Új Szó, 2020. július (73. évfolyam, 151-177. szám)
2020-07-17 / 165. szám
4 RÉGIÓ 2020. július 17. | www.ujszo.com Tallós nem hagyja veszni a kastélyt MAROSI BIANKA A galántai járásbeli településen az idegenforgalom fejlesztése mellett nagy hangsúlyt fektetnek a helyi őstermelők, kisvállalkozók megsegítésére. í7!HT'T1 A Kis-Duna mellett fekvő településről sokaknak a helyi Maticzamalom jut kapásból eszükbe, a látogatható vízimalom felújítására és fejlesztésére ismét pályázik az önkormányzat. Egy információs központtal bővítenék, mely a helyi idegenforgalmat is fellendíthetné. Egyedülálló az itt található vízi tanösvény, de kerékpárút, csónakázási és furdőzőlehetőség is van a környéken. A Kis- Duna partján kilátót, táborozóhelyeket, a víz fölött járdát szeretnének létesíteni a közeljövőben. Tallós polgármestere rendkívül fontosnak tartja a jó együttműködés kiépítését a környező falvakkal, hiszen az idegenforgalomban is mindig érvényesül az a szabály, hogy bármit könnyebb úgy elérni, ha többen összedolgoznak. „Ha csak a Kis-Duna mentét vesszük, három termálfürdő, számos étterem, vendéglátóhely van itt, továbbá golfpálya, vagy a közelben lévő Slovakia Ring. Ha ezeket a vállalkozásokat meg tudnánk győzni az együttműködés fontosságáról, egy rendkívül vonzó szolgáltatáscsomagot tudnánk kiépíteni. Ehhez szerintem megyei szintű kezdeményezésre és támogatásra lenne szükség. Fontosak a helyi, alulról jövő kezdeményezések is, de átfogó szolgáltatást magasabb szinten lehet nyújtani. A Galántai Területi Idegenforgalmi Szervezeten belül, Galánta polgármesterével, Peter Paskával már megkezdődött az ötletelés a közös munkáról” - tette hozzá Horváth Zoltán, Tallós polgármestere. Az Esterházy-kastély 1760-ban Esterházy Ferenc barokk-klasszicista stílusú kastélyt építtetett a községben, 1763-ban Mária Terézia itt hozta létre a Magyar Királyság első állami árvaházát. 2013-ban Habsburg Károlyt a község tiszteletbeli polgárává avatták. Az önkormányzat megvenné a kastélyt a belügyminisztériumtól. „Az eladást jóvá kellett hagynia a környezetvédelmi és a pénzügyminisztériumnak, várhatóan egy hónapon belül döntés születik ezzel kapcsolatban. Hangsúlyozni szeretném, hogy ha sikerül megvásárolnunk, akkor egy óriási terhet veszünk a nyakunkba. Magánszemély nem veheti meg a kastélyt, a belügy nem tesz semmit az épület megóvásáért, mi viszont fájó szívvel nézzük, hogyan megy tönkre. Egy kétszázötven éves épületről van szó, amellyel az elmúlt negyven évdékot, a papírt és a műanyagot is. A községháza udvarán az építkezési hulladékot lehet leadni. Már most sikerült nagyon nagy változást elérni, hiszen a kezdeti 22 százalékos arányról sikerült feltornázni magunkat 38 százalékra, de a 60 százaléktól még mindig messze vagyunk” - fejtette ki Horváth Zoltán. Egyre népszerűbb a piac A termelői piacra a helyi árusokon kívül a Mátyusfold és a Csallóköz falvaiból járnak árusok és vásárlók egyaránt, de legutóbb Detváról, Galgócról, Léváról és Magyarországról is voltak itt. „Általában mindenki elmondja, hogy mennyire tetszik a helyszín. A kastély udvara (Fotók: Somogyi Tibor) jelenti a legnagyobb vonzóerőt, van egy különleges miliője a helynek” - egészítette ki Rémay Adrianna, a piac egyik ötletgazdája. A kérdésre, hogy mi mindent lehet a tallósi piacon vásárolni, hosszasan sorolják a termékeket: zöldséget, szappant, süteményt, sajtot és más tejterméket, kézművestermékeket, mézet, szörpöt, ruhát, lakástextilt, kisállatot. A júniusi piacon 115 árus vett részt, akiknek húsz százaléka volt helyi termelő vagy kézműves. „A vásárlók nagy része visszatérő vendég, újra és újra felkeresik azokat az árusokat, akiknek a termékeivel meg vannak elégedve. Minden alkalommal készítünk plakátokat az eseményről, amelyeket igyekszünk nemcsak a Galántai, hanem a szomszédos járások falvaiba is eljuttatni, illetve a közösségi hálón, az interneten hirdetjük. A leginkább szájról szájra teljed a termelői piac híre” - tudtuk meg Fehér Mónikától, a másik ötletgazdától. Simkó Péter kecsketenyésztő állandó résztvevője a piacnak. Egy közel nyolcvan kecskéből álló gazdaságot vezet, amelyből nagyjából harminc a törzsállomány, a többi növendék. „Huszonkét kecskét fejek naponta. Elsősorban a tejet és az abból készült sajtokat értékesítem a piacon. A termelői piac azért jó, mert Oros Chiara szörpöket és sült teákat készít a barátjával, Fehér Bálinttal. „A bodzaszörppel kezdtük a szörpkészítést, aztán kipróbáltunk különböző gyógynövényeket, például a mentát, a citromfüvet, de azóta már van sárgabarack és meggyszörpünk is. Ami mostanság nagyon felkapott dolog, az a fügelevélből készült szörp, ezzel még kísérletezünk. A szörpök után elkezdtük a sült teákat is készíteni sokféle ízben. Utóbbi úgy készül, hogy a gyümölcsöt cukorral vagy mézzel és citrommal megsütjük, majd apró befőttesüvegbe rakjuk. Elég leforrázni és máris fogyasztható, de nyáron jegesteának is tökéletesen megfelel” — fejtette ki Oros Chiara. A felhasznált alapanyagok mind valamelyikük kertjéből valók. „Szlovákia gazdaságát a makrogazdaságra építette fel, hétszer kevesebb a szolgáltatás nálunk, mint más európai uniós országokban. A kisvállalkozó nem nagyon tud érvényesülni, kevés erre a lehetősége. Ezt a teret tölti ki az olyan termelői piac, mint a miénk. Itt első kézből kapják meg az emberek a termékeket. Öröm látni, micsoda kreativitás van ezekben az emberekben, és nagyon jó érzés, hogy végre teret kapnak arra, hogy bemutassák a tudományukat” - zárta a polgármester. Az önkormányzat megvenné az Esterházy-kastélyt, komoly tervei vannak az épülettel megtalálnak új vevők, akik aztán hoznak megint újakat. Az árusítás mellett mintegy mini állatsimogatóként magammal viszek néhány kisgidát is, mindig nagy sikerük van. Előfordult, hogy valakinek annyira megtetszett ez az anglo-núbiai, vagyis angol, pakisztáni és indiai fajtákból kinemesített keverék fajta, hogy később vásárolt is tőlem” - mondta el Simkó Péter. A piacon nyulakat, csincsillákat, tyúkokat, csirkéket, kacsákat, fürjeket is árultak már néhány alkalommal, de a szervezők szerint nem rendszeresen. Nágel Friderika macaront és képviselőfánkot árul a piacon édesanyjával. „Néha vörösbársony süteményt is készítünk, emellett pedig fahéjas csigát sütünk már hajnalban, amit még általában langyosan el is fogyasztanak reggelire a vásárlók. Valójában ami miatt minden alkalommal kimegyünk a piacra, az a macaron. Egy francia, habcsókszerü édességről van szó, amely tojásfehérjéből, porcukorból és mandulalisztből készül és különböző ízesítésű töltelékekkel van ízesítve, például csokoládéval, gyümölccsel, kávéval, szinte bármivel lehet ízesíteni. Hat évig kísérleteztem vele, mire belejöttem. Az eladás során odafigyelünk a műanyagmentes csomagolásra, az újrahasznosításra, a süteményeket papírtálcán, fából készült kiskanállal adjuk” - mondta el a hobbicukrász. Hozzátette, a piacnak köszönhetően egyre többen megismerik, és érdeklődnek a termékei iránt. var nagyobb, mint egy futballpálya, tehát el lehet képzelni, mennyibe kerül majd a fenntartása. A kastély megvásárlásának több feltétele van. Az egyik, hogy öt. évig közhasznú tevékenységet fogunk ott folytatni, helyet adunk a termelői piac megszervezésére. A másik az állandó kiállítás létrehozása a kastély és a község történelméről. A jelenleg a ran-, chon működő gyermektáborok is itt kapnak majd helyet, és nemcsak napközis jellegű, hanem ottalvós táborokra is lehetőség lesz. A tervek szerint ideköltöztetnénk az óvoda konyháját, így az iskola számára is ott lenne megoldva a főzés, illetve a kastélyban zajló rendezvényekkor is lehetne ezt a konyhát használni” - beszélt a tervekről a polgármester. Összetartó közösség „Példaértékű, mekkora az összetartás a faluban. A koronavírusjárvány rendkívüli módon összekovácsolta ezt a kis közösséget. Amikor a leköszönő kormány bejelentette, hogy egymillió darab egyhasználatos maszkot fognak szétosztani az országban, akkor világossá vált, hogy nincs mire vámunk, hiszen nagy valószínűséggel a mi falunkba nem jut az egymillióból. Szombaton felhívtam két helyi varrónőt, hogy hétfőre készítsenek valamit, mert ha reggel kinyit a bolt, oda csak maszkban mehetnek be az emberek. Hétfon reggel hat órakor 80 maszkkal mentem a két boltba, hogy csak azzal engedjék be az embereket. A helyieknek ingyen adtuk. Nagyon jó érzéssel töltött el, hogy a két varrónőn kívül még jó néhány önkéntes jelentkezett, hogy ő is szívesen varma szájmaszkot. A korábban pályázati forrásból vett varrógépeket használták az önkéntesek. Végül 2600-at osztottunk szét az 1700 lakos között” - fogalmazott méltán büszkén a polgármester. „A karanténban töltött két hónap mindenkit inkább lelkileg viselt meg. Szerencsére a faluban nem volt fertőzött, ami talán annak is köszönhető, hogy a lakosok valóban összefogtak és tették a dolgukat” - véli Horváth Zoltán. További tervek Hamarosan elindul a gyűjtőudvar megépítése, amelyre szintén pályázaton szereztek támogatást. A papír-, a műanyag-, a zöld- és az építkezési hulladék gyűjtése fog működni állandó jelleggel. „Kényes téma a hulladékgyűjtés. Amíg a lakosság 80-90 százaléka nem kapcsolódik be a szelektálásba, addig nem tudjuk elérni a minisztérium által előírt 60 százalékos szeparálást, addig évről évre emelkedni fog az állam által megszabott illeték, így helyi szinten is kénytelenek vagyunk emelni azt. Igyekszünk jó szóval is meggyőzni a lakosokat a szelektálás fontosságáról. A faluban több ponton vannak hulladékgyűjtő szigetek, illetve rendszeresen gyűjtjük a zöldhullaA következő termelői piac szombaton, július 18-án 8 és 14 őrá között várja az érdeklődőket. ben nem törődött senki. Rengeteg pénzébe fog kerülni a falunak. Az épületben nyolcvan helyiség van, a beépített terület 10 006 négyzetméter. A műemlékvédelmi hivatal megköveteli, hogy az állagmegóvás céljából télen is temperálva legyen az épület, ami nagyjából 15 ezer euró kiadást jelent a községnek. A belső ud-
