Új Szó, 2020. június (73. évfolyam, 125-150. szám)
2020-06-30 / 150. szám
Nagy lehetőséget kapott a pénzügyi fair-play 2020. június 30., kedd, XVI. évfolyam, 24. szám Átértünk V an egy fekete-fehér kép. Gyermekkoromban láttam először, sose tudnám elfelejteni. Bob Paisley, az első futballedző, aki háromszor nyerte meg a legrangosabb nemzetközi klubtrófeát, a Liverpool legendája, valakit visz a hátán: A kép 1968 áprilisában készült, a Tottenham elleni bajnoki meccsen, amikor Emlyn Hughes borzalmasnak tűnő sérülést szenvedett: a tréner maga ment be érte a pályára, hogy játékosa mielőbb szakszerű orvosi ellátást kaphasson. Hughes bal sípcsontján letolva a sportszár, bőrén - ez még a fekete-fehér fotón is jól kivehető - patakokban folyik le a sáros vér. Bob Paisley — aki a csapat fizioterapeutájából lett edzőlegendává — ekkor lassan ötven, Hughes a kezdő tizenegy legfiatalabbja a maga 21 évével. Mindaz pedig, ami nem leírható, ott csorog a képen. A vér meg a sár. Paisley kezei, amint megtartanak és biztonságba helyeznek. Hughes jobbja, amint bizalommal öleli át a vállat, amely egymaga cipeli a csapatot, a klubot, meg még sok ezernyi ember álmát, félelmét és vágyakozását. Erre vágytam, amióta 1996-ban felültem a futball nevű lélekvesztőre: hogy valaki emeljen fel, tartson biztosan és vigyen át. Erre vágyunk mindannyian, csak hát a futballban, ami (olykor sajnos, olykor pedig szerencsére) az élet leképeződése, kevés az erős váll, még kevesebb, aki hajlandó érted bemenni a pályára akkor is, ha pillanatnyilag semmi hasznodat nem veszi. Lehet aztán persze, hogy valójában az élet a futball leképeződése, és nem pedig fordítva, úgyhogy a biztonság kedvéért ezt a képet bekereteztem és kiraktam a falamra, hogy mindig szem előtt legyen. Huszonnégy éve ülök a lélekvesztőn, és mondhatom, ez idő alatt a hánykolódásnak az összes lehetséges formáját kitapasztaltam. Voltak évek, amikor tutajnak is bajosan volt nevezhető a tákolmány, amelyen a túlpartra kellett volna vergődnünk. Akadt, amelyben olyan viharok tomboltak, hogy tán sosem tetszett olyan távolinak a cél, mint akkoriban. És átéltem olyanokat is, amikor karnyújtásnyira volt csupán a kikötő, de az utolsó pillanatban másfelé sodort bennünket az áramlat. És most itt ülünk a parton. A túlsón. Kikötöttünk. Nem tudtam elképzelni, milyen lesz. Ahogyan a (számomra) első BL-győzelmünkkor is azzal telt az ünneplés, hogy szoktam az érzést, A Liverpool csapata harminc év után nyerte meg az angol bajnokságot (Fotó: TASR/Martin Rickett/PA via AP) most is csak úgy vagyok, mint aki arra vár, hogy nála tapasztaltabbak mondják meg, pontosan hogyan is kell, mit is kell. Vannak persze számok, eurók meg percek meg passzok, kilométerek és százalékok. Nézegetjük őket, elemezgetjük, érti is az ember, hogy mit miért. De közben valahol mélyen meg tudja, hogy a statisztikai adatok csupán a fotó körvonalait adják: az igazán lényeges dolgok meg kicsit akár el is mosódnak exponáláskor. Nélkülük mégsem teljes kép. Mint a sípcsonton folydogáló vér és sár. A mezeink alatt lüktető akarat, az izzadó tenyérrel szorongatott Kompom, szeld át a Merseyt, mert ez a fold, amit szeretek - és itt maradok” (Gerry & The Pacemakers) sálak, a gyűrött repülőjegyek, a kínkeservvel összespórolt tévé-előfizetés, a számolatlan könnycsepp, amelyeket titokban ejtettünk, hiszen minket senki ne lásson gyengének akkor se, ha már a szívünk se érti, hogy „majd jövőre”. Ekkor kell a kéz, ami megragad és felemel. Ekkor kellenek a Paisley-k, Shanklyk és Kloppok, akiknek megbír a válluk, akármilyen sok év súlyát cipeljük is magunkba kövülve. Az emberszerű óriások, akik értik a számok nyelvét — de beszélik a szívét is. Szóval ülök a parton, kikötött a komp. Átértünk végre. Jó itt. Csepelyi Adrienn A Jürgen Klopp-éra igazolásai (millió euróbán) 2016- 2017 ► Érkezet Sadio Mané (Southampton, 41.2), Georginio Wijnaldum (Newcastle, 27.5), Loris Kartus (Mainz, 6.2), Ragnar Klavan (Augsburg, 5), Alexander Manninger (Augsburg), Joel Matip (Schalke). ◄ Távozott: Christian Benteke (Crystal Palace, 31.2), Jordon Ibe (Bournemouth, 18), Joe Allen (Stoke City, 15.5), Martin Skrtel (Fenerbahce, 6), Tiago Ilori (Reading, 4.3), Luis Alberto (Lazio, 4), Mario Balotelli (Nice), Kolo Touré (Celtic) 2017- 2018 Mohamed Szalah (AS Roma, 42), Andrew Robertson (Hull City, 9), Alex Oxlade-Chamberlain (Arsenal, 38), Virgil van Dijk (Southampton, 84.65). ◄ Távozott: Alexander Manninger (visszavonult), Kevin Stewart (Hull City, 4.5), Lucas Leiva (Lazio, 5.7), Mamadou Sakho (Crystal Palace, 28.2), Philippe Coutinho (Barcelona, 145) 2018-2019 ► Érkezett: Naby Keita (RB Leipzig, 60), Fabinho (Monaco, 50), Xherdan Shaqiri (Stoke City, 17.4), Alisson (Roma, 62.5). ◄ Távozott: Emre Can (Juventus), Danny Ward (Leicester City, 14), Dominic Solanke (Bournemouth, 21.2), Lazar Markovics (Fulham) 2019-2020 ► Érkezett; Minamino Takumi (Salzburg, 8.5), Sepp van den Berg (1.9), Andy Lonergan (Middlesbrough), Adrián (West Ham), Harvey Elliott (Fulham, az U23-as csapathoz). ◄ Távozott: Danny Ings (Southampton, 22.2), Ryan Kent (Rangers, 7.2), Simon Mignolet (Club Brugge, 7), Daniel Sturridge (Trabzonspor), Alberto Moreno (Villarreal), Bogdán Ádám, Connor Randall.
