Új Szó, 2020. július (73. évfolyam, 151-177. szám)
2020-07-21 / 168. szám
8 I MAGYARORSZÁG ÉS A NAGYVILÁG 2020.július21.1 www.ujszo.com Puhítják egymást az EU-csúcson Balra Giuseppe Conte olasz kormányfő, aki a legkiélezettebb vitákat az éppen mellette álló Mark Rutte holland miniszterelnökkel vívja. Középütt Angela Merkel német kancellár, aki a békebíró szerepét tölti be, illetve jobbra a sikerben érdekelt Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke. (tasr/ap) RÖVIDEN Iránban kivégezték a CIA besúgóját Teherán. Kivégezték Iránban azt a férfit, aki elárulta az iráni Forradalmi Gárda al-Kudsz elit egységét vezető Kászim Szulejmáni tartózkodási helyét az amerikai és az izraeli hírszerzésnek - közölte az állami tévé. A halálos ítéletet tegnap hajtották végre Mahmúd Muszávi-Madzsd iráni állampolgáron, aki információkkal látta el az amerikai Központi Hírszerző Ügynökséget (CIA) és a Moszad izraeli hírszerzést Szulejmáni hollétéről. A férfi az iráni hatóságok szerint sok pénzt kapott együttműködéséért. Az USA január 3-án likvidálta a Közel- Keleten nagy befolyással bíró Szulejmánit egy drónnal a bagdadi repülőtér közelében. (MTI) Támadás készül a lengyel média ellen Varsó. Nagyszabású kormányátalakítás várható Lengyelországban röviddel a nyári szünet után, de Mateusz Morawiecki kormányfő nem távozik a posztjáról -jelentette be Jaroslaw Kaczynski, a kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) párt elnöke. A kormánypárt elnöke hangsúlyozta, szorgalmazni fogja a sajtó „visszalengyelesítését”, utalva arra, hogy korlátozná a külföldiek részvételét a lengyel sajtótermékek tulajdonlásában. Az elnökválasztási kampány idején a lengyel kormány többször is panaszkodott arra, hogy a sajtó, főleg a német tulajdonban levő médiumok, elfogultan tudósítottak a kormányzati kérdésekről. A minisztercserékre a PiS elnökjelöltjének, Andrzej Duda államfőnek az elnökválasztáson aratott csekély arányú győzelme következtében kerül sor. (MTI) Lecsaptak a tálibok az afgán katonákra Kunduz. Az afgán biztonsági erők legkevesebb 13 tagja meghalt, és további tízen megsebesültek a kormányellenes tálibokkal folytatott összecsapásokban az észak-afganisztáni Kunduz tartomány azonos nevű székhelyének közelében. A felkelők ellenőrző pontokra támadtak Kazak és Sinvari térségében. A heves harcokban 15 tálib fegyveres is életét vesztette. A kormányerők folytatják műveleteiket a tartományban, mivel a szélsőségesek Kunduz városának megtámadására készülnek. (MTI) Baltikum: kell az amerikai haderő Tallinn. Az Európában állomásozó amerikai csapatok (részleges) kivonása ellen foglaltak állást a három uniós balti tagállam, Észtország, Lettország és Litvánia külügyminiszterei, akik hangsúlyozták, Oroszország elrettentésére inkább több, mint kevesebb amerikai katonára lenne szükség Európában. Trump amerikai elnök szerint az USA a jelenlegi 34 500-ról 25 ezerre csökkenti Németországban állomásozó csapatainak számát. (MTI) ÖSSZEFOGLALÓ Brüsszel. Három nap után sem sikerült megállapodásra jutni, ezárt tegnap is folytatódott az európai uniós tagországok állam- ás kormányfőinek pénteken kezdődött, kétnaposra tervezett csúcstalálkozója, amelyen az Európai Tanács tagjai a 2021-től érvényes 7 éves EU-költsógvetósről és az ahhoz kapcsolódó, a vírusjárvány okozta gazdasági és társadalmi károk helyreállítását célzó pénzügyi támogatási csomagról tanácskoztak. Barend Leyts, az Európai Tanács elnökének szóvivője tegnap arról tájékoztatta a sajtót, hogy a tagállamok vezetői két-, illetve többoldalú megbeszélésekkel kezdték a csúcstalálkozó negyedik napját, majd késő délután ismét összeültek huszonhetes körben. Ezzel a 4 napig tartó uniós csúcs máris a leghosszabbak egyikének számít az EU történetében. Mi történt eddig? Az értekezlet első napján, péntek reggeltől a résztvevők plenáris megbeszélést folytattak, majd kisebb csoportokban tanácskoztak. A napot záró munkavacsorát Charles Michel, az Európai Tanács elnöke éjfél előtt berekesztette. Diplomáciai források szerint ennek oka, hogy a megbeszélések nem vezettek előre főleg a költségvetés és a helyreállítási alap nagysága, a pénzek jóváhagyásának mechanizmusa, illetve a nettó befizető országoknak járó visszatérítés legmegosztóbb kérdéseiben. Michel szombaton új költségvetési javaslattal állt elő, amelyet vasárnap egy újabb követett. A tervezet megtartotta a 2021-2027 közötti EU-s költségvetés 1074 milliárd eurós számait, a helyreállítási csomag összegeit viszont mindkét esetében csökkentette. A 750 milliárd elosztása Az Európai Bizottság által javasolt Megvétózhatja a védelmi költségvetést, ha megváltoztatják a konföderációs tábornokokról elnevezett amerikai katonai támaszpontok neveit - jelentette ki az amerikai elnök a Fox televízióban. Washington. Bár a katonai támaszpontok névváltoztatását a hadsereg is támogatná, Donald Trump elnök azt mondta, „nem érdekel, mit mond a hadsereg”. Fütyül a Pentagonra A konföderációs zászlót pedig Mark Esper védelmi miniszter - egy nyilvánosságra került belső feljegyzés szerint - kitiltja a katonai létesítményekből. A katonai bázisok neveinek megváltoztatásával összefüggésben a riporter felvetette, vajon nem sértő-e a konföderációs zászló, amelyet sokan az Egyesült Államokban a feketékkel szembeni fajgyűlölet és a rabszolgatartó korszak jelképének gondolnak. „Attól függ, hogy kivel beszélünk és mikor beszélünk róla” - válaszolta Trump. Majd kifejtette: akinek van ilyen zászlója, az büszke rá, és nem a Új Nemzedék EU (Next Generation EU) nevű helyreállítási csomag célja, hogy enyhítsen a koronavírusjárvány miatt kialakult gazdasági és társadalmi válságon. A 750 milliárd eurós gazdaságélénkítő alap esetében először azt javasolta az Európai Tanács elnöke, hogy abban az Éurópai Bizottság ajánlásában szereplő 500 milliárd euró helyett 450 milliárd euró vissza nem fizetendő támogatás, valamint a korábbi 250 milliárd euróval szemben 300 milliárd eurós kölcsön szerepeljen. A vasárnapi javaslat az előbbit 400 milliárd euróra, utóbbit 350 milliárd euróra módosította. Később Michel a támogatások összegét tovább csökkentette, 390 milliárd eurót javasolt. Ezzel az ajánlattal kezdtek tegnap bilaterális megbeszéléseket a tagállami vezetők. A takarékosok ellenérvei A takarékos négyeknek nevezett EU-tagállamok - Ausztria, Dánia, Hollandia és Svédország - mindvégig kisebb költségvetés mellett érveltek, és nagyobb beleszólást kírasszizmussal hozza összefüggésbe. „Ez a Délt jelenti, és ők szeretik a Délt” - mondta, utalva a déli tagállamok által az amerikai polgárháború idején (1861-1865) létrehozott ún. konföderációs államszövetségre. Május vége óta, amikor Minneapolisban egy 46 éves affoamerikai férfi (George Floyd) a rendőri erőszak következtében meghalt, és ennek nyomán gyakran erőszakba torkolló megmozdulások robbantak ki szerte Amerikában, egyre többen követelik a rabszolgatartó múltra emlékeztető szobrok, emlékek elmozdítását. így került szóba konföderációs tábornokokról elnevezett tíz amerikai katonai támaszpont nevének megváltoztatása is. Bolondnak tartott rivális Az elnök vitatta a Fox televízió legutóbbi felmérését, amely szerint a kulcsfontosságú államokban messze lemarad kihívója, a demokraták várható elnökjelöltje, Joe Biden mögött. „Nem állok vesztésre, mert ezek hamis közvélemény-kutatási adatok. Hamisak voltak 2016-ban, most pedig még annál is hamisabbak” - fogalmazott, kijelentve, hogy kamvántak abba, hogy a tagállamok miként költik majd el az uniós pénzeket. Noha Michel javaslatai a legtöbb ponton egyeztek álláspontjukkal, információk szerint saját javaslattal álltak elő. Ebben a helyreállítási alap összege 700 milliárd euróra csökkenne, amely fele-fele arányban vissza nem térítendő támogatásokból, illetve hitelekből állna. Hajthatatlan hollandok Hétfő hajnalban Hollandia és Ausztria magára maradt a támogatások további csökkentésének ötletével, miután Dánia és Svédország „erőfeszítéseket tett” a megállapodás érdekében, viszont Finnország csatlakozott a takarékosok csoportjához. Mark Rutte holland kormányfő mindvégig hajthatatlanul képviselte azt az álláspontot, hogy a hitelnyújtást kell ösztönözni a vissza nem térítendő támogatásokkal szemben - közölték. A helyreállítási csomag fő kedvezményezettjei, köztük Olaszország, Spanyolország és Portugália az alap legfeljebb csak kismértékű pánycsapatának belső felmérései szerint ő vezet az úgynevezett ingadozó - tehát nem mindig republikánusokra vagy mindig demokratákra szavazó - államokban. Trump szerint Bidennek a mentális képességei is hiányoznak ahhoz, hogy elnök lehessen, hiszen „nem tud két mondatot összerakni”. A Fox televízió legutóbbi felmérését pénteken este hozták nyilvánosságra. Ez alapján Biden országosan 49:41 arányban vezet Trump előtt. Trump ismeri az elefántot Az inteijúból viszont kiderült, Trump mentális képességei ragyogóak, ugyanis az egyébként az elnökhöz lojális Fox televízió megpedzette a Trump által elvégzett, és állítása szerint remek eredménnyel zárult intelligenciatesztet is, amelyről azóta egyértelművé vált, hogy egy demens emberek kiszűrésére szolgáló vizsgálat. A teszt egyik kérdése, hogy az illető képes-e felismerni egy elefántot. Trump, amikor ezzel szembesítették, határozottan érvelt amellett, a kiemelkedő mentális képességek fokmérője az elefánt felismerésének képessége. (MTI, 444, Index) csökkentését fogadnák el, és elutasítják az elköltés módjának szigorú ellenőrzését. A tanácskozás folyamán a nettó befizető országok - Hollandia mellett Németország, Ausztria, Svédország és Dánia - a végsőkig ragaszkodtak ahhoz, hogy esetükben megőrizzék azt a kompenzációs mechanizmust, amely nagy összegű befizetéseikért cserébe megemelt összegű költségvetési visszatérítést biztosít számukra. Michel 2021 után fokozatosan leépítené a tagállamoknak pluszterhet jelentő rendszert, az érintett országok a javaslatot ez idáig elvetették. Kirajzolódó frontvonalak A tagállami vezetők új frontokat nyitottak, Sebastian Kurz osztrák kancellár kijelentette, nem hajlandó elfogadni, hogy mindig az történjen, hogy Franciaország és Németország letesz valamit az asztalra, amit a többiek aztán elfogadnak. Egy másik szembenállás is kiélesedett Mark Rutte holland kormányfő és Orbán Viktor között, írja a Politico. Orbán arról beszélt, hetek kellenek ahhoz, hogy megtárgyalják a jogállamiság védelmében hozott döntéseket, vagyis azt a problémakört, hogy a jogállamisághoz kötnék az EU-s kifizetéseket, ami leginkább éppen Magyarországot és Lengyelországot érinti. És ebben a kérdésben Hollandia és Magyarország között éles az ellentét. Rendkívül feszült, kétségkívül kemény, de reményteljes tárgyalások zajlanak, amelyek során kompromisszum körvonalazódik az európai uniós költségvetésről és a hozzá kapcsolódó gazdasági helyreállítási csomagról - közölte tegnap Emmanuel Macron francia elnök. „Ha nem közeledünk a dolgokhoz nagy ambícióval és a kompromisszum szellemében, akkor vállalnunk kell a kockázatot, hogy ismét nehéz pillanatokat fogunk átélni és még többet fizetünk érte” - fogalmazott. Angela Merkel német kancellár közölte, vasárnap hosszú tárgyalások után a vezetők kidolgozták a gazdasági mentőcsomag lehetséges keretét. (MTI, tasr, ú) Letartóztatások sora Iránban Teherán. Az iráni rendőrség közölte, hogy őrizetbe vett több embert, akik a múlt héten tüntetést szerveztek az ország déli részén található Behbahánban. Hejdar Abbász Szadeh rendőrfőnök elmondta: a nem engedélyezett behbaháni megmozdulás minden szervezőjét azonosították és elfogták. Az őrizetbe vettek pontos számát nem adta meg. A tüntetésre múlt csütörtökön került sor a délnyugat-iráni Huzesztán tartományban található, 120 ezer lakosú városban. Az Irakkal határos Huzesztán azon kevés régió egyike a síita többségű Iránban, ahol nagyobb szunnita közösség él. A főként olajbevételekből élő területen időről időre előfordulnak rendszerellenes megmozdulások. A múlt héten az iráni gazdasági helyzettel és az emelkedő árakkal elégedetlen lakosok vonultak utcára, akik kormányellenes jelszavakat skandáltak - tájékoztatott Szadeh. A nemzetközi büntetőintézkedésekkel sújtott Iránban a helyi fizetőeszköz, a riál erőteljesen leértékelődött. (MTI) Trump megvédi a Dél szimbólumait
