Új Szó, 2020. július (73. évfolyam, 151-177. szám)

2020-07-22 / 169. szám

8 MAGYARORSZÁG ÉS A NAGYVILÁG 2020. július 22.1 www.ujszo.com EU-csúcs: mindenki pezsgőt bont Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és Charles Michel, az Eu­rópai Tanács elnöke a tegnapi, sikert bejelentő sajtótájékoztatón (TASR/ap) RÖVIDEN Prága elégedett az uniós csúccsal Prága. Csehország 35,7 milliárd eurót kap a következő hétéves időszakban a válságkezelő alap­pal megemelt uniós költségve­tésből. További 15,4 milliárd eu­rót pedig kedvező feltételek mellett hitelként vehet fel - kö­zölte Andrej Babis cseh kor­mányfő, aki szerint a jövőben rugalmasabb lesz az egyes uniós alapok közötti pénzátvitel, amit cseh szempontból kulcsfontos­ságúnak minősített. Az előző költségvetési időszakhoz viszo­nyítva a következő 7 évben Csehország mintegy 4 milliárd euróval kap többet. (MTI) Kínai társaságok amerikai tiltólistán Peking. Peking tiltakozását fe­jezte ki amiatt, hogy Washington újabb kínai cégeket helyezett gazdasági tiltólistára emberi jogi aggályokra hivatkozva. Vang Ven-pin kínai külügyi szóvivő szerint Washington visszaélt az exportellenőrzési intézkedések­kel. Peking minden szükséges lépést megtesz annak érdekében, hogy megvédje a kínai vállalatok jogait. Az amerikai kereskedelmi tárca hétfőn jelentette be, hogy újabb 11 kínai vállalatot helyez gazdasági tiltólistára, mert sze­rinte a cégek részt vettek az északnyugat-kínai Hszincsiang­­ban élő ujgurok és más muszlim vallású kisebbségek kényszer­dolgoztatásában. (MTI) A bolgár kormány túlólte a szavazást Szófia. Megnyerte a bolgár kor­mány a 2017. májusi hivatalba lépése óta ellene tartott ötödik bizalmi szavazást is. Az ellenzéki Bolgár Szocialista Párt arra hi­vatkozva nyújtotta be a bizal­matlansági indítványt Bojko Boriszov miniszterelnök jobbol­dali kormánya ellen, hogy nem csupán kudarcot vallott a kor­rupció ellen folytatott küzde­lemben, hanem maga is korrupt. Rumen Radev baloldali államfő és a kormányellenes tüntetők két hete követelik a kormány távo­zását. A bizalmi szavazás alatt a tiltakozó tömeg blokádot vont a törvényhozás épülete elé. (MTI) Egyiptom Líbiába küldheti haderejót Kairó. Az egyiptomi parlament jóváhagyta katonák küldését az ország határain túli harci beve­tésre. Bár nyíltan nem mondta ki, a líbiai helyzetre való tekintettel döntött így, miután Abdel-Fattáh esz-Szíszi államfő kijelentette, jogos lenne ott az intervenció. Az egyiptomi sajtóban közölt hatá­rozat szerint a parlament az or­szág nemzetbiztonságának meg­védése céljából adott erre felha­talmazást, nyugati irányból. Ez a kitétel Líbiát jelenti. Az erőket „fegyveres bűnöző milíciák és külföldi terrorista elemek” ellen vetnék be. Ezzel azokra az erőkre célzott Kairó, amelyek a Tripo­­liban lévő, az ENSZ által elis­mert kormányt támogatják. (MTI) ÖSSZEFOGLALÓ Brüsszel. Az uniós tagok veze­tői több mint négy napon át tartó tanácskozás után elfo­gadták a 2021 ás 2027 közöt­ti időszakra szóló költsógve­­tóst ós a koronavírus-járvány által sújtott gazdaságok hely­reállítását cólzó pénzügyi csomagot - közölte Charles Michel, az Európai Tanács el­nöke. Egyben teljesült az uniós alkuk egyik fő kritóriuma: olyan vógeredmónnyel álltak elő, amit otthon mindenki sikerkánt kommunikálhat. Összesen 1824 milliárd eurós uni­ós költségvetésben állapodtak meg az uniós állam- és kormányfők a csúcs­­találkozó ötödik napján, aminek hossza alig 20 perccel maradt csak el az eddigi rekorder, a 2000-es nizzai csúcstalálkozó mögött. Az alku értel­mében a 2021-2027-es időszakra vonatkozó hétéves költségvetés 1074 milliárd euró lesz, és ehhez társul egy 750 milliárd eurós gazdasági helyre­­állítási alap is. Ebből 390 milliárd eu­ró jut majd vissza nem térítendő tá­mogatások formájában a vírusjár­vány utáni gazdasági helyreállításra, és a tagállamok összesen további 360 milliárd euró hitelt vehetnek fel ugyanerre a célra (az eredeti terv 500 milliárdot szánt térítésmentesen és 250 milliárdot hitel formájában). Ez a megállapodás az EU egész jövőjét meg fogja határozni - jelentette ki tegnap Charles Michel, az Európai Tanács elnöke, aki kiemelte, „első al­kalommal van egyértelmű kapocs a pénzügyi források és a jogállamiság­gal kapcsolatos feltételek között, mi­vel a csúcson kiderült, a tagállamok többsége ragaszkodik ehhez”. Szövetsógi rendfenntartó erő­ket küld az amerikai elnök azokba a városokba, ahol elha­rapódzott az erőszak - ígérte Donald Trump amerikai elnök. Washington. Az amerikai elnök leszögezte: nem megengedhető, hogy eluralkodjék a bűnözés az amerikai nagyvárosokban. Trump konkrétan az oregoni Portland, a michigani Detroit, az Illinois államban lévő Chicago, New York, a pennsylvaniai Philadelphia és a marylandi Baltimo­re városokat és a kaliforniai Oaklan­­det említette. Megjegyezte, hogy Felvizezett jogállamiság Bár Orbán Viktor miniszterelnök szerette volna kivetetni a szövegből, a jogállamisági feltételrendszer vé­gül benne maradt a végső költség­­vetési megállapodásban. Igaz, ahogy ezt várni lehetett, az eredeti terve­zetnél jóval enyhébben fogalmaznak a dokumentumban, ami ráadásul úgy is van megfogalmazva, hogy utat nyit az értelmezésnek és a további tár­gyalásoknak. Az Európai Bizottság javaslatára bevezetendő szankciókat meghatározó szavazási feltételeken is olyan módon változtattak, hogy az politikailag kevésbé kivitelezhető legyen. De a szó szerinti jogállami­ság kifejezés és a hozzá kapcsolódó feltételrendszer is része a költségve­tési megállapodásnak, amit az uniós intézmények vezetői is megerősítet­tek. Ez az első alkalom, hogy a költ­ségvetési kiadásokat a jogállamisági kritériumrendszerhez kötik - mond­ta Michel. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke is úgy fo­galmazott, hogy ez az egyezség „na­gyon komolyan elköteleződött az EU anyagi érdekének védelme érdeké­ben”. Ha az Európai Bizottság által javasolt új jogállamisági mechaniz­mus megállapítja, hogy egy tagál­lamban megsértik a jogállamiságot, akkor a tagállami kormányokat kép­viselő Európai Unió Tanácsában minősített többséggel fognak dönte­ni a szankciókról - magyarázta Von der Leyen. Mentőcsomag vószfókkel A költségvetési tárgyalások másik fő kérdése az volt, hogy a korona­vírus-járvány utáni gazdasági talpra­­állításhoz milyen formában járuljon hozzá az EU. A költségvetési fegye­lem iránt elkötelezett takarékos or­szágok emiatt napokig blokkolták a megegyezést, de a végső megállapo­ezeket a városokat „liberális demok­raták” irányítják. „Rosszabb a hely­zet, mint Afganisztánban” - minősí­tette a helyzetet az elnök. Kiemelte Chicagót, ahol a Chicago Sun-Times című helyi lap tudósítása szerint egyedül ezen a hétvégén tíz ember meghalt és több mint hatvanan meg­sebesültek a városban dúló fegyveres erőszak következtében. Ez a lap szá­molt be arról is, hogy a szövetségi belbiztonsági minisztérium a tárca 150 munkatársát küldi a városba a helyi rendfenntartók megsegítésére. Az afroamerikai Lóri Lightfoot, Chicago polgármesternője - aki ko­dással még a tábor legnagyobb szó­szólói, Sebastian Kurz osztrák kan­cellár és Mark Rutte holland minisz­terelnökök is elégedettek voltak. Rutte is nagy eredményként értékel­te, hogy a gazdasági helyreállítási alapból folyósított vissza nem térí­tendő támogatások rendszerében be­építettek egy „vészféket”. Ez azt je­lenti, hogy egy tagállam szavazást kezdeményezhet a tanácsban, ha úgy értékeli, az uniós gazdasági támoga­tást a kedvezményezettek nem meg­felelően használják fel. A mentőcso­mag mintegy felét Olaszország, Spa­nyolország, Portugália és Görögor­szág hívhatja majd le, mert ők a leg­inkább eladósodottak, náluk a legna­gyobb a munkanélküliség, és ott üt várhatóan a legnagyobbat a gazdasá­gon a járvány. Az egész mentőcso­mag azért volt fontos, hogy e tagál­lamok ne menjenek csődbe, és ne ve­szélyeztessék az euró értékállóságát. Fájó viszont, hogy a mentőcsomag a vidékfejlesztési támogatásokra ko­rában szánt 15 milliárd eurót a felére, az egészségügyre szánt keretet pedig nullára csökkentette. Jelentősen csökkentették a kutatási és innováci­ós, valamint a digitális átállást segítő programok számára elkülönített összegeket. P6nz a fukar országoknak A kompromisszumban szintén megmaradtak a költségvetési visszatérítések, amelyekhez a taka­rékos országok ragaszkodtak. Né­metország, Hollandia, Ausztria, Svédország és Dánia a jövőben visszatérítést kapnak a befizetéseik után a még Nagy-Britanniától örök­lött rendszer értelmében. Ezt Emma­nuel Macron francia elnök is sajnál­ta, de a tárgyalások után azt mondta, ebbe a harcba már nem akartak be­rábban a homoszexuálisok jogainak egyik ismert harcosa volt - kijelen­tette, semmi szükség a városban arra, hogy „szövetségi erők az utcáról el­vigyenek és fogva tartsanak” embe­reket, szerinte törvényellenesen. A chicagói polgármester hivatkozott arra is, hogy Portlandben már meg­jelentek a belbiztonsági tárca mun­katársai, és mind a város, mind a tag­állam vezetői tiltakoznak ez ellen. A nyugati parti Oregon legnagyobb vá­rosának, Portlandnek a polgármeste­re, Ted Wheeler, valamint az állam kormányzója, Kate Brown egyaránt demokrata politikus. A városban na­leállni. Az ötnaposra nyúló költség­­vetési tárgyalásokkal azonban még nincs vége a történetnek, ugyanis a költségvetést az Európai Parlament­nek is jóvá kell hagynia. Emellett a tagállami parlamenteknek is jóvá kell hagynia az új költségvetéshez kap­csolódó befizetéseket. Orbán nagysikerről beszól Magyarországnak és Lengyelor­szágnak nemcsak komoly pénz­összegeket sikerült szereznie, hanem megvédte nemzeti büszkeségét az európai uniós csúcson - mondta Or­bán Viktor miniszterelnök a tárgya­lások után. A kormányfő azt mondta, a két országnak sikerült egyértelművé tennie: azok részéről, akik örökölték a jogállamiságot, elfogadhatatlan, hogy kioktassák és kritizálják azokat a szabadságharcos népeket, amelyek nagyon nehéz időket éltek meg és so­kat tettek a kommunista rezsim ellen. Orbán Viktor közölte: minden kísér­letet, amely össze kívánt volna kap­csolni két rendkívül fontos kérdést, az uniós pénzeket és a jogállamiságot, sikerrel visszautasították, és ezzel összefüggésben egy teljesen új me­chanizmus létrehozását szorgalmaz­ták. A jogállamiság fogalmának tisz­tázása érdekében a kérdésre vissza kell térni a közeljövőben - mondta Orbán Viktor. „A tárgyalások sikere azt mutatja, ha összefogunk, semmi­lyen ellenfél sem győzedelmesked­het fölöttünk” - fogalmazott. Előke­rült a civil szervezetek ügye is. Orbán szerint vannak még megoldásra váró kérdések, egyebek mellett a politikai tevékenységet folytató, uniós pénz­ből támogatott, saját kormányaikat elfogadhatatlan módon támadó civil szervezetek átláthatósága a közeljö­vőben ismét az uniós tanács asztalára kerül. (MTI, Eurologus, hvg, ú) pok óta tartanak az erőszakba torkol­ló megmozdulások, amelyeket a rendőri erőszak és az ún. rendszer­­szerű rasszizmus ellen szerveztek. A republikánusokhoz közelálló Fox televízió felmérést készített a de­mokrata párti irányítású városokban eluralkodott erőszakról. A felméré­séből kiderül: New York városában az elmúlt két hónapban 340 százalékkal több volt a fegyveres erőszak, mint a tavalyi hasonló időszakban. A meg­kérdezett fehér amerikaiaknak a 80, az afroamerikaiaknak pedig a 81%-a szerint komoly probléma a közrend hiánya egyes nagyvárosokban. (MTI) Még legalább ennyit faragjunk le. Mark Rutte holland kormányfő (baloldalt) a takarékos államok nevében a többi uniós vezetőt győzködi. (tasr/ap) Trump szövetségi erőket küld a zavargó városokba

Next

/
Oldalképek
Tartalom