Új Szó, 2020. július (73. évfolyam, 151-177. szám)
2020-07-02 / 152. szám
2 KÖZÉLET 2020. július 2.1 www.ujszo.com Előrelépés várható a dekrétumok ügyében A kormány megoldana néhány, a BeneS-dekrétumokból adódó ügyet, de Mária Kolíková igazságügyi miniszter elzárkózik a rendszerszintű változástól (TASR) CZlMER GÁBOR Pozsony. A mezőgazdasági minisztérium nyitottan viszonyul a Benei-dekrátumokra hivatkozó földelkobzások leállításához, de az igazságügyi tárca elzárkózik a törvénymódosítást igénylő rendszerszintű megoldástól. Kedden Boris Kollár (Sme rodina) szlovák parlamenti házelnök budapesti látogatásán is előkerült a Benes-dekrétumok témája, közölte lapunkkal Berényi József (MKP), Nagyszombat megye alelnöke, aki a szlovák törvényhozás elnökét a magyar fővárosba kísérő delegáció tagja volt. Kollár közvetítette Kövér László (Fidesz) magyar házelnöknek és Orbán Viktor (Fidesz) magyar miniszterelnöknek a szlovák kormány azon ajánlatát, mi szerint szívesen veszik Magyarország szakértői segítségét a kérdéses ingatlanok tulajdonviszonyainak tisztázásában. Nyitott a magyar fél is Berényi szerint mind Orbán, mind Kövér részéről pozitív volt a kezdeményezés fogadtatása. „Ez után a diplomácia szintjén is biztosan elkezdődik a kapcsolatfelvétel az illetékes minisztériumok között” - tette hozzá. Ennek részleteiről a mezőgazdasági minisztériumnál és a hozzá tartozó földalapnál is érdekRÖVIDEN 20 új fertőzöttet találtak Pozsony. Kedden 2063 tesztet végeztek, és 20 új koronavírusfertőzöttet regisztráltak az országban. Marék Krajcí (OEaNO) egészségügyi miniszter elmondta: olyan személyekről van szó, akik már korábban azonosított betegekkel álltak kapcsolatban. Továbbra is elmondható, hogy sokan külföldről hozzák be a betegséget, de Krajcí szerint időben sikerül kiszűrni ezeket az embereket, így hazai járványról jelenleg nem beszélhetünk. Ennek ellenére az egészségügyi miniszter hangsúlyozta, hogy külföldre menni kirándulni továbbra sem jó ötlet. Jó hír viszont, hogy 2 újabb személy gyógyult ki a fertőzésből, haláleset pedig nem történt, így az áldozatok száma továbbra is 28. Kórházban jelenleg 20 személyt ápolnak, közülük hárman fekszenek intenzív osztályon, de lélegeztetőgépre egyiküknek sincs szüksége. A betegek számának heti középértéke jelenleg 13. (nar) Őaputová kinevezte Veronika Remiáovát Pozsony. Zuzana Caputová államfő szerdán hivatalosan is megbízta Veronika Remisovát (Za l’udí) az újonnan létrehozott befektetési, régiófejlesztési és informatizációért felelős minisztérium vezetésével. A tárca államtitkárai Marek Antal és Vladimír Ledecky lesznek. Richard Rasi (Smer) szerint felesleges volt átnevezni a tárcát. (TASR) lődni próbáltunk, de Martin Kormos, az utóbbi intézmény szóvivője azt ajánlotta, a tárcavezető egy későbbi sajtótájékoztatóján tegyük fel kérdéseinket. A földalap érvei Berényi lapunknak elmondta, Ján Miöovsky (OEaNO) mezőgazdasági miniszterrel és Gabriela Bartosovával, a Szlovák Földalap igazgatójával folytatott hétfői tárgyaláson elhangzott: a földalap arra gyanakszik, hogy komoly visszaélésekre kerülhetett sor az ingatlanok tulajdonosainak megállapítása során. Szerintük nagyon sok esetben előfordulhatott, hogy nem valós személyek jelentek meg a nevesítetlen földterületek tulajdonosainak felkutatása során. „A földalap gyanúja szerint ezeknek a bűncselekményeknek az elkövetésébe államigazgatási szervek alkalmazottai is bekapcsolódhattak” - számolt be a földalap feltételezéséről Berényi, azzal, hogy amennyiben beigazolódik a gyanú, a folyamatot az intézmény le fogja állítani. Az egyeztetés során a földalapnak az volt az álláspontja, hogy amely ingatlanok esetében megtalálható az egykori konfiskációs határozat, azt az eredeti tulajdonosai, vagy annak örökösei már nem kaphatják vissza. „Az a föld már az államé” - magyarázta Berényi a földalap álláspontját. Hozzátette, ebben a kérdésben nem egyezik az ő és az intézmény álláspontja, amely nyitottnak mutatkozott arra, hogy SZALAY HAJNALKA Az oktatásügyi miniszter is elképzelhetetlennek tartja a miniszterelnök azon ötletét, hogy utólag vonják vissza a jogtalanul kiosztott titulusokat. A kormányfő ezen kívül átvizsgáltatná a hazánkban megírt összes szakdolgozatot is, ami a szakemberek szerint szintén nem reális. A házelnök plágiumbotránya nemcsak az eredetiséget vizsgáló rendszer hiányosságaira hívja fel a figyelmet, hanem a felsőoktatás más problémáira is. Pozsony. „Ha valakinek visszamenőleg elvennék a titulusát, aki jogi döntéseket hozott, akkor nem tudjuk, hogyan kezelhetjük ezeknek a jogi döntéseknek az eredményét” - reagált Branislav Gröhling (SaS) oktatásügyi miniszter Igor Matovic kormányfő és az OEaNO azon indítványára, amellyel az egyetemi záródolgozatok felülvizsgálatát kérik. Hozzátette, elkezdtek dolgozni egy törvényjavaslaton, mely szerint a jövőben már lehetőség lenne megfosztani valakit a titulusától, ha kiderül, jogtalanul szerezte. Mindenki egyforma? Misad Katalin, a pozsonyi Comenius Egyetem Magyar Nyelv és Irodalom Tanszékének vezetője lapunknak úgy nyilatkozott, nem tartja jogosnak, hogy a kormányfő minden jogászokkal megvizsgálják a probléma ezen oldalát. A 75 évvel ezelőtt kezdődött vagyonelkobzásoknak ugyanis a végzés kiállítása csak az első lépése volt. A konfiskáció akkor vált jogerőssé, ha azt végigvezették a korabeli adminisztráción. 70 ezer eljárás Ezt mutatja a lapunk által nyilvánosságra hozott Bosits Miklós esete szakdolgozatot felülvizsgáltatna. „A miniszterelnök ezzel a kijelentéssel olyan jelzést tolmácsolt, mintha minden diplomát kiadó felsőoktatási intézménynél és diplomát szerző egyénnél fennállna a csalás lehetősége, pedig ez nem igaz. A kormánynak és mindenki másnak az lenne az érdeke, hogy ne működhessenek olyan »egyetemek«, amelyek bizonyíthatóan támogatják és kiszolgálják azok titulusszerzési törekvéseit, akik szabályos körülmények között valószínűleg nem lennének képesek diplomát szerezni” - fogalmazott a tanszékvezető. Mint mondta, a miniszterelnök szavai hallatán több kérdés is felmerült benne. „Hogy lehet visszamenőleg ellenőrizni azt a több tízezer szakdolgozatot, amelyet még nem kellett elektronikusan feltölteni semmilyen rendszerbe, csak beköttetve benyújtani az illető tanszékre és az adott egyetem központi könyvtárába, miközben mindkét intézmény csak meghatározott ideig köteles megőrizni a diplomamunkákat? A következő kérdés az, ki és milyen szempontok alapján végezné a felülvizsgálatot? Megbízott szakemberek, esetleg valamilyen külső vagy belső (szakmai) szerv bírálná felül a dolgozatot elfogadó konzulens és opponens véleményét, valamint a munka megvédését alátámasztó vizsgabizottság döntését?” - tette fel a kérdéseket Misad. Bárczi Zsófia, a nyitrai Középeurópai Tudományok Karának dékánja sem tudja elképzelni, hogy az ellenőrzést egy-egy adott téma szakis, akitől a Benes-dekrétumokra hivatkozva néhány éve akarták elvenni az észak-szlovákiai erdőit. A területekre egykor kiadott konfiskációs végzés ellenére több szlovák bíróság is úgy döntött, mivel nem ment végbe az egész adminisztratív folyamat, a vagyonelkobzás nem hatályos. „A Bosits-ügyben a szlovák bíróságok is kimondták, a vagyonelkobzás jogerőssé válásához nem emberei végezzék, tekintettel a dolgozatok nagy számára. Maga az oktatásügyi tárca vezetője is kijelentette, nem reális több százezer ember szakdolgozatának ellenőrzése utólag. Rendszerhiba Az országban már működik egy úgynevezett eredetiséget vizsgáló rendszer, amelybe a diákok kötelesek feltölteni a szakdolgozatukat. Ennek a feladata az, hogy egyezéseket keressen az újonnan feltöltött dolgozat és a régebbiek között. A rendszerbe kizárólag a Szlovákiában megírt munkák kerülnek be. Ebből következik, hogy jóval kevesebb magyar nyelvű szakdolgozat szerepel benne, mint szlovák. „Nem hiszem, hogy jelenleg megoldható lenne a meglévő rendszert más országra, például Magyarországra kiterjeszteni, mivel tudomásom szerint ott még folyamatban van a központi plágiumvizsgáló szoftver közbeszerzése, így az ilyen rendszereket a felsőoktatási intézmények maguk működtetik. Fontosabb az államvizsga-bizottságok tagjainak felelőssége, hogy a végzős hallgató munkájához igazságosan viszonyuljanak” - magyarázta Juhász György, a Selye János Egyetem rektora. Misad egyetért. „A magyarul írt munkák eredetiségének vizsgálata a vezető tanár és az opponens feladata, legalábbis egyelőre. A pozsonyi Comenius Egyetem Menedzser Karán kísérleteznek egy rendszerrel, amely bármilyen idegen nyelvű szakdolgozat vizsgálatát el tudja majd végezni. elég a konfiskációs eljárás, arról például értesíteni is kellett az érintett tulajdonost” - mondta a földalap álláspontjáról Fiala-Butora János, aki Bosits ügyét a strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bíróságán képviselte. Itt Bositsnak adtak igazat, mivel a szlovák állam jogtalanul avatkozott be a perbe. Ahogy arról korábban beszámoltunk, a második világháború utáni néhány évben a Benes-dekrétumok alapján a kollektív bűnösöknek kikiáltott magyarok és németek vagyonára összesen 73 304 konfiskációs végzést adtak ki. Kolíková ellenáll A Benes-dekrétumok miatt a koalíciós OEaNO egyik parlamenti képviselője, Gyimesi György interpellálta Mária Kolíková (Za l’udí) igazságügyi minisztert. A képviselő egyebek mellett arra volt kíváncsi, hogy a tárca tervez-e kidolgozni olyan jogszabályokat, amelyek enyhítenék, vagy megszüntetnék a dekrétumok máig tartó hatását, amire Kolíková egyértelmű nemmel válaszolt. A miniszter szerint a Bosits-ügy sem ok arra, hogy eltöröljék a dekrétumokat. A tárcavezető azt úja, a Bosits-ügyben hozott, Szlovákiát elmarasztaló strasbourgi ítélet miatt pedig nincs okuk azon gondolkodni, hogy eltörölnék-e a dekrétumokat. Hiszen a nemzetközi törvényszék nem a 75 évvel ezelőtti rendelkezéseket, hanem az azok alapján megindított eljárás egy lépését kifogásolta. Várunk az eredményre, a határon túli rendszerek használata ugyanis nem olcsó: ezeket a költségeket az egyetemek nem tudják vállalni” - részletezte a tanszékvezető. Bárczi arra hívja fel a figyelmet, hogy a vizsgálattól egyelőre nem lehet elvárni, hogy a világ összes nyelvén megjelent munkákkal összehasonlítsa az adott szakdolgozatot. ,Azt a funkcióját, amit annak idején a rendszernek szántak, betölti” - teszi hozzá a dékán. 24%: nem sok, nem kevás Boris Kollár (Sme rodina) házelnök azzal védekezett, hogy az eredetiségvizsgálat 24%-os egyezést mutatott ki szakdolgozata és más munkák között. A szakemberek azonban egyetértenek abban, hogy a legfontosabb a felhasznált források pontos megjelölése. „Az egyetemekre vonatkozó előírások szerint 30%-os egyezést is el lehet fogadni, de csak abban az esetben, ha a diák bizonyítani tudja, hogy szükséges volt a szokásosnál nagyobb mértékű átvétel, illetve ha a megfelelő módon hivatkozik a forrásra” - ismertette az alapvető problémát Misad. „A plágiumot ellenőrző rendszer csupán segítségül szolgál a szakdolgozat bírálójának és az államvizsga-bizottság tagjai számára. Az ő feladatuk a szakdolgozatok elbírálása. Ami azonban kiváltképpen fontos, hogy a szerző pontosan hivatkozzon a forrásokra, így a másoktól átvett eredmények feltüntetése minden esetben elvárt” - tette hozzá Juhász. A kormányfő lehetetlent kér a szakdolgozatok felülvizsgálatával
