Új Szó, 2020. július (73. évfolyam, 151-177. szám)
2020-07-02 / 152. szám
www.ujszo.com I 2020. július 2. KÖZÉLET 3 Szlovákiában is egyre égetőbb probléma a roma diákok iskolai szegregációja Szlovákiában a roma gyerekek nagyjából 62%-a járhat olyan iskolába, ahol az osztálytársaik nagy része vagy mindegyikük roma (TASR-archívum) SZALAY HAJNALKA Pozsony. Máraz Európai Bizottságnak is szemet szúrt a szlovákiai - leginkább roma gyerekeket árintő - iskolai szegregáció. Az oktatásügyi tárca is elismeri, rágóta fennálló probláma a marginalizált roma közösségekből származó gyerekek kirekesztése, oktatásuk silány színvonala. Az átlagos családokból származókhoz képest feleannyi szociálisan hátrányos helyzetű gyermek vesz részt az általános iskola előtti felkészítésben, ráadásul több mint négyszer annyi szegény roma gyerek ismétel évfolyamot, mint megfelelő anyagi háttérrel rendelkező diák. Az oktatásügyi tárca szerint az iskolakezdés előtti kötelező óvodalátogatás bevezetése, valamint a roma gyerekeket érintő iskolai szegregáció megszüntetése legalább részben orvosolhatja a felsorolt problémákat. Erre már csak azért is szükség lesz, mivel az Európai Bizottság is gyors megoldást követel. Kirekesztett diákok Az Európai Unió 2013 -ban írta elő az iskolai szegregáció felszámolását. Erről pontos adatok ugyan nincsenek, egy 2016-os uniós felmérésben azonban arra kérték a válaszadókat, becsüljék fel a romák arányát a háztartásukban élő gyermekek osztálytársai vagy iskolatársai között. A megkérdezettek válaszai alapján elmondható, hogy Szlovákiában a roma gyerekek 62%-a jár olyan iskolába, ahol az osztálytársaik nagy része vagy mindegyikük roma. A szomszédos Csehországban ez az arány 30%. Speciális iskolák A tanulmány felhívja a figyelmet az oktatási szegregáció egyik sajátos formájára, méghozzá a roma gyermekek speciális fejlesztő iskolákba történő átirányítására. „A 2013-as tanácsi ajánlás előírja, hogy véget kell vetni a roma tanulók ilyen iskolákban történő indokolatlan elhelyezésének. Ez a gyakorlat különösen Csehországban és Szlovákiában terjedt el: 2016-ban az oktatásban részt vevő 6 és 15 év közötti roma gyermekek 16%-a, illetve 18%-ajárt speciális iskolába” - áll a jelentésben. Vlado Rafael, az eduRoma oktatásügyi kérdésekkel foglalkozó civil szervezet alapítója lapunknak elmondta: szerinte szükség lenne a speciális iskolákba járó roma gyerekek hivatalos nyilvántartására, hiszen ennek hiányában nem tudják megmondani, hogy többen vagy kevesebben látogatják-e ezeket az intézményeket. A szakember szerint hiányzik a rendszeres felülvizsgálat is, amely alapján a speciális iskolákba járó gyerekek az indokolt esetekben újra visszatérhetnének a klasszikus általános iskolákba. Rafael szerint jó dolog, hogy a tárca foglalkozik az iskolai szegregációval. „Örülünk, hogy a minisztérium meghívta a civileket is az egyeztetésre, akik a következő hónapokban a szegregáció koncepciójának értelmezésével foglalkoznak. Hozzá kell azonban tenni, hogy a szegregáció definíciójának a meghatározása csupán néhány hónapig tart, és ez csak a probléma technikai része. Igényesebb folyamat lesz a tanárok folyamatos képzésének a biztosítása, hogy meglegyen az inkluzív oktatáshoz szükséges tudásuk és képességük. Ezért szükséges lenne az alapjaitól kezdve átformálni a pedagógiai módszertani központok rendszerét” - magyarázza a szakember. Hiányzó óvodák A 2016-os uniós felmérésből az is kiderül, hogy Szlovákiában és Csehországban a négyévesnél idősebb roma gyerekek pusztán 34%-a jár óvodába. Magyarországon ez az arány 90%. Ezzel kapcsolatban az Európai Unió célja, hogy 2020-ra a roma gyerekek 95%-a részt vegyen iskola előtti nevelésben. „Megoldást kell találni a roma anyanyelvű gyerekek szlovák, illetve a déli járásokban magyar nyelvű oktatására. A kötelező óvodáztatással együtt ez hatalmas pénzösszegeket követel. Úgy gondolom, hogy a jelenlegi kormány képtelen lesz mindent megvalósítani” - zárta a roma gyerekek oktatásával foglalkozó szakember. A szaktárca már jelezte, dolgozik a szlovák mint idegen nyelv oktatási módszertanán. Pénzszivattyú energiaszolgáltatók MOLNÁR IVÁN Az elmúlt években látványosan megugrottak az energiaárak, az energiaszolgáltatók így egyre nagyobb összeget vesznek ki a pénztárcánkból. Jövőre ugyan enyhén csökkenhetnek az árak, az elemzők szerint azonban a legtöbb pénzt az energiatakarékos megoldásokkal spórolhatjuk. Pozsony. „Hogy az energiaárak növekedése nem csupán az elégedetlen fogyasztók által térj esztett álhír, azt az uniós statisztikai hivatal, az Eurostat felmérései is alátámasztják. Míg 2007-ben a szlovákiai háztartások kiadásainak csupán a 14 százalékát tették ki a lakhatási költségek, mára ez az arány meghaladja a 25 százalékot. Nőtt a gáz- és az áramszolgáltatás díjszabása is” - nyilatkozta lapunknak Lenka Buchláková, a Szlovák Takarékpénztár elemzője. A szlovákiai háztartások ugyanakkor épp e két energiahordozóra vannak a leginkább ráutalva. „A fűtés a háztartások által felhasznált energia 68 százalékát nyeli el, 14 százalék jut a vízmelegítésre, 12 százalék a világításra, nem egész 6 százalék a főzésre és csupán 0,1 százalék a légkondicionálásra” - mondta Buchláková. Mivel a legtöbben gázzal futenek, így az sem csoda, hogy a háztartási energiamixen belül Szlovákiában 64,5 százalékos a gáz aránya. Ez utóbbi uniós szinten is rendkívül magasnak számít, az európai lakossági fogyasztók energiamixében ugyanis a gáz csupán 32 százalékot tesz ki. „Az elmúlt években azonban nem csupán az árak ugrottak meg, hanem több európai országban a fogyasztás is több mint a tizedével nőtt. Az Európai Unióban felhasznált energiamennyiség nagyjából negyede így már a háztartásokban végzi” - tette hozzá a Szlovák Takarékpénztár elemzője. Buchláková szerint a jó hír, hogy az idei első fél évben a villanyáram és a földgáz tőzsdei ára is csökkent, amit a jövő év elejétől a lakossági fogyasztók is megérezhetnek a pénztárcájukon. „Addig sem kell azonban vámunk a költségek csökkentésével. Egyrészt, rengeteg olyan tanácsot találhatunk az interneten, amelyekkel - minimális befektetés mellett is - jelentős összeget spórolhatunk, másrészt, még mindig rendkívül alacsonyak a hitelkamatok, vagyis a kölcsönöknek köszönhetően a nagyobb befektetést igénylő megoldásokról (lakóház hőszigetelése, energiatakarékos kazán stb.) sem kell lemondanunk” - mondta Buchláková. Szerinte érdemes odafigyelni a gombamód szaporodó állami támogatásokra is, amelyekből egyre több fókuszál az energiatakarékosságra. A társasházak felújításával, jó hőszigeteléssel akár 40-50 százalékos energiamegtakarítást is elérhetünk (TASR-feivétei) Továbbra is rosszul tejel a második nyugdíjpillér ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A lakosság elöregedése miatt Szlovákiának szüksége van a második nyugdíjpillérre, de több ponton is elkerülhetetlenek a változások - állítja Odor Lajos, a jegybank alelnöke a szlovák jegybank legfrissebb elemzésére hivatkozva. Ez utóbbinak a kidolgozásával még tavaly bízta meg őket a parlament. Az elemzés szerint a második pillérben nagyobb hozamokat kellene biztosítani az abban takarékoskodóknak, és változtatni kellene a díjszabáson is. A második pillér egyik legnagyobb hibája a folyamatos változtatás. A jegybank felmérése szerint az elmúlt 15 évben 44 esetben módosítottak az ezzel kapcsolatos jogszabályokon. Ezek közül 7 esetben alapvető változtatásokról volt szó. Nem nevezhető diadalmenetnek a nyugdíjpénztárak által biztosított hozam sem. Az átlagos hozam 1,58 százalék körül mozgott, és az átlagos inflációnál is alacsonyabb volt. A legjobban az indexált alapok teljesítettek, amelyek átlagosan 5,3 hozamot biztosítottak. A részvényalapoknál ugyanakkor ez csupán 2, a kötvényalapoknál pedig 1,1 százalék volt. „A második pillér viszonylag alacsony hozamot bizto-Ódor Lajos, a jegybank alelnöke szerint Szlovákiának szüksége van a 2. nyugdíjpillérre (TASR-feivétei) sít, és ha ez még nem lenne elég, a nyugdíjlapok díjszabása is jelentős összeget visz el a takarékoskodóktól” - tette hozzá Marek Liéák, a jegybank pénzpiaci stabilitási részlegének a vezetője. „Úgy gondoljuk, hogy az állam jóval többet tehetne annak érdekében, hogy a második nyugdíjpillérrel kapcsolatos szabályok a takarékoskodók hosszú távú érdekeit szolgálják” - mondta Odor. Szerinte vonzóbbá kellene tenni a rendszert, és olyan szabályokat hozni, amelyeknek köszönhetően nőne a jogbiztonság, és elkerülhetővé válhatnának a gyakori és indokolatlan módosítások. A legfontosabb elemeket a jegybank alelnöke szerint az alkotmányban is rögzíthetnék. (mi.TASR)
