió), Ibos Emese újságíró (Új Szó), Krekovic Beck Tímea újságíró, Czímer Gábor újságíró (Új Szó), Demecs Péter új­ságíró (Új Szó), Szalay Hajnalka új­ságíró (Új Szó), Urbán Gabriella új­ságíró (Uj Szó), Juhász Katalin új­ságíró (Új Szó), Mislay Edit újságíró (Uj Szó), Nagy Roland újságíró (Új Szó), Mészáros György újságíró (Új Szó), Hegedűs Norbert újságíró (Új Szó), Jakubecz László műsorvezető (Pátria Rádió), Vatascin Péter újság­író (Új Szó), Bőd Titanilla újságíró, Lencsés Zoltán újságíró (Új Szó), Buchlovics Péter újságíró (Uj Szó), Balog Beáta újságíró (SME), Sóly­mos Karin szerkesztő (Pátria rádió), Kiss Bartalos Éva újságíró, műsor­vezető (Pátria rádió), Sidó H. Zoltán újságíró (Új Szó), Molnár Iván új­ságíró (Új Szó), Haraszti Gyula (Ma­gyar Interaktív Televízió), Bitter Pé­ter szerkesztő (Új Szó), Csanda Gá­bor szerkesztő, Mayer-Azsoth Réka újságíró (Vasámap), Veres István író, újságíró (Vasárnap), Toronyi Xénia grafikai szerkesztő (Új Szó), Tallósi Béla újságíró (Új Szó), Soltész Árpád újságíró (Ján Kuciak Oknyomozó Központ), Orosky Tamás újságíró (Új Szó), Juhász László újságíró (AFP), Rysavy Pál újságíró (Trafik.sk), Ba­rak László publicista (Parameter.sk), Szászi Zoltán publicista (Új Szó, Va­sárnap), Kacsinecz Krisztián újságíró (TASR), Nyerges Csaba újságíró (Új Szó), Somogyi Tibor fotóriporter (Új Szó), a Bumm.sk szerkesztősége, Rácz Vince műsorvezető (Pátria rádió), Vasik János újságíró (Pátria rádió), Beke Zsolt szerkesztő (Dunszt.sk), Grendel Ágota szer­kesztő (Új Szó), Cs. Liszka Györgyi újságíró (Vasárnap), Rizsányi Attila újságíró (Vasárnap), Vrabec Mária újságíró (Vasárnap), Köteles Sza­bolcs szerkesztő (Pátria rádió), Kál­mán Norbert műsorvezető (Pátria rá­dió), Sidó Árpád újságíró (Parame­­ter.sk), Barak Dávid újságíró (Para­­meter.sk), Mészáros Richárd szer­kesztő (Új Szó), N. Tóth Anikó író, egyetemi oktató (Bázis - Magyar Iro­dalmi és Művészeti Egyesület), Né­meth Zoltán költő, irodalomtörté­nész, egyetemi professzor (Bázis - Magyar Irodalmi és Művészeti Egyesület), Juhász R. József költő (Bázis — Magyar Irodalmi és Művé­szeti Egyesület), Szilvási Tibor új­ságíró (Parameter.sk), Haraszti Má­ria szerkesztő (AnimaPortal.eu), Fi­lip Orsolya újságíró (AmiKassa.sk, Trafik.sk), Undesser Tímea újságíró (Parameter.sk), Korpás Árpád mű­sorvezető (RTVS), Mészáros Tünde műfordító, Csenger Ferenc műsor­vezető (Pátria rádió), Böszörményi Péter műfordító, Liszka József nép­rajzkutató, L. Juhász Ilona néprajz­­kutató, Homyák István szerkesztő (Pátria rádió), Forgács Miklós dra­maturg, Lelkes Vince (Parameter.sk), Gocon László (Klikk Out), Kovács Andrea (Klikk Out), Sipos Janka (Klikk Out), Stefkovic Patasi Ági (Klikk Out), Tóth Lali (Klikk Out), Fiala-Butora János jogász, Macsicza Márk (Új Szó), Petőcz Kálmán jo­gász, Szigeti Bálint jogász, Kovács Dávid (NapiGerzson blog), Mészá­ros András filozófus, Urbán Péter (Tandem n. o.), Lovász Attila újság­író (Pátria rádió), Pálszegi Tibor (Könyvszakmai Szövetség), Miklós László (Gurigongo Symposium), Szekeres Éva (RTVS), Lajos P. János (Parameter.sk) Lichtmannegger László (RTVS), Romada János (Gu­rigongo Symposium), a Gútaiúj­­ság.sk szerkesztősége, Remák Béla festőművész, Szlávik Cyntia (Para­­meter.sk), Farkas Linda (Parame­­ter.sk), Tóth Tamás (Parameter.sk), Hangácsi István (politikai elemző), Ardamica Zorán (Parameter.sk), Ba­rak Eszter (Parameter.sk), Németh Ilona képzőművész, Béres Gábor ta­nár, Csillag Lajos író, Nyárfás Ká­roly (Somorjai Kaszinó), Cséfalvay András képzőművész, Molnár Krisz­ta szociológus, Hizsnyai Tóth Ildikó (Bázis - Magyar Irodalmi és Művészeti Egyesület), Simon Attila történész, Bilás Zsuzsi (Pátria rádió), Molnár Csaba filmrendező, Rácz Noémi képzőművész, Lukács Zsolt képzőművész, Bodnár Gyula újság­író, Kovács Ákos (Klikk Out), Kür­­thy Judit (Klikk Out), Szabó Laci (Új Szó), JUDr. Ludik Zoltán jogász, La­­boda Róbert költő, slammer, tanár, Olláry Ildikó újságíró, szerkesztő, Derzsi Bernadett újságíró, Huncík Péter pszichiáter, író, Ludik Katalin, Bőtös Botond publicista (Csehor­szág), Halász Dávid szoftvermérnök, Boldoghy Olivér színész, aktivista, Vysztavel Csaba szerkesztő (Sen­­can), Mellár Dávid (Dunszt.sk), Podhradská Lea rendező, forgató­könyvíró, Haraszti Mészáros Erzsé­bet szerkesztő, Bandor Éva színész­nő, Mrva Marianna szociológus, Fe­hér Krisztina, Juhász Aladár tanár, Hushegyi Gabor esztéta, Hushegyine Rudas Dora újságíró, Marosz Diana műVeszeti vezető, Bolemant Éva, a Pozsonyi Kifli Polgári Társulás elnö­ke, Ludik Éva, Hodek Mária pedagó­gus, Archleb Tamara, Püspöki Nagy Péter. A lista az ujszo.com-on folyama­tosan frissül. Emelte a Conte-kormány támogatottságát az EU-csúcs Az olaszok többsége úgy ítéli meg, hogy az eredményt nem a két kormánypárt érte el, hanem Giuseppe Conte kormányfő. Fennállása óta a legmagasabb szintre ugrott a Giuseppe Conte ve­zette kormány népszerűsége az EU- csúcson kialkudott helyreállítási for­rásoknak köszönhetően, a jobbközép ellenzéki koalíció mégis erősebb, mint a kormánypártok az olasz saj­tóban tegnap megjelent felmérések szerint. Az olaszok 61 %-a támogatja a Conte-kormányt az Ipsos közvé­lemény-kutató és a Corriere della Se­ra című napilap közös felmérése alapján. 4 százalékponttal több, mint júniusban volt, és az eddigi legma­gasabb népszerűségi ráta a Giuseppe Conte vezette kormány szeptemberi megalakulása óta. Elemzők rámutat­tak, hogy az olaszok bizalmát a leg­utolsó uniós csúcson elért eredmé­nyek növelték. A következő hétéves uniós keretköltségvetés és a korona­vírus által sújtott gazdaságok masszív támogatását szolgáló helyreállítási alap forrásainak elosztása során az olaszok szerint a Conte-kormány jól védte Olaszország érdekeit, „elérte, amit akart”. A megkérdezettek siker­nek tartják a Róma által „szerzett” 209 milliárd eurót, amelyet a kormány a gazdaság talpra állítására akar fel­használni. Olaszország kapta a hely­reállítási csomag 28%-át. Am az ola­szok többsége úgy ítéli meg, hogy az eredményt nem a két kormánypárt, az Öt Csillag Mozgalom (M5S) és a bal­oldali Demokrata Párt (PD) érte el, hanem Giuseppe Conte kormányfő. Népszerűsége ezért még a kormá­nyáét is meghaladja: Conte támoga­tottsága 65%-os, ennél magasabb csak áprilisban a járvány tetőzésekor volt, amikor az olaszok felsorakoztak a korlátozó intézkedések mögött. A mostani felmérésekből azonban az is kitűnik, hogy a miniszterelnök népszerűségének ellenére a jobbkö­zép ellenzék pártjai erősebbek a kor­mánypártoknál. Á Matteo Salvini ve­zette Liga, a Giorgia Meloni elnököl­te Olasz Testvérek (Fdl) és a Silvio Berlusconi vezette Hajrá Olaszor­szág (FI) hármasa 48 százalékkal bír. Hatalmasat ugrott az Fdl, amely fo­kozatosan erősödik és elérte a 18 szá­zalékot. Giorgia Meloni pártja a ta­valyi EP-választáson 6,4%-ot szer­zett, és az egyetlen olasz párt, amely az utóbbi több mint egy évben erő­södött. A legnagyobb olasz pártnak továbbra is a Liga bizonyul, de a ta­valyi 34,2-ről 23,1 százalékra süllyedt támogatottsága, az FI pedig 6,9 százalékon áll. A 2013 és 2018 közötti legna­gyobb párt, az M5S támogatottsága 18%, a PD-é húsz körüli. Az II Gior­­nale című jobboldali napilap kifejtet­te, hogy miközben a Liga, az Olasz Testvérek és a Hajrá Olaszország egységes koalícióban gondolkodik, a kormánypártok még a küszöbön álló voksolásra sem választottak közös jelölteket. Szeptember 20-án és 21 -én hat tartományban tartanak választást, valamint országos népszavazást az olasz parlament ezerfős létszámának csökkentéséről. A pártok jelenlegi tá­mogatottsága alapján - ha az alsóház képviselőinek száma 400-ra csökken - a jobbközép 220, a baloldal 180 mandátumot szerezhetne egy esetle­ges választáson. Az erőviszonyokat a többségében baloldali mikropártok boríthatják fel. Ha ugyanis a parla­menti bejutás küszöbe továbbra is 3 százalék marad, többek között az Emma Bonino vezette Europa+ és a Matteo Renzi vezette Élő Olaszor­szág dönti el, ki kerül a kormánypa­lotába. (MTI) Egyszerű emberi jogok II BOLEMANT LILLA A nna Polcková evangélikus lelkésznő esetével kapcsolatban eszembe jutott, milyen nehéz lehet a nők sorsa a különféle egyházakon belül. Azoknak a hívő nőknek a sorsa, akik az egyház szolgálatában dolgoznak, komolyan véve hitüket és küldetésüket, és azt, hogy minden ember egyenrangúnak születik. Akik nem fogadják el az egyházakon belüli patriarchális elnyomó rendszert, amely mindenféle másságot elutasít, sőt nem Istentől valónak tartja, mi­közben leplezi a saját köreiben jelen lévő másságot. És persze elgondol­kodhatunk azon is, hogy a más nemi és szexuális identitásúak mennyivel nehezebb helyzetben élnek egyházon belül is. „Lelkészként minden tevékenységemet az egyház tanításaival össz­hangban végzem” - jelentette ki a három evangélikus püspök által közzé­tett azon felszólításra Anna Polcková, hogy az LGBTI-emberekről tett ki­jelentései miatt értékelje át az egyház kötelékében végzett munkáját, mert nem az egyház elveinek megfelelően viselkedett. „Nem vagyok csöndben, ezért néhány emberrel nem lehet jó a kapcso­latom” - mondta. Különösen érvényes ez a mondat az egyházzal össze­függő kontextusban, bármelyik egyházról szóljunk is, hiszen mindegyik igyekszik megtartani szigorú, dogmatikus szabályait, senkit nem engedni közel a „bentieket”, a hatalmasokat védő bástyáihoz, és védi azok minden túlkapását és bűnét. Igen, bűnét, amely konkrétan például a gyerekek szexuális zaklatása, a pedofilia, de említhetjük a vagyonnal való visszaéléseket is. Ugyanolyan bűn az is, amikor megtagadjuk embertársainktól a segítséget, együttérzé­sünket, amikor nem vesszük emberszámba azokat, akik kisebbségben él­nek, alávetett helyzetben, sőt elítéljük és meghurcoljuk őket, arra akarjuk kényszeríteni, hogy a mi elképzeléseink szerint éljenek. Áz evangélikus egyházzal kapcsolatban különösen meglepő a három püspök felháborodása, mert éppen ez az egyház az, amely eddig nyitot­­tabbnak látszott, és például a feminista teológiával is az elsők között kez­dett foglalkozni. Minden egyházban létezik ilyen irányzat, még ha nem nagyon tud is róla a közvélemény. Sőt sok más olyan irányzat is, amely az elnyomott csoportok felszabadítását helyezi előtérbe, és az ő szempont­jukból próbálja meg alakítani az egyház szabályait. Például a felszabadí­tásteológia, amely az elnyomásban élők helyzetével foglalkozik, ide tar­tozik a feminista teológia és a feketeteológia. A keresztény gondolkodásra ezeknek az irányzatoknak a legfontosabb hatása az, hogy megkérdőjelezik a tradicionális teológiai formulákat. A feminista teológia szerint ezek a formulák erősen patriarchálisak, vagyis a férfidominanciába vetett hitet tükrözik, valamint szexisták, azaz nőellenes beállítottságúak. A fekete­teológia a fekete emberek tapasztalatait jeleníti meg a teológia szintjén, és jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy felfedezzék és előtérbe helyezzék kü­lönálló identitásukat. Itt lenne az ideje, hogy elfogadjuk: nem biztos, hogy Krisztus ma egy fehér férfi képében jelenne meg köztünk, hanem bármilyen más bőrszínű és nemű alakban, mint ahogy azt a lelkésznő megjegyezte. A más bőrszínű ábrázolására nem kevés példát találunk, csak ki kell lépnünk Közép- Európából. És ha túllépünk saját dogmáinkon, megláthatjuk a világ sokszínűségét. (Lubomír Kotrha)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom