Új Szó, 2020. július (73. évfolyam, 151-177. szám)
2020-07-22 / 169. szám
VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR www.ujszo.com | 2020. július 22 7 Kilencven kemény óra Megállapodtak, történelmi előrelépés a közös adósságvállalás K ilencvenórás tárgyalás. Még leírni is sok, nemhogy felkészülten végigkövetni a 27 különböző nemzeti érdeket. Charles Michel, az Európai Tanács elnöke a tőle remélt finom belga diplomáciai érzékkel az ötödik nap reggelére közös platformra hozta az összes tagállamot. így születhetett meg a közel 2000 milliárdos, következő 7 évet lefedő uniós költségvetési tervezet, és az ezt kísérő gazdasági támogatási alap. A tárgyalások szombat este azért szakadtak meg, mert a német és a francia vezetők kivonultak a teremből a fukar négyes makacs álláspontja miatt. A négyek - svéd, osztrák, dán és holland miniszterelnök - arra törekedtek, hogy minél kevesebb támogatás folyjon ki, és az is a legnagyobb kontroll mellett, míg a francia-német-duó már egy hónapja arról beszélt, hogy ideje a közös adósságvállalásnak és a nagyvonalú támogatásoknak (tehát nem csak a hiteleknek). Ennek persze örültek a déli államok, és aggódni kezdett a régiónk, vajon kevesebb jut-e errefelé. Ez az ellenállás határozta meg az ötnapnyi tárgyalás dinamikáját, ez a két front feszült egymásnak, kiegészülve a kifizetések jogállamisági feltételeinek megvitatásával. A mélyben két törésvonal színezte ezt. Egyrészt történelmi előrelépés a közös adósságvállalás, és nem mindegy, hogy milyen jogi keretben indul el. Az unió evolúcióját sokszor meghatározta a döntések kezdeti formája, az akkori politikai kompromisszum színe-szaga, akár hosszú évekre. Ez most se lesz máshogy, amit főleg a nettó befizetők vettek a szívükre, hiszen szeretnék a pozícióikat és a pénzüket biztosan őrizni. Még akkor is, ha a „nettó befizető” kifejezés rendkívül félrevezető, mert általában az északi országok gazdasága sokkal nagyobb hasznot termel a közös piacból, mint amennyit nominálisan az uniós költségvetésbe be kell tenniük, csak hát a látványos Statisztika végett ők nem így számolják. A másik érzékeny ellentét az uniós belső adórendszereket érinti. Itt nincs harmonizáció, minden tagállam úgy és azt adóztat - néhány esetet kivéve amit csak akar. Ennek szimbolikus harci terepe a társasági adó. Hiszen az alacsonyabb kulccsal dolgozó országok - Írország, Hollandia, Luxemburg - elszívják az adóbevételeket az unió több országában jelen lévő vállalatoktól. Ezáltal konkrét adóveszteséget okoznak a déli és keleti országcsoportoknak, két számjegyű milliárdeurós mértékben a legfrissebb számitások szerint. Ezen is változtatni szeretne a német uniós elnökség, útjára indítani egy olyan reformot, amely ezt a negatív adóversenyt végre kizárná, legalábbis csökkentené. Ez érzékenyen érintheti az északi országok büdzséjét a Covid idején, amire már előre berendezkednek a mostani uniós költségvetés szigorú tervezésekor; vagy politikai tárgyalási pozíciókat nyimak előre, ahol kemény alkukat követelhetnek. A lényeg, hogy megszületett a megállapodás: ez nagyon fontos politikai lépés, amely egyáltalán nem volt biztos. Megvan a költségvetés, bátor számokkal, 27 akarattal. A részletekben még bőven ott lesz a politikai csatározások terepe, de ez a dolgok természete. APTKHA (Lubomír Kotrha karikatúrája) Budapest és Varsó végett nem erőltették a jogállamiság kérdését A tegnap hajnalban véget ért európai uniós csúcstalálkozó sikeréhez arra volt szükség, hogy minden tagállam sokat engedjen álláspontjából. Lengyelország és Magyarország egyetértését azzal sikerült elérniük az állam- és kormányfőknek, hogy nem erőltették a jogállamiság kérdését, nevezetesen azt, hogy a gazdasági mentőcsomág szétosztását a jogállamiság teljesülésének feltételéhez kössék - állapította meg a Le Figaro című francia napilap. A tagországok állam-, illetve kormányfői 92 órányi keserves tárgyalássorozat után fogadták el a 2021 és 2027 közötti időszakra szóló EU-keretköltségvetést és a koronavírus-járvány által sújtott gazdaságok helyreállítását célzó hatalmas, 750 milliárd eurós pénzügyi csomagot. Miután az álláspontok kezdetben nagyon különbözőek voltak, minden országnak nagy engedményt kellett tennie - emelte ki Anne Róván publicista. Példaként említette, hogy a jogállamiság kérdésének megoldásához hasonlóan jártak el a klímaváltozás elleni küzdelem terén is. Ugyanis a karbonsemlegesség elérését 2050-re közös uniós célként tűzték ki, nem pedig úgy, hogy ennek minden egyes tagállamban teljesülnie kell. Ez mindenekelőtt Lengyelországnak okozott nagy megkönnyebbülést, viszont csökkenti annak a döntésnek a jelentőségét, hogy az EU 2021 és 2027 közötti költségvetési összegének 30 százalékát az éghajlatváltozás elleni küzdelemre fordítják. Ez a megállapodás csak a kezdete egy hosszú és veszélyes folyamatnak - írta a Le Figaro publicistája. Minden tagállamnak törvénybe kell foglalnia, és elképzelhető, hogy fel fog hígulni. Az EU-nak emellett meg kell emelnie a költségvetési plafont, hogy az Európai Bizottság hitelt vehessen fel a pénzpiacon, és már év végéig az unió nemzeti és regionális parlamentjeinek előzetes jóváhagyására is szükség lesz ehhez. (MTI) Nehéz napok éjszakái DUDÁSTAMÁS tegnap hajnalban véget ért rendkívüli EU-csúcsnak az Egy nehéz nap éjszakája című híres Beatles-dal lehetne a hivatalos himnusza. A 27 EU-tagállam vezetője csütörtökön kezdte el a tárgyalásokat az uniós újjáépítési alapról és a következő hétéves költségvetésről, és ezek több napon át tartó végtelen vitákba torkolltak. Sokat látott EU-szakértők sem láttak már jó ideje ilyen hosszú EU- csúcsot, a most véget ért csúcstalálkozó csak leheletnyivel volt rövidebb, mint a 2000-ben megtartott legendás nizzai csúcs. Charles Michel, az Európai Tanács elnöke, végtelen kitartással próbált a szembenálló kormány- és államfőkből valamilyen pozitív kompromisszumot kicsikarni, akik valahol szintén érezték, most nincsenek olyan helyzetben, hogy üres kézzel téljenek haza. Az előzetes jelek ismeretében senki sem várt gondtalan sétagaloppot, de a magukat takarékos négyeknek nevező tagországok elkeseredett ellenállása nemcsak a szakértőket lepte meg, hanem magát a német-francia tengelyt is. Hollandia, Svédország, Dánia és Ausztria túl magasnak találta az újjáépítési alapban a nem visszafizetendő támogatások arányát, és a takarékos négyek egy vészféket is szerettek volna a rendszerbe beépíteni a források effektiv felhasználásának ellenőrzésére. Ezzel szemben a déli tagállamok ragaszkodtak a nem visszafizetendő támogatásokhoz, és a szolidaritás hiányával vádolták északi partnereiket. A tárgyalásokat a lengyel-magyar-duó is bonyolította, mely szerette volna elkerülni az uniós források hozzákötését a jogállamiság kérdéséhez. Ez viszont több nyugat-európai tagország számára kulcsfontosságú feltétel volt. Nem meglepő ezért, hogy a brüsszeli nappalok és éjszakák gyorsan keleti bazárrá alakultak, ahoí minden résztvevő próbálta a lehető legjobb alkupozíciót megtalálni. Tegnap hajnalban végül sikerült elérni egy olyan kompromisszumot, mely mindenki számára elfogadható volt. A déli tagállamok számára fontos volt, hogy sikerült megőrizni az újjáépítési alap eredeti nagyságát, de ennek fejében engedniük kellett a nem visszatérítendő források nagyságából. Ezek az eredetileg javasolt 500 milliárd euróról 390 milliárdra csökkentek, amivel a takarékos négyek is együtt tudnak élni. Beleegyezésük jutalmául ezek az országok a következő költségvetési ciklusban is megtarthatják költségvetési visszatérítéseiket, melyeket a kevésbé fejlett tagállamok a „gazdagok privilégiumaként” is szoktak emlegetni. Magyarország és Lengyelország is elégetten távozott, ugyanis sikerült a jogállamiságról szóló szöveget jelentősen meggyengíteni, és a megszerzett források nagyságára sem lehet panasza egyik országnak sem. Igor Matovic is rendkívül elégedetten állt a csúcs befejezése után az újságírók elé, hiszen a végső kompromisszum szerint Szlovákia csak az újjáépítési alapból 7,5 milliárd euróhoz jut hozzá az elkövetkező három évben. Ehhez jönnek még hozzá az elkövetkező hétéves költségvetési ciklus forrásai. Az, hogy az uniós tagállamoknak sikerült megegyezniük, nagyon jó hír. Az unió gazdasága ebben az évben az EU történetének legmélyebb válságát éli át, és a pénzügyi piacok feszülten figyelték, hogy mekkora pénzügyi támogatást tud mozgósítani az EU a tagállamok gazdaságainak élénkítésére. A megegyezés fontos volt abból a szempontból is, hogy az unió történelmében először veszünk fel közös hitelt, melyet a tagállamok támogatására fordítunk. Ez jelzésértékű lehet az unió lakosságának is, melynek egyre növekvő hányada kezd egyre szkeptikusabb lenni az EU-tagság előnyeivel kapcsolatban. A kedd hajnali kompromisszum korántsem ideális, de ha segít a tagállamoknak gyorsabban kilábalni a gazdasági válságból, pozitív fordulópontként kerülhet be az unió történelmébe. TALLÓZÓ Nagy engedmónyek születtek Nagy engedményeket tettek a takarékos négyek nevű országcsoportnak és Orbán Viktor magyar kormányfőnek az Európai Tanácsban a koronavírus-járvány gazdasági hatásainak ellensúlyozását szolgáló helyreállítási alapról és a 2021 -ben kezdődő hétéves időszakra szóló keretköltségvetésről folytatott tárgyaláson - írta a Der Spiegel című német hírmagazin hírportálján az Európai Unió tagországainak kormány-, illetve államfőit összefogó testület tegnap hajnalban véget ért négynapos értekezletén kötött megállapodásról. Kiemelték: „ahogy egy jó kompromisszumhoz illik”, a megállapodásnak főleg győztesei vannak. így Angela Merkel német kancellár fel tudja mutatni, hogy a német soros EU-elnökség alatt sikerült megegyezni, és neki ez volt a legfontosabb. Az EU déli tagállamai megkapják a pénzüket, az északi tagállamok jelentős befizetési kedvezményekhez jutottak, Orbán Viktornak pedig „egyelőre nemigen kell aggódnia a jogállamiság ügyében” - írta a lap. A jogállamiság elveinek védelmére tervezett mechanizmust „darabokra szedték” a brüsszeli csúcson. A tanácskozás záródokumentumában már egy szó sincs róla. A mechanizmussal szembeni ellenállást vezető magyar kormányfő még az Európai Tanács elnöke, Charles Michel által javasolt „gyengített változatnak” sem kegyelmezett. így sok minden utal arra, hogy Orbán Viktor valóban elérte azt a „nagy győzelmet”, amelyért a magyar sajtóban ünnepük - áll a lapban. Hozzátették, hogy Angela Merkel is közeledett Orbán Viktorhoz, a tanácskozás utáni sajtótájékoztatón elmondta, a német soros elnökség támogatja azt a törekvését, hogy zárják le az Európai Parlament előterjesztésére Magyarország ellen indított, úgynevezett hetes cikk szerinti eljárást. (MTI)
