Új Szó, 2020. július (73. évfolyam, 151-177. szám)
2020-07-21 / 168. szám
www.ujszo.com | 2020. július 21. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR 7 Maszk mint biznisz Meglepett, sőt, inkább megdöbbentett a maszkelőfizetés JUHÁSZ KATALIN A utóbbi hónapokr~y ban sokkal többet /■A vásárolunk az A M m i interneten, mint korábban. A járvány jót tett az amúgy is növekvő online piacnak, olyan termékeket is szívesebben rendeltünk, amelyeket eddig szerettünk kipróbálni vásárlás előtt. És egy új, eddig nem létező termék is felbukkant a piacon: a szájmaszk. Pár hét alatt divatcikk lett, menő mintákkal, trendi színekben, vicces feliratokkal, ábrákkal, kedvenc focicsapatok, zenekarok lógójával. Az exkluzivitás az árakban is megmutatkozik, találkoztam 18-20 eurós, népi hímzéses maszkokkal, egyedi tervezésű darabokkal is a neten, illetve olyan cégekkel, amelyek a megrendelő kérésére bármit rányomtatnak a termékre. Ez a mai ajánlat azonban még engem is meglepett, vagy inkább megdöbbentett. Maszkelőfizetés. Először azt hittem, vicc. De nagyon is komolyan gondolják, és a gyerekeket vették célba vele. Egy amerikai cég abból indult ki, hogy a szülőknek gyakran gondot okoz a kis méretű maszkok beszerzése, majd ráerőltetése a gyerekre. Mennyivel könnyebb dolguk lenne, ha havonta érkezne a postaládába egy-egy maszk, méghozzá a srácok kedvenc mesefiguráival díszítve. A kínálatot nézegetve - mert persze rákattintottam az oldalra - van itt minden: Spongya Bob, Snoopy, Mancs őrjárat, Jégvarázs, szuperhősök, szóval a rajzfilmcsatomák teljes kínálata. Egyszeri rendelés is lehetséges, ekkor 14 dollárba kerül egy maszk, előfizetőknek viszont csak 9,99. Büszkén hirdetik magukról, hogy kizárólagosak a jogaik a Harry Potter-, Tom és Jerry-, Tini nindzsa teknőc-termékekre. Minden országba szállítanak, sőt, megalapították a Maszkklubot, amelynek tagjai „limitált szériákat gyűjthetnek”. Ja, és küldetésük is van: minden eladott maszk után ajándékoznak egyet a frontvonalban dolgozóknak. Ez a dolog több szempontból is hajmeresztő. Az első, hogy a cég az előfizetéses rendszerrel hosszú távra tervez, vagyis arra számít, hogy egy év múlva is ruházatunk része lesz a szájmaszk. A másik az ifjú célközönség vásárlói klubba terelése - mintegy felkészítve őket az életre. A harmadik a maszk divatcikként kezelése. A honlapjukon csak a menő mintákról, ábrákról esik szó, a termékek összetételéről nem. Illetve annyi, hogy könnyen mosható, kellemes anyagból készültek. (Eredetileg pólókra nyomtatták az ábrákat - akkoriban vásárolhatták meg a jogokat különböző rajzfilmfigurákra -, de a kereslet változásával átálltak a maszkokra.) A legjobban viszont az zavar, hogy a vásárlóban azt az érzetet keltik, hogy ő is támogatja az egészségügyben dolgozókat, rendőröket, biztonságiakat. Nos, nagyker áron tíz centért hozzá lehet jutni a cég ajándékát képező, egyszer használatos sebészeti maszkokhoz, úgyhogy bőven megéri nekik ez a „misszió”. Nyilván nem csodálkoznak, hogy ezek után nem említem a cég nevét. Ha önökkel is szembejön a Facebookon, görgessenek szépen tovább, ne növeljék a kattintásaik számát. Én már megtettem önök helyett, misszióm részeként. Rabszolgatartó elődei voltak a The New York Times tulajdonosainak Michael Goodwin újságíró szerint bizonyítékok vannak arra, hogy a Sulzberger család sok tagja az amerikai polgárháború idején a déli konföderációs erőket és a rabszolgatartókat segítette. A The New York Times című liberális lapot tulajdonló Ochs- Sulzberger család felmenői között rabszolgatartók is voltak - állította a New York Post című lap oknyomozó riportja. „A helyzet sokkal rosszabb, mint gondoltam” - állapította meg Michael Goodwin újságíró, aki a The New York Post mellett a republikánusokhoz közelálló Fox televízió kommentátora is. Az újságíró szerint bizonyítékok vannak arra, hogy a Sulzberger családban nemcsak rabszolgatartók voltak, hanem sok családtag az amerikai polgárháború idején (1861-1865) a déli konföderációs erőket és a rabszolgatartókat segítette. Példaként a szerző az Ochs- Sulzberger család egyik pátriárkáját hozta fel: Adolph Ochsét, aki - mielőtt megvette a The New York Timest - a Chattanooga Times című lap tulajdonosa volt. A lapban 1900-ban olyan vezércikk is megjelent, amely amellett foglalt állást, hogy az Ochs által is támogatott Demokrata Pártnak „talán ki kellene tartania amellett, hogy a négerek ördögi szavazati jogát szeszélyből tévesztették ki”. Hat évvel később, a konföderáció elnöke, Jefferson Davis századik születésnapján a lap „nagyszerű déli vezetőnek” titulálta a konföderációs elnököt. Ochs anyagilag is támogatta két konföderációs tábornok, Robert Lee és Stonewall Jackson emlékművének elkészítését a déli Georgia államban. Később a testvére, George Ochs pedig az 1930-as években - miközben a The New York Timesnál dolgozott -, a Konföderáció Veteránjai Fiainak nevű egyesület New York-i egyletét is vezette. A New York Post publicistája leszögezte: a család egyik tagjának, Bertha Levy Ochsnak (Adolph Ochs anyjának) legalább öt rabszolgája volt Mississippi államban. S valószínűleg Bertha unokaöccsének, John Mayemak is volt rabszolgája. „Vajon nem kellene a Timesnak is saját magán kezdenie a konföderációs múlt feltárását?” - fogalmazta álláspontját a publicista. (MTI) Zöld zőnás nyaralás SZABÓ LACI M íg korábban a nyaralások szervezésénél a legelső feladat a célállomás kiválasztása volt (ó, az a szabad világ...), ezt követte a repülőjegy, az utazási csomag lefoglalása, ma az első teendő megnézni a kis színes térképeket, és a zöld zóna országaiból választani egy célállomást. Nincs nagy választék. A politikusok és a járványügyi szakemberek idén színes térképekkel próbálják segíteni az utazni vágyókat, mely országokba mehetnek, és melyek azok a sárga, piros zónás országok, ahova utazhatunk, de hazatérve jöhet a karantén, jó esetben a negatív koronavírusteszt. S mintha ez nem lenne elég, folyamatosak a figyelmeztetések, hogy a ma még zöld ország lehet, hogy hamarosan sárga lesz, de az is lehet, hogy piros. Állandó a bizonytalanság, ismét előkerült a „maradj otthon” szlogen, igaz, már nem a négy fal közé bezárva, de aki nyaralni szeretne, ne hagyj a el az országot, az a legbiztosabb - üzenik a politikusok. Az országhatárok megnyitása után senkit sem lephetett meg, ha kiszabadulnak, elindulnak az emberek - akár az országhatárokat is átlépve -, akkor az új fertőzöttek száma nőni fog. Ezt tudniuk kellett a vezetőknek és a szakembereknek is, ezért érthetetlen a meglepetés, a kapkodás, a folyamatos fenyegetés, a bizonytalanság fokozása. Ahe- • lyett, hogy igazodva a helyzethez, még többet tesztelnének, felkutatnák az új fertőzött kapcsolati hálóját, vagy a hazatérőket a határon ingyen tesztelnék (már vannak húszperces tesztek is). Sokba kerül, de még mindig olcsóbb, mint a teljes bezártság és az azzal járó gazdasági visszaesés okozta károk. A koronavírus-járvány szinte cunamiként rombolta le a turizmust és a hozzá kapcsolódó szolgáltatószektort (és több más ágazatot is). Bezártak a szállodák, az éttermek, a kávézók, az utazási irodák, a légitársaságok felfüggesztették a működésüket stb. Az európai nyitást követően elkezdtek szállást, repülőjegyet foglalni az emberek, egyre többen szeretnének pihenni belföldön, külföldön, a tengerpartnál. Elindultak az első charterek is (több telt házas foglaltsággal!), ez pedig bizakodásra ad(ott) okot. Optimisták voltak a szektor szakemberei is, a foglalási adatokból az utazási kedv megnövekedéséből arra következtettek, hogy kisebb veszteséggel is megúszhatják az idei évet, talán kisebb lesz azon utazási vállalatok, szállodák száma, amelyeket végleg bedönt az koronavírus-járvány cunamija. Ám a térképszínezés újra bizonytalanságot hozott, sok iroda törölte az útjait (nem vállalta a bizonytalansággal járó kockázatokat), az utazni vágyók pedig óvatosabban szervezik az útjukat, ha egyáltalán foglalnak... Hiszen nem tudni biztosan, hogy amelyik ország ma zöld zónás, az a jövő héten is az lesze, vagy átkerül azoknak a célállomásoknak a listájára, ahonnan hazatérve jöhet a karantén. Ezt pedig senki sem szeretné, inkább kivár, vagy egyáltalán nem utazik. A turizmusnak az első ütést a vírusjárvány okozta, most megpróbált) felállni, de a színes térképek okozta bizonytalanság bedöntheti a legtöbb céget. Ez pedig a további szektorokat és a gazdaságot is még mélyebb válságba taszíthatja. El kell fogadni, hogy a vírus életünk része lesz - idén mindenképpen -, ennek tudatában kell megszervezni az országok működését. FIGYELŐ Nyitott a parlament a párbeszédre A magyar Országgyűlés nyitott a holland parlamenttel való párbeszédre az EU-csúcs sikeressége érdekében - közölte a magyar házelnök holland kollégájának írt levelében. Kövér László kifejtette, a magyar és a holland parlament összeegyeztethetetlen mandátumokat adott kormányának, olyan feltételekhez kötik a megállapodást, amelyekre tekintettel a magyar vagy a holland kormányfőnek kell vétóznia. Kiváló alkalmat adhat a két parlament közötti párbeszédre a holland képviselők tervezett magyarországi útja és a járvány miatt elhalasztott hágai látogatás pótlása. Kövér a koronavírus által legérintettebb uniós tagállamok segítéséért kéri holland kollégája együttműködését. „Remélem, a nehéz helyzetben elősegíthetjük az erős Európához vezető út megtalálását” - fogalmazott a házelnök. Hangsúlyozta, hogy a folyamatban lévő ÉU-csúcs kulcsfontosságú az unió jövője szempontjából. „A koronavírusjárvány miatt kialakult gazdasági válság kezelésére számtalan tagállam szorul segítségre, nem tagadhatjuk meg a velük való szolidaritást csupán azért, mert sem Hollandia, sem Magyarország nem tartozik a gazdasági válság által legérintettebb országok körébe”-írta Kövér László. (MTI) Bizalomvesztós, kormányzóváltás Az államfői bizalom elvesztése címén leváltotta hétfőn Vlagyimir Putyin orosz elnök Szergej Furgalt, a Habarovszki terület kormányzóját, helyére ügyvezetői minőségben Mihail Gyegtyarjovot, a szövetségi parlament alsóházának képviselőjét nevezte ki. A leváltott kormányzó szabadon bocsátásáért őrizetbe vétele óta minden nap tüntettek Habarovszkban. A legnépesebb megmozdulások július 11-én és 18-án voltak, a helyi rendőrség szerint 10-12 ezer résztvevővel. Ellenzéki és független források azt állították, hogy második alkalommal a tömeg 50 ezer fos, sőt annál is nagyobb lehetett. (MTI)
