Új Szó, 2020. július (73. évfolyam, 151-177. szám)
2020-07-15 / 163. szám
8 I MAGYARORSZÁG ÉS A NAGYVILÁG 2020. július 15.1 www.ujszo.com RÖVIDEN Vitatott az uniós mentőcsomag Iránban kivégeztek egy CIA-kómet Teherán. Iránban kivégeztek egy férfit, aki a vádak szerint információkat szolgáltatott az iráni rakétaprogramról az amerikai Központi Hírszerző Ügynökségnek (CIA). Reza Aszgari korábban az iráni védelmi tárca alkalmazottja volt, de már 4 éve nyugdíjas. Gulamhosszein Eszmaili bírósági szóvivő szerint az elítélt a minisztériumban töltött utolsó éveiben kémkedett a CIA- nak, információkat adott el pénzért a rakétaprogramról. Eszmaili közölte, halálra ítélték Mahmúd Múszávi Madzsdot is, aki az USA-nak és Izraelnek kémkedett. Az ő halálos ítéletét még nem hajtották végre. Teherán szerint 17 kémet fogtak el, akik a CIA-nak dolgoztak. (MTI) Lukasenka nem kór ellenjelölteket Minszk. A fehérorosz választási bizottság elutasította, hogy elnökjelöltnek regisztrálja Viktar Babarika ellenzéki vezetőt, aki Aljakszandr Lukasenka államfő legfőbb riválisa lett volna a elnökválasztáson. Az indoklás szerint az illetékes hatóságok pénzmosással foglalkozó bűncsoport vezetőjeként nevezték meg Babarikát. Az ellenzéki vezetőt és bankárt, Viktar Babarikát egy hónappal ezelőtt vették őrizetbe, miután pénzmosással, vesztegetéssel, adócsalással vádolták meg. Babarika mellett nem kapott engedélyt az indulásra Valerij Cepkalo, az ország volt egyesült államokbeli nagykövete sem. Fehéroroszországban augusztus 9-én tartanak elnökválasztást. Az országot 1994 óta irányító Lukasenka hatodszor indul a tisztségért. (MTI) Törvénytelen Kína területi követelése Washington. Törvénytelenek Peking területi követelései a Délkínai-tengeren - jelentette ki Mike Pompeo amerikai külügyminiszter. Leszögezte: az amerikai álláspont szerint Kínának „nincs joga” arra, hogy kiaknázza a Dél-kínai-tenger nagy részének part menti erőforrásait. A tárcavezető azzal vádolta meg Kínát, hogy „megfélemlítő propagandát” folytat a térség államai ellen. Kína a Dél-kínai-tenger egész térségét magának követeli, s a vitatott területen több mesterséges szigetet is létrehozott. A tenger e vidékeit a Fülöp-szigetek, Vietnám, Malajzia, Brunei és Tajvan is magáénak tudja. (MTI) Durvul a helyzet az örmény határon Jereván. Folytatódtak az összecsapások az örmény-azeri határon, hét azeri katona - köztük egy tábornok és egy ezredes valamint egy azeri civil, illetve egy örmény őrnagy és egy százados meghalt. Az ENSZ főtitkára és az US A a harcok beszüntetésére szólította fel a szembenállókat. A két ország több évtizede konfliktusban áll egymással. (MTI) Óriási vita lesz a csúcson a 750 milliárd eurós uniós mentőcsomagról (tasr/ap) ÖSSZEFOGLALÓ Berlin Nem biztos, hogy sikerül megállapodásra jutni az Európai Unió pénteken kezdődő rendkívüli csúcstalálkozóján a koronavírus-járvány hatásainak ellensúlyozását szolgáló helyreállítási alapról és az EU következő 7 éves költségvetéséről - mondta Angola Merkel német kancellár. Angela Merkel kiemelte, hogy hosszú még az út a megegyezésig, és hidakat kell építeni a tagországok között. Az a legfontosabb, hogy nagyszabású és erőteljes csomagot állítsanak össze, mert a koronavírusjárványból eredő kihívás „hatalmas, és nem lehet törpe” léptékű megoldással válaszolni rá. Guiseppe Conte olasz miniszterelnök a kancellárral folytatott találkozón aláhúzta, gyorsan kell cselekedni, mert a járvánnyal együtt járó válság a belső piac és az egész EU széttöredezéséhez vezethet, ami a járványt legkevésbé megszenvedő országoknak sem lenne jó. Minél előbb meg kell állapodni, mert „a legjobb megoldás sem jó, ha későn érkezik” -mondta az olasz politikus. Egyaránt hangsúlyozták, hogy sok a közös elem a német és az olasz kormány elképzeléseiben, és mindketten üdvözölték az Európai Tanács elnöke, Charles Michel minapi javaslatait a 750 milliárd eurósra tervezett helyreállításai alapról (ezt közös uniós hitelfelvételből teremtenék elő, de 500 milliárdot támogatásként osztanának szét a tagállamok között) és a 2021- ben kezdődő hétéves időszakra szóló, 1074 milliárd eurós költségvetésről. A közösségi támogatások felhasználását világos szabályokhoz kell kötni, és rendszeresen ellenőrizni kell, de az Európai Bizottságnak nem szükséges minden egyes részkérdés eldöntésében részt vennie - szögezte le Guiseppe Conte. A támogatások és a jogállamiság elveinek lehetséges kapcsolatáról szólva Angela Merkel kijelentette, hogy figyelembe kell venni a 27 tagország elképzelései és érdekei közötti különbségeket, de „bizonyos elvekből nem lehet engedni”. Jelenleg úgy tűnik, nem az lesz a legfőbb gondja az EU-csúcs résztvevőinek, hogy a magyar kormányfő a tegnap elfogadott parlamenti támogatással akaija megfúrni a pénzfizetés jogállamisági követelményekhez kötését, hanem az, hogy a holland miniszterelnök a takarékosnak nevezett tagállamok élén még azelőtt megfúrná a válságkezelést, mielőtt elkezdődne. Orbán egyébként a büntetésnek számító hetes cikkelyes eljárások leállítását és az EU-s pénzek jogállamisági feltételekhez kötésének elodázását kéri cserébe a közös EU-s hitelfelvétel támogatásáért, továbbá azt, hogy politikai pártokat és „politikai tevékenységet végző, civilnek álcázott szervezeteket” ne támogassanak EU-s pénzből. Mark Rutte holland miniszterelnök, akit az ún. takarékos EU-s tagállamok (Ausztria, Dánia, Hollandia és Svédország) informális vezetőjének tartanak, még inkább veszélyezteti Európa kilábalását a gazdasági válságból azzal, hogy döntő befolyást akar gyakorolni arra, melyik uniós tagállam kaphat támogatást az EU új helyreállítási alapjából. Rutte szerint nem Brüsszelnek, hanem az uniós államoknak kellene dönteniük arról, melyik ország mennyit és mire kapjon az alapból. E felfogás szerint meg kell adni a nemzeti kormányoknak azt a lehetőségét, hogy megvétózzák a helyreállítási alap kifizetéseit, azt, hogy más államok pénzt kaphassanak. A gond az, hogy nem igazán demokratikus módszer, ha az egyik állam kormánya, például a hágai vezetés dirigál a másiknak, Rómának vagy Madridnak. A holland kormányfő makacssága azzal magyarázható, hogy jövőre parlamenti választás elé néz, amelyen radikális jobboldali, euroszkeptikus kihívókkal is szembe fog kerülni. A holland választók tapsolnak a takarékosságnak, és a parlamentben elsöprő többség támogatja a kormány ez irányú politikáját. (MTI, NapiG.) Elhunyt az országosan ismert roma polgármester önkezével vetett véget életének a 46 éves Bogdán László, az országszerte ismert roma polgármester, aki a Cserdiben indított programjával nemzetközi elismerést kapott. Cserdi. Bogdán László 2006 óta vezette a zömében romák lakta Baranya megyei falut, a település lakóit sikeresen össze tudta fogni és olyan komplex mezőgazdasági programot indított, amivel alternatívát kínált a közmunka helyett: a lakók a falut rendben tartották, sikeres gazdálkodást folytattak, és segítséget nyújtottak egymásnak, illetve más települések szegényeinek is. 2020-ban Wallenberg-díjat kapott. A roma polgárjogi aktivistaként is ismert Bogdán 2013-ban lett országosan ismert, miután a cserdieknek bűnmegelőzési céllal börtönlátogatási programot szervezett, amire ellentmondásos címe miatt a média is felfigyelt. Ekkor derült ki, hogy a zömmel romák lakta Cserdiben Bogdán vezetésével komoly, alulról szerveződő zöldségtermesztési közfoglalkoztatási program indult, és Bogdán komplex fejlesztési programot is indított a falu rendbetételére. Bogdánnak - aki elsősorban a személyes jelenlétben és a helyi önszerveződésben hitt, és cserdi sikereit is ennek tudta be - számtalan konfliktusa volt, mivel nem csak helyben volt aktív: viszonylag gyakran szerepelt a sajtóban, és olykor az országos roma közéletben is hallatta hangját. Elsősorban a roma önkormányzati rendszert és az arra ráépült, az országos politika erőivel elvtelen alkukat kötő, mutyizós kisebbségi politikai színteret kritizálta. 2017 októberében azért került a figyelem középpontjába, mert bejelentette, hogy faluja kész vendégül látni az Őcsényből kiutált menekülteket. Bogdán az Országos Roma Önkormányzat munkájával nem volt elégedett. „A cigány önkormányzatok jelentik az egyik legnagyobb problémát. Ott tényleg megy a szavazatvásárlás, és olyan zöldségeket hordanak össze már vagy harminc éve, hogy azok bizony már gyökeret is eresztettek. Magamat leszámítva nem tudok még egy olyan közéleti cigány szereplőt, aki kimondta volna, hogy értelmetlen csinálni ezt az egészet. A nagy integrációs zsugából ugyanis olyan kicsi pénz jut el a településekhez, hogy az semmi másra nem jó, csak a többségi társadalomban élő sztereotípiák erősítésére. Gondolok itt a hangos romanapokra: azt fogják mondani, hogy na, erre jut pénz. Pedig sokkal szomorúbb, hogy igazából csak erre jut pénz. Ma Magyarországon 320-350 település van, ahol többségében cigányok élnek. Mi lesz ezekből a régiókból 20-30 év múlva? Rezervátum” - nyilatkozta korábban a Magyar Hangnak. (Index, MagyH, ú) Emmanuel Macron francia államfő (jobboldalt álló) Francois Lecointre vezérkari főnök társaságában szemlélte meg a koronavírus miatt visszafogottabb, alig 2000 fős katonai parádét a Francia Köztársaság nemzeti ünnepe alkalmából. A francia forradalom kezdetének 1789. július 14-ét szokás tekinteni, amikor a párizsi tömeg elfoglalta a város hírhedt börtönét, a Bastille-t. (TASR/AP) Kevesebb menekült jött Brüsszel. Az év első felében a tavalyihoz képest csaknem egyötödével esett vissza az Európába tartó fő migrációs útvonalak mentén észlelt illegális határátlépések száma — olvasható az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség (Frontex) jelentésében. A jelentés szerint a visszaesés a koronavírusjárvány hatásainak tulajdonítható. Január elejétől 36 400 határsértést jegyeztek fel, csökkenő trend elsősorban a földközi-tengeri térség nyugati és keleti migrációs útvonalain volt érzékelhető. Júniusban az illegális határátlépések száma 200- zal nőtt az előző havi értékekhez képest, a határellenőrök ebben a hónapban 4500 esetről tájékoztattak. A felmérésből kiderült továbbá, hogy a múlt hónapban a nyugatbalkáni lett a legaktívabb migrációs útvonal: júniusban ott 2050-en próbáltak törvénytelen módon belépni az Európai Unió területére, 70 százalékkal többen, mint májusban. Az idei év első felében ebben a régióban 9300 határsértőt regisztráltak, ami 73%-os növekedést jelent a tavalyi év ugyanezen időszakában mért adatokhoz képest. A jogtalan határátlépők többségében szíriai és afgán származásúak voltak. A keleti mediterrán útvonalon érkezők esetében júniusban 200 illegális határátlépést észleltek a hatóságok, ez a legalacsonyabb összérték ezen az útvonalon 2009 óta. Az év kezdetétől körülbelül 11 900- an próbáltak illegális módon az EU- bajutni ebben a térségben. A középmediterrán útvonalon érkező illegális bevándorlók aránya a múlt hónapban 50%-kal csökkent a májusihoz képest, azonban a migránsok száma január eleje óta ebben a régióban a tavalyi adatokhoz képest megduplázódott. A bevándorlók java ezen az útvonalon bangladesi és tunéziai származású. (MTI)
