Új Szó, 2020. július (73. évfolyam, 151-177. szám)
2020-07-17 / 165. szám
www.ujszo.com I 2020. július 17. KOZELET I 3 Pártelnököt és OT-elnököt választ az MKP Holnap tartja tisztújító közgyűlésétaz MKP (Somogyi Tibor felvétele) CZÍMER GÁBOR Holnap tartja tisztújító közgyűlését az MKP. Új elnököt és pártvezetést választanak, de az Országos Tanács vezetőjéről is döntenek. ^ Az esélyes elnökjelöltnek számító Forró Krisztián Nagyszombat megyei képviselő lapunknak elmondta, a magyar szubjektumok egységesítését tartja az egyik legfontosabb feladatnak. „Az Összefogással, a Hídnak a magyar szárnyával mindenképpen tárgyalni kell” - mondta. Arról, hogy milyen konstrukcióban valósulhat meg a magyar pártok együttműködése, úgy nyilatkozott, ez az erőviszonyoktól függ majd. Arra a kérdésre, hogy miként látja az esélyeit, azzal válaszolt, hogy ő kapta a legtöbb járási konferenciától az elnöki tisztségre való jelöltést. „De ez egyáltalán nem ad okot arra, hogy valaki elbízza magát” - mondta Forró, de hozzátette: „Ha nem érezném úgy, hogy van esélyem, nem vállaltam volna ezt a megmérettetést.” A párt ismert személyiségeihez való kapcsolatáról elmondta, nevét Berényi József korábbi MKP-elnökkel szokták összefüggésbe hozni, hiszen egy régióban dolgoznak, gyakran egyeztetnek. Hozzátette azonban, hogy ez nem azt jelenti, hogy úgymond az ő embere. Ory Péter, aki jelenleg a párt Országos Tanácsát vezeti, az elnökké választásának esélyeiről elmondta, a korábbi választások alkalmával is mindig voltak olyanok, akik a régiók küldötteit megpróbálták egyik vagy másik irányba terelni. „Egy szétrablási technika van folyamatban” - véli. Hozzátette: „Kérdéses, hogy tudatában vannak-e annak, hogy fennáll a magyar politika megszűnésének veszélye.” Ory szerint vannak olyan szereplők, akiknek az az érdeke, hogy a magyar politikumon belül valamilyen megosztottság legyen. „Én ezeknek a viszályoknak a rendszerét szeretném megszüntetni” - tette hozzá. A magyar politikai formációk integrációjával kapcsolatban elmondta, ebben ő a Híd szerepét is látja. A komáromi járási konferencia által jelölt Becse Norbert lapunknak úgy nyilatkozott, ő is a magyar szubjektumok egységesítését tartja az egyik legfontosabb feladatnak. Arra a kérdésre, hogy ha nem jutna be az elnökválasztás második fordulójába, akkor kit támogatna, Becse elmondta, számára Forró a legközelebb álló személy. Cziprusz Zoltán Besztercebánya megyei képviselő a párt számára nyújtott vízióról azt mondta, olyan MKP-t szeretne látni, amely egységes és jó alapját tudja adni a magyar politikai szubjektumok együttműködésének. Ebbe az együttműködésbe a Hidat is bevonná. Arról azonban nem tudott mondani semmit, hogy kit támogatna az elnökválasztás második fordulójában, ha ő maga nem jutna a második körbe. „Bízom benne, hogy a második fordulóba jutok, ezért ezen még nem gondolkodtam” - nyilatkozta Cziprusz. Az elemző szerint Hangácsi István, a Méltányosság Politikaelemző Központ elemzője szerint a jelöltek közül többen, úgymint Bárdos, Berényi, Ory, Forró és Cziprusz rendelkeznek országos vagy regionális tapasztalatokkal és ismertséggel, mások, mint Papp és AZ MKP JÁRÁSI KONFERENCIÁI ÁLTAL A PÁRT ÉLÉRE JELÖLT SZEMÉLYEK Szene Bárdos Gyula Pozsony Forró Krisztián Galánta Forró Krisztián Dunaszerdahely Őry Péter Komárom Becse Norbert Vágsellye Forró Krisztián Losonc Papp Sándor Léva Berényi József Rimaszombat Cziprusz Zoltán Nagyrőce Cziprusz Zoltán Rozsnyó Cziprusz Zoltán Kassa Forró Krisztián • Forrás: Új Szó Becse, inkább egy adott település és közösség életében töltenek be fontos szerepet. „Én Ory Pétert és Forró. Krisztiánt látom a legesélyesebb jelölteknek, míg Berényit, Bárdost és Czipruszt amolyan sötét lovaknak, akikre azért érdemes lesz odafigyelni, főleg ha esetleg visszalépnek az esélyesebbek javára” - nyilatkozta az elemző. Hozzátette azonban, hogy eddig egy jelölttől sem hallott egy átfogó elképzelést a párt jövőbeni irányvonalával kapcsolatban. Az elemző szerint külső szemmel nehezen láthatóak át a párt belső erőviszonyai, ám az egyértelműen elmondható: soha korábban nem volt még ennyi elnökjelölt. „Az biztos, hogy a legtöbb szavazattal bíró járások (Komárom, Dunaszerdahely, Érsekújvár) megnyerése nélkül egyetlen jelölt sem lehet sikeres. Fontos, ki mennyi időt-erőfeszítést szánt a különböző járások képviselőinek megnyerésére és milyen elképzeléseket vázoltak fel a tagságnak” - tette hozzá Hangácsi. Azzal kapcsolatban, hogy az összes jelölt a magyar politikai erők egységesítéséről beszél, az már kevésbé látható tisztán, hogy ezt egyesek az MKP vezetésével vagy csak egyszerű részvételével képzelik el. „Emellett a jelöltektől felmerül B tervnek egyes szlovák pártokkal való választási együttműködés lehetősége is” - tette hozzá az elemző. Hangácsi úgy gondolja, hogy a magyar kormány, amely az MKP stratégiai partnere, nem avatkozik bele a párt elnökválasztási folyamatába. „Nem gondolom, hogy Budapesten dőlne el, ki fogja vezetni az MKP-t. Szerintem minden jelölt tisztában van azzal, hogy az MKP az Orbán-kormány stratégiai partnere. Az, hogy ki lesz a párt vezetője és hogyan vezeti majd a pártot, az a MKP-sok belső ügye” - véli. OT-elnököt is választanak A kongresszuson nemcsak arról döntenek, hogy ki lesz a az MKP elnöke, de az egyik legfontosabb pártszerv, az Országos Tanács (OT) vezetőjéről is határoznak. Erre a tisztségre a legtöbb jelölést Furik Csaba, Kisgéres polgármestere, Kassa megyei képviselő kapta. Furik gyakorlatilag a keleti régiók szószólója is egyben. Lapunknak elmondta, számukra fontos, hogy a közép- és kelet-szlovákiai régiók a pártvezetésben arányosan képviseltessék magukat. „A másik fontos dolog, hogy azt gondoljuk, a pártnak változásra van szüksége” — tette hozzá. Az MKP elnöke, Menyhárt József a parlamenti választás után lemondott tisztségéről, vele együtt távozott a párt teljes vezetése. Azóta egy ügyvivő elnökség irányította az MKP-t. A tisztújító közgyűlésre a koronavírus-járvány miatt jelentős késéssel kerülhet csak sor. A kongresszust, ahová 200 küldöttet várnak, végül holnap tartják Fámád községben. Az elnök megválasztáshoz a jelen lévő küldöttek minősített többsége, ideális esetben 101 szavazat szükséges. Ha ezt az első körben senki nem tudja elérni, akkor a két legtöbb voksot kapott jelölt részvételével második fordulót tartanak.Nem minden járás állított jelöltet a pártelnöki tisztségre. Járás MKP-elnökjelölt Veszélyben a nagyszombati autógyár Gazdagabb lesz az idei gabonatermés MOLNÁR IVÁN Cífer. Az előzetes becslések szerint a kedvezőtlen időjárás ellenére átlagon felüli lesz az idei gabonatermés Szlovákiában - nyilatkozta Ján Micovsky földművelésügyi miniszter, miután tegnap a Nagyszombat melletti Cíferen tájékozódott az aratás aktuális állásáról. Szlovákiában továbbra is a búza a leggyakrabban termesztett gabonaféle, amely a sűrűn vetett gabonafélék termésterületének a 70 százalékát teszi ki. „Idén nagyjából 391 ezer hektáron termesztenek búzát az országban, a termés pedig csaknem 2 millió tonnával haladhatja meg a tavalyit” - mondta eí tegnap a tárcavezető. Árpát idén 133 ezer hektáron termesztenek, a vetésterület így nagyjából 5 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest. „Idén a sörárpa is rendkívül jól terem, vagyis az átlagosnál is többet takaríthatnak be belőle, miközben a sörárpánk minőségi mutatói alapján globális viszonylatban is a legjobbak közé tartozunk” - állítja Micovsky. A tárcavezető szerint a minisztérium továbbra is az egyik legfontosabb célkitűzésének tartja Szlovákia élelmiszer-biztonságának a növelését, amihez elengedhetetlen a minőségi gabonatermesztés. „Örülök, hogy ehhez - a gazdáknak nyújtott támogatásokkal - mi is hozzájárulhatunk. Az uniós alapokból 45 millió, az állami költségvetésből pedig további 55 millió eurót tudunk folyósítani a gazdáknak rendkívüli segélyként. A források racionalizálásának köszönhetően ezt további 10 millió euróval fejelhetjük meg, vagyis együttesen mintegy 110 millió euró áll a rendelkezésünkre” — nyilatkozta Micovsky, aki szerint ősszel újabb eurómilliókkal nőhet a támogatások összege. ÖSSZEFOGLALÓ A nagyszombati PSA autógyár legfontosabb feladata a következő időszakban az lesz, hogy engedélyt szerezzen a konszerntől egy új modell gyártására. Nagyszombat. Martin Dzama, a nagyszombati PSA vezérigazgatójának helyettese szerint a gyár jövője szempontjából kulcsfontosságú az új modell. „Ha az új modellért folytatott harcban nem leszünk sikeresek, csak nehezen tudom elképzelni a gyár további jövőjét. Jelenleg semmilyen más víziónk nincs” — mondta Dzama. Á PSA egyik legnagyobb problémája, hogy nem tudja sikeresen csökkenteni a gyártási költségeket, amelyek a csoporton belül a legmagasabbak közé tartoznak - jelenleg magasabbak, mint Portugáliában, s hamarosan elérik a spanyolországi gyár szintjét. A nagyszombati autógyár, más szlovákiai munkáltatókhoz hasonlóan, elsősorban a túl magas bérköltségekre és energiaárakra panaszkodik. A gyár mindezek ellenére ebben a pillanatban nem tervez tömeges elbocsátásokat. A megtakarítások lehetőségét az effektiv munkaelosztás, az energiák és innovációk terén fogják keresni. Tavaly a nagyszombati gyárban 371 152 gépkocsit gyártottak le, ami rekordnak számított. Idén márciusban a koronavírus-járvány miatt közel két hónapra be kellett zárni a gyárat, ami körülbelül 72 ezer autó kiesését jelenti. „Evidens, hogy ezt a kiesést képtelenek leszünk behozni. A termelés nem éri el a tavalyi szintet, bár eredetileg még ettől is több autót akartunk legyártani” - mondta Dzama. A PSA eddigi szlovákiai beruházása már elérte az 1,2 milliárd eurót. Az elmúlt év legnagyobb sikere Dzama szerint az elektromos gépkocsik elemeinek összeszerelésére szolgáló gyárcsamok megnyitása volt, ahol naponta több mint 220 elemet készítenek el. A PSA nem tervez tömeges elbocsátásokat (TASR-feivétei)
