Új Szó, 2020. június (73. évfolyam, 125-150. szám)
2020-06-30 / 150. szám
8 I MAGYARORSZÁG ÉS A NAGYVILÁG 2020. június 30.1 www.ujszo.com RÖVIDEN Mississippiben változik a zászló Washington. Az egyesült államokbeli Mississippi törvényhozása úgy döntött, hogy megváltoztatja a szövetségi állam zászlaját, azon ugyanis olyan jelkép található, amely a rabszolgaság korára emlékeztet. A jogszabályt az állami képviselőház és a szenátus is megszavazta, így lecserélik a lobogót, amelynek a bal felső sarkában az egykori konföderációs államok jelképe látható, piros alapon kék kereszt, az utóbbiban végig fehér csillagokkal. Ez az amerikai polgárháborúban (1861-1865) a konföderációba tömörült déli államok zászlója volt. Egy kilenctagú bizottságot bíznak meg az új lobogó megtervezésére, erről a novemberi választásokon dönthetnek majd a helyi szavazók. (MTI) A volt kormányfő börtönbüntetése Párizs. Öt év börtönre ítélte a közpénzek elsikkasztásában bűnösnek talált Francois Fiiion volt kormányfőt tegnap a bíróság Franciaországban, ebből kettőt le kell töltenie, a maradék végrehajtását felfüggesztette a törvényszék. A politikusnak emellett 375 ezer euró pénzbüntetést is meg kell fizetnie abban az ügyben, amelyben kiderült, hogy még törvényhozóként fiktív állásban foglalkoztatta a feleségét, Penelope Fiiiont. A jobbközép politikus karrieijének a botrány vetett véget, és emiatt volt kénytelen visszalépni a 2017-es elnökválasztástól, amelyet végül a centrista Emmanuel Macron nyert meg. A bíróság Fiiion feleségét is bűnösnek mondta ki. (MTI) Irán letartóztatná Donald Trumpot Teherán. Irán elfogatóparancsot adott ki Donald Trump ellen, és az Interpol nemzetközi rendőri szervezet segítségét kérte az amerikai elnök és több tucat washingtoni tisztségviselő kézre kerítéséhez, akiket a januári bagdadi dróntámadás végrehajtásával vádol, amely végzett Kászem Szulejmánival, az iráni Forradalmi Gárda tábornokával -jelentette be Ali Alkaszimer teheráni ügyész. (MTI) Líbiába tartó zsoldosok elfogása Kartúm. Legkevesebb 120 embert, köztük nyolc gyereket tartóztattak fel a biztonsági erők a szudáni Nyugat-Dárfúr régióban, akik a vádak szerint csatlakozni kívántak zsoldosként a Líbiában zajló polgárháborúhoz. Az őrizetbe vettek közül hetvenen a Szudáni Ébredő Forradalmi Tanács nevű fegyveres szervezet tagjai voltak, amelyet Musza Hilal, a dárfúri népirtás során a legdurvább jogsértéseket elkövető, iszlamista milíciák egyik volt vezetője irányít. A szudáni fegyveresek mind a két félnek, a nemzetközileg elismert kabinetnek és Halífa Haftar hadúrnak is szolgálatában állnak. (MTI) Duda nyert, de még nem győzött ÖSSZEFOGLALÓ Varsó. A kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) támogatásával induló lengyel elnök, Andrzej Duda nyerte meg az elnökválasztás vasárnapi 1. fordulóját, de nem szerezte meg a voksok abszolút többsógót, így az ő és a fő ellenzéki erő, a Polgári Platform (PO) által vezetett koalíció jelöltje, Rafal Trzaskowski varsói főpolgármester részvételével második fordulót kell tartani. A hivatalos részeredmények szerint Andrzej Duda hivatalban lévő államfő nyerte meg a lengyel elnökválasztás első fordulóját a szavazatok 43,7 százalékával. A július 12-i2. fordulóban az ugyancsak továbbjutó Rafal Trzaskowski varsói főpolgármesterrel, az ellenzéki Polgári Platform vezette koalíció jelöltjével kell megmérkőznie, aki a voksok 30,3%át gyűjtötte össze. A különbség kettőjük között 2,6 millió voks. A jobboldali államfő most sokkal jobban szerepelt, mint öt éve, amikor csak 35%-os eredménnyel jutott tovább az akkori elnökkel, Bronislaw Komorowskival szemben. Az összesen 11 induló jelölt közül a harmadik a függetlenként induló konzervatív tévésztár-műsorvezető Szymon Holownia lett 13,9%-os eredménnyel. A pontosított exit poll felmérés szerint magas, 64,4%-os volt a részvételi arány — erre utoljára 1994-ben volt példa. Külföldön 374 ezren regisztráltak, ami a szavazók mintegy 2 százalékát jelenti. A végleges eredményeket ma estére ígérik. A most alulmaradt ellenzéki jelöltekre szavazók többsége feltehetőleg Trzaskowskit támogatja majd. A varsói polgármester megköszönte az ellenzéki többségű szenátus, valamint az őt támogató egyes önkormányzatok segítségét. „Nélkülük már régen túl lettünk volna a választáson, most viszont esélyünk van a győzelemre” - jelentette ki. Ezzel arra utalt, hogy ő akkor váltotta le a Polgári Platform korábbi, alacsony támogatottságú jelöltjét, amikor az ellenzék a koronavírusjárványra hivatkozva kikényszerítette az eredetileg május 10-re kiírt szavazás elhalasztását. Gratulálva is Dudának, Trzaskowski a jelenlegi államfő által támogatott, nagyvonalú szociális kormányprogramok folytatását ígérte. Szymon Holownia választóinak Trzaskowski azt ígérte: felül akar kerekedni a régi politikai vitákon. Mindemellett méltatta a független jelöltet, hogy sok, eddig nem szavazó embert sikerült mozgósítania. Holownia a választás után közölte: a következő napokban dönti el, hogy a két befu-A kormány által támogatott Andrzej Duda (balra) és az ellenzéki Rafal Trzaskowski jutott be a lengyel elnökválasztás második, júliusi fordulójába (TASR/AP) tó jelölt közül melyikre szavaz július 12-én. A mérleg nyelvét a második fordulóban nemcsak a vidékiek, hanem a milliós nagyságrendben külföldön munkát vállaló lengyelek is adhatják. Őket inkább ellenzékiként könyvelik el, ellenben az ő preferenciáik a lengyel közvélemény-kutatásokban nem szerepelnek. Vagyis néhány százezer külhoni szavazat akár választást is dönthet Trzaskowski javára, vagy ellenkezőleg, ha kevés külhoni megy szavazni, akkor Duda is kikerülhet ebből győztesen. Trzaskowskinak mindenképpen nehéz dolga lesz, mivel a közszolgálatiból kormánypropaganda-szócsővé tett állami televízió továbbra is úgy fogja támadni, hogy érdemi reagálásra nem ad lehetőséget. Sokféle váddal illetik, hogy mit tenne elnökként, pedig egy lengyel államfő semmit nem tud tenni önállóan, csak megvétózni tudja a parlamenti többség által hozott törvényeket. Július 12-ig tehát esetenként durva kampány is várható, mivel a kormányoldal jelöltje már nem vezet olyan fölényesen, mint májusban. (MTI, tasr, hvg.hu) Terítéken a költségvetés Ellenzéki kézen Párizs Az Országgyűlés a hét első felében szavaz a kormény jövő évi költségvetési javaslatéhoz benyújtott módosításokról. Budapest. A parlament pénteken a 2021-es költségvetés elfogadása mellett dönthet egyes egyszer használatos műanyagok forgalomba hozatalának betiltásáról, az iskolaőrség bevezetéséről és a tizenharmadik havi nyugdíj visszaépítésével összefüggő módosításokról. A jövő évi állami költségvetés elfogadása indokolatlanul korai, hiszen még az sem világos, idén hány százalékkal zuhan vissza Magyarország gazdasági összteljesítménye. Magyarország kifejezetten mély recessziót élhetett át az elmúlt hónapokban a JP Morgan friss elemzése szerint. Az ipari termelés a leggyengébb volt áprilisban, összeesett az export, a fogyasztói bizalom zuhant, azonban a kiskereskedelem és az építőipar valamivel kisebb visszaeséssel megúszta. A vártnál összességében rosszabb makrogazdasági adatok alapján a recesszió mértéke nagyobb is lehet annál, mint ahogy eddig várták. A legnagyobb zuhanást a magyar, a román és a török ipari termelés szenvedte el eddig a vírusválságban - írja a felzárkózó térséggel (Közép- és Kelet-Európa, Közel-Kelet) foglalkozó elemzésében a JP Morgan, a bank szerint idén 6,3%-kal eshet vissza a magyar GDP. A forint tegnap tovább esett, már 356,4-et adtak egy euróért. (MTI, Portf.) Párizs. A választásra jogosultak alig 40%-a járult vasárnap az urnákhoz Franciaországban az önkormányzati választások második fordulójában, ez több mint 20 százalékponttal kevesebb a legutóbbi, hat évvel ezelőtti adatokhoz képest. Soha ilyen jelentős nem volt még a távolmaradás a francia helyhatósági választásokon. A tavalyi európai parlamenti választások eredményének folytatásaként a Zöldek országos megerősödése jellemezte a választást, és több nagyváros vezetését is megszerezhették. A második fordulót eredetileg március 22-én tartották volna, de a koronavírus-járvány miatti kijárási korlátozások március 17-i bevezetését követően a kormány elhalasztotta. Párizsban a jelenlegi polgármester, a szocialista Anne Hidalgo végzett az élen a szavazatok 50%ával, míg a kormánypárt jelöltje, Agnes Buzyn volt egészségügyi miniszter 16%-kal a 3. helyre szorult. A jobboldalról érkezett miniszterelnököt, Edouard Philippe-et 59 százalékos támogatottsággal választották meg polgármesternek a normandiai Le tJavre-ban, amelynek kormányfői kinevezése előtt is polgármestere volt. A pár napon belül várható kormányalakítás egyik nagy kérdése, hogy a koronavírus-járványt követően szociális fordulatra készülő Emmanuel Macron államfő megtartjae a népszerű miniszterelnököt, vagy egy baloldalról érkezett politikust nevez ki új kormányfőnek. (MTI) Fegyveres támadás érte a pakisztáni tőzsde épületét Minden támadóval végeztek a pakisztáni különleges erők (tasr/ap) Fegyveresek támadták meg tegnap a pakisztáni értéktőzsde épületét Karacsiban, a négy támadót megölték, de két őr és egy rendőr is meghalt. A támadásért a Beludzs Felszabadítási Hadsereg vállalta a felelősséget. Karacsi. Különleges rendőri egységek érkeztek a helyszínre, és biztosították az épületet, minden támadóval végeztek. A merénylők kézifegyverekkel és gránátokkal ütöttek rajta az épületen, amely a város kiemelten őrzött zónájában fekszik, ahol több pénzintézet székháza is található. Ghulam Nabi Memon, a legnépesebb pakisztáni város rendőrfőnöke azt mondta, a támadók egy személyautóval érkeztek a tőzsde épületéhez. A merénylők előbb gránátot hajítottak az épületnél lévő biztonságiak őrhelyére, majd tüzet nyitottak, és behatoltak a magas falakkal védett komplexumba. A támadóknál élelmiszeradagokat is találtak, ami arra utal, hogy elhúzódó ostromra készülhettek. A Beludzs Felszabadítási Hadsereg (BLA) nevű pakisztáni szakadár szervezet közölte, hogy a hozzájuk tartozó Madzsíd Brigád emberei hajtották végre a rajtaütést. A csoport „önfeláldozó támadást” hajtott végre a tőzsde ellen - közölte a csoport, amely nyilvánosságra hozta az akcióban részt vevők nevét is. A Beludzs Felszabadítási Hadsereget az Egyesült Államok tavaly júliusban vette fel a terrorszervezeteket nyilvántartó névsorba. A BLA az egyik helyi nemzetiségi csoport, a beludzsok jogaiért és önrendelkezéséért folytat fegyveres harcot Beludzsisztánban. A térségben gyakoriak az etnikai és felekezeti villongások, valamint az iszlamista és szakadár felkelések. Pakisztán belső nyugalmát régóta mérgezik a szélsőséges iszlamista csoportok által elkövetett erőszakos cselekmények, amelyek azonban az utóbbi években veszítettek korábbi lendületükből. (MTI)
