Új Szó, 2020. június (73. évfolyam, 125-150. szám)

2020-06-26 / 147. szám

2020. június 26., péntek, 20. évfolyam, 22. szám „A piac nem csak egy hely, ahol vásárolunk, a piac egy életérzés” A vállalkozás napja­inkra fogalommá vált, ahova nem­csak Pozsonyból, hanem Magyar­­országról is sokan ellátogatnak, hogy a helyi őstermelők, kézmű­vesek kínálatát megismerhessék. A magunk kis „művészete” ,A munkámnak köszönhetően számos országban jártam, sok nemzetet, kultúrát megismer­hettem, és egyvalami közös volt minden helyen. Ha egy népcsoportot a maga valójában szeretne megismerni az ember, a helyi piacra kell mennie, ott találkozhat azokkal az ételekkel, italokkal, fűszerekkel, kézműves portékákkal, ami egy nemzet, egy tájegység igazi sajátossága, és nem a turistáknak készül nagyüzem­ben. Az volt az egyik célunk, hogy a megmutathassák a maguk kis »művészetét« a csilizközi emberek, mert sok olyan tehet­séges személy, család él itt, akik a maguk területén maradandót alkotnak” - meséü Miklós Judit. Hozzáteszi: a piac indulása nem volt zökkenőmentes, mert kez­detben kevesen értették az eladói és településvezetői oldalról is, mit is szeretne, miért lenne jó az a piac, amit ő megálmodott. „A piacra a legtöbben úgy gon­dolnak, hogy az ember odamegy, megveszi, amit szeretne, és irány haza. Én mást gondolok erről. A piac már több ezer évvel ez­előtt is a társadalmi érintkezés színhelye volt, gondoljunk csak az antik világban az agorára. Amikor belevágtunk ebbe a dologba, több célt, küldetést is feljegyeztem magamnak. Az egyik a minőség volt, azaz nálunk kizárólag az árulhat, aki magas minőséget képvisel, és kizárólag a saját termékeivel jelenhet meg. Emellett fontos, hogy legyen minden árusunknak cégérje, tudjuk, hogy ő kicsoda és honnan is jött, leinformálható legyen. Továbbá cél a régió, a he­lyi termelők, illetve kézművesek bemutatása, a környezetvédelem hangsúlyozása, valamint a kö­zösségformálás, a hagyományok ápolása, a fiatalok ösztönzése és az idősek segítése némi pluszjö­vedelemmel.” Családi programmá vált Arról is szívesen mesél az öt­letgazda, hogy Nyáradon a korábbi évszázadok, évezredek piacolási hagyományát kívánja feléleszteni, amikor az emberek személyes kapcsolatban voltak .az árusokkal, tudták, hogy ki­nél van a legszebb gyümölcs, a legfrissebb tej, és az eladók is A gasztronómia sosem látott fejlődésnek indult az elmúlt évtizedben a Kárpát-medencében is: ez a fajta forrada­lom nemcsak a vendéglátást érintette, banem egyre-másra jelentek meg a magas minőséget képviselő termelők, tenyésztők, kézműves termékek előállítói. Ennek a szektornak a megismertetését tűzte ki egyik céljául Miklós Judit és családja, amikor három évvel ezelőtt megnyitották a Csilizközi Őstermelői Piacot Nyáradon. tudták, hogy ennek vagy annak a családnak mik is az igényei. „Azt szeretném, hogy ebben a túldigitalizált világban nálunk újra beszélgessenek az emberek a piacon, éledjenek fel a tradici­onális kapcsolatok. Szerencsére egyre többen családostul jönnek ide, ami azért is fontos, mert a gyerekek is megismerhetik ezt a miliőt, látják, tapasztalják, hogy a piac nem csak egy hely, ahol vásárolunk, a piac egy életérzés. Ezért ragaszkodtunk hozzá, hogy legyen élőállat-vásárunk, ami korábban természetes volt a piacokon, ezért is van piaci rikkancsunk, és ezért működik több sütöde nálunk, hiszen a piac a falatozásról is szól. Nem ‘ utolsósorban ezért indítottuk el a piaci lapunkat, a Piaci Hírnö­köt, mert az idősebb korosztály nem kedveli a webes felületeket, és szívesebben tájékozódik egy újságból, például a reggeli kávéja mellett.” Miklós Judit maga válogatja ki a piaci árusokat és hívja meg őket a saját tapaszta­latai alapján. Amióta sikeresen működnek, túljelentkezés van kereskedői oldalról, de a szervező nem akar tömegrendezvényt csinálni ötletéből. .Annak semmi értelme sincs, hogy túl nagyra nőjünk, hogy egy adott szakma képviselőiből túl sok legyen egy helyen. Ez nem lenne jó senkinek, és biztos vagyok benne, hogy a nálunk elvárt minőség rovására is menne. Mind vásárlói, mind kereskedői oldalról szorgalmazták már, hogy ne csak havonta tartsuk meg a piacunkat, azonban én az előbb említett minőség miatt is ra­gaszkodom a havi alkalmakhoz. Ha valami túl gyakori, elveszti a különlegességét, az értékét, az egyediségét.” Környezetbarát hangsúlyok A piacot járva nem marad hi­ányérzetünk: megtalálhatunk minden olyan hagyományos portékát, ami elvárható, illet­ve ami csallóközi kulturális érték és mai kor elvárásainak megfelelő termék vagy szol­gáltatás. A szebbnél szebb zöldség, gyümölcs és pékáru mellett az édesszájúak kedvükre válogathatnak a tradicionális, tájjellegű sütemények közül, az új ízek szerelmesei pedig akár sajttorta-különlegességeket is kóstolhatnak. Az adalékanya­goktól mentes szörpök, a mézek sem hiányoznak a kínálatból, és persze nincsen piac kürtőskalács nélkül. A húsimádok sem tá­voznak csalódottan, bőven van miből válogatniuk, ahogy a házi sajtok és tejtermékek is megta­lálhatók a standokon. Gyakorló apukaként nekem különösen tetszettek a fából faragott játékok és a horgolt babjk. A „női szekcióban” kéz­műves illatszerek, gyógyhatású ásványok, dísz- és ajándéktár­gyak, kerámiák között lehet válogatni, sőt, akár a piacoláshoz elengedhetetlen fonott kosarak is beszerezhetők. A szatyor nélkül érkezők kérhetnek környezetba­rát anyagból készült táskát is a vásárlásukhoz. Kurkó Gyula

Next

/
Oldalképek
Tartalom