Új Szó, 2020. június (73. évfolyam, 125-150. szám)
2020-06-25 / 146. szám
www.ujszo.com | 2020. június 25. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR I 7 Kivel szövetkezzünk? Ervin legszívesebben hársfa lenne, mert azokat békén hagyják VERES ISTVÁN ........... íJimmmmmAamilíí H ahotázás hallatszott a halpiacról, amikor Bandika és Ervin beült a Homályos tekintetű homárhoz címzett vendéglőbe. Egyikük kávét kért, másikuk gyömbérsört. Amíg a pincért várták, megpróbálták megtippelni, melyik évben támadnak rá az egyedfejlődés alsóbb polcain megrekedt lények az emberiségre, hogy visszavegyék a Föld nevű bolygón a hatalmat. Az emberiség az utóbbi ötezer évben annyira elhülyült, hogy ezt már a zárvatermők sem bírják nézni - tűrte fel inge ujját hümmögve Bandika. Ervin elújságolta, hogy meglátása szerint néhány ember már növényeknek és állatoknak gazsulál, vélhetően így próbálva meg előnyös pozícióra szert tenni, ha ez a hatalomváltás megtörténne. Példaként azt a június 22-iki esetet hozta fel, amikor a barcelonai operaházban ingyenkoncertet adtak kétezerháromszáz darab szobanövénynek. Eugenio Ampudia, az operaház ügyvezető producere szerint a természet hamarosan visszafoglalja azokat a területeket, amelyeket az ember elvett tőle, a hétfő esti koncertnek az is célja volt, hogy ezt érzékeltessék. Erre utalt az előadás címe is: Koncert a biócénnek, amely szemben áll korunkkal, az antropocén korral. Az előadott mű Giacomo Puccini: Krizantémok vonós hangszerekre komponált gyászos elégiája volt. Bandika belekortyolt a kávéba, Ervin meg az erjesztett gyömbérlébe, és egyetértettek abban, hogy ez innentől kezdve nem vicc. Ön milyen növény bőrébe bújna, ha tehetné? - kérdezte Bandika. Úgy érti, kérgébe? - érdeklődött Ervin. Úgy - felelte Bandika. Legszívesebben talán kúszónövény lennék - ismerte be -, hiszen a legtöbb növénnyel ellentétben a kúszónövények képesek a helyváltoztatásra. Borostyán, fafojtó füge vagy közönséges szulák - sorolta a példákat. Hát maga? Ervin bevallotta, hogy hársfa lenne legszívesebben, mert azokat általában békén hagyják, de azért meg is nőhetnek nagyon magasra. És ezt most mondja, éppen hársfavirágzás idején? - lelkendezett Bandika. Szeretek aktuális dolgokról beszélgetni - ismerte be Ervin. Minimum gyanúsnak nevezte azt is, hogy Kínában állítólag be akarják tiltani a kutyahús fogyasztását. Sencsenben már be is tiltották. Najó, de az csak egy vádi új műanyag metropolisz - legyintett Bandika. Mint mondta, az ország másik felében, egy Julin nevű városban éppen zajlik a tíznapos kutyahúsfesztivál. Özönlik oda a tömeg, hogy a kutyaételek rajongói minél jobb minőségű kutyahusikát vihessenek haza, illetve helyben kóstolják a finomságokat. Ervin a távolba nézett, szerinte nem lesz tiltás. Maga fellázadna, ha a kormány itt betiltaná a hurkát, a kolbászt meg a szalonnát? Bandika komoly arccal felelte, hogy fel bizony. Ervin széttárta a karját. Jobban járunk, ha a növényekkel szövetkezünk. Hát, arról mintha már szintén lemaradtunk volna - koppantottá a csészét az asztalra Bandika. A szerző a Vasárnap munkatársa A revizionizmus küszöbén FELELDY BOTOND A határok mozgatása és a befolyási övezetek kiteijesztése a nemzetközi kapcsolatok alapvető motivációja. Nemcsak a magyar diplomáciatörténet ismeri ezt a kifejezést, hanem a geopolitika régi szereplője. Ebben az értelemben revizionista az, aki a fennálló nemzetközi renddel, intézményekkel és a mögöttük álló nagyhatalommal szemben akar változást elérni. Az egyik klasszikus értelmezés szerint a világpolitika mindig hegemónok körül forog. Egykor a brit gyarmatbirodalmat felépítő London volt meghatározó, később a franciák és a spanyolok voltak sikeresebbek; az elmúlt száz év pedig arról szólt, hogy az USA átvette ezt a szerepet - legalábbis ebben az olvasatban. A hegemón az az ország vagy szövetség, amely mindenütt érvényesítheti hatalmát, és célja is, hogy a revizionista országokat visszaszorítsa, a status quót a saját érdekeiért fenntartsa. A nemzetközi rendszerrel szemben felbukkannak a kihívók. Amíg ezek kevesen vannak - mondjuk Észak-Korea, Irán és Venezuela addig nem különösebben nehéz menedzselni őket. Ha növekszik a kihívók száma és mérete, akkor egyre több a visszaszorításuk költsége. 2020-ra világos, hogy Kína a maga komótos módján mint hosszú távú alternatívára tekint a hegemón szerepkörében. Csakhogy Peking és Washington versenyzésének a zajában kisebb országokban is megjelenik a revizionista hajlam. Más szóval, Washington kisebb ellenfelei és renitens szövetségesei is tesztelik, meddig lehet elmenni anélkül, hogy a Fehér Házban ügyet csinálnának a dologból. Ez zajlik a kibertérben - hány támadást lehet büntetlenül indítani a legnagyobb nyugati vállalatok és közszolgálatok ellen? -, és ez folyik a proxy-háborúkban is. Ennek ékes példája Líbia. A törökök és az oroszok tavaly év végéig a konfliktus két oldalán álltak, azonban mindkettő revizionista a fennálló világrenddel szemben, ezért inkább háttéralkut kötöttek, amely akár Líbia megosztásához vezethet (főleg, ha az EU nem tud egységes álláspontra jutni). Szíria esetleges felosztása (szövetségi állammá szervezése), a Délkínai-tengerre épített mesterséges szigetek terjeszkedése, az új kínai selyemút-stratégiák mind tesztelik, hogy a hegemón mennyire védi a status quót, a saját és közvetlen szövetségesei érdekét. Alapvetően eddig az USA, ha az utolsó pillanatban is, de megtette a szükséges lépéseket. Most a Trump vezette Fehér Ház jelentős izolációs lépéseket tett már. Vagyis kivonul a közel-keleti területekről. Ilyenkor felbátorodnak a helyi revizionista erők, hogy a maguk képére formálják a konfliktusokat. Líbiát, Szíriát szétszaggassák a regionális érdekek miatt. Számos proxy-konfliktus, polgárháborús helyzet és más feszültség van, ahol az egyik oldal számít a nyugati-amerikai fellépésre. Ha ezek rendszerszinten elkezdenek elmaradni, akkor a revizionista középhatalmak vérszemet kaphatnak, hogy most szabadon lehet nyerészkedni. Ha a revizionista országok beindulnak, az másokat is erre ösztönözhet, és nem nehéz kitalálni, hogy ez hova vezet. A plagizálok nagy családja vagyunk (Lubomír Kotrha karikatúrája) A pilóták beszélgettek, a torony nem szólt, hogy kigyulladtak a motorok A balesetet a pilóták elbizakodottsága és figyelmetlensége, illetve a légi irányítás gondatlansága okozta. Elkészült a feketedoboz adatainak franciaországi elemzése alapján készült jelentés a május 22-ei karacsi légi katasztrófáról, amiben 97-en haltak meg, amikor egy Lahorból Karacsiba tartó Airbus A320-as típusú repülőgép leszállás közben a reptér közelében lezuhant, miközben éppen másodjára próbált landolni. Gúlám Szarvar Hán pakisztáni repülésügyi miniszter parlamentben elmondott összefoglalója szerint a baleset két fő oka a pilóták elbizakodottsága és figyelmetlensége, illetve a légi irányítás gondatlansága volt. A pilótákról az derült ki a felvételek elemzése alapján, hogy szó szerint figyelmen kívül hagyták a légi forgalmi irányító utasításait. Ugyanis a leszállási manőverek közben végig a koronavírus-járványról, illetve az abban érintett családtagjaikról beszélgettek. A hanyagságuk olyan fokot ért el például, hogy amikor a pilóta elérte a landolási kezdőpontot, az irányítótorony figyelmeztette, hogy lejjebb kell ereszkednie, mert túl magasan van. A pilóta erre azt válaszolta, hogy majd megoldja, és tovább folytatta a beszélgetést. De a légi irányítás hozzáállása sem volt kevésbé abszurd. A tragédia első felvonásaként a gép megpróbált leszállni, de nem sikerült végrehajtania a landolást, mivel a pilóta nem engedte ki rendesen a futóműveket, ráadásul az átstartolás közben a háromszor is földhöz értek a motoijai. Az irányítótoronynak tájékoztatnia kellett volna a pilótákat arról, hogy a motorok megsérültek, miután látták, hogy lángok csapnak ki belőlük - mondta a miniszter, ám a figyelmeztetés egyszerűen elmaradt. A balesetet 2 utas élte túl, az egyikük a BBC-nek elmesélte, hogy a két leszállási próbálkozás közben 10-15 perc telt el, az utasok pedig semmit sem sejtettek abból, hogy mi készül. A gép és a torony közötti utolsó kommunikáció az volt, hogy a pilóta közölte, nem működnek a motoijai, mire a torony megkérdezte, hogy a hasán készül-e landolni, erre a pilóta válaszul vészjelzést adott le. (MTI, BBC) FIGYELŐ Váratlan események a kampányban Nem várt események befolyásolták a lezáruló lengyel elnökválasztási kampányt: a koronavírus-járvány átírta a kormány gazdasági terveit, lehetővé tette a fö ellenzéki jelölt lecserélését, a kampányra rányomta bélyegét a tavaszi aszály, a júniusi árvíz, és kampánytéma lett a lengyelországi amerikai katonai jelenlét várható növelése. A közvetlen elnökválasztás első fordulójában, június 28-án 11 jelölt méretteti meg magát, köztük a két fö esélyes, Andrzej Duda hivatalban lévő elnök és a fö ellenzéki jelölt, Rafal Trzaskowski varsói főpolgármester. Kampánynyitó nagygyűlésén Andrzej Duda az őt jelölő, kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) párt sikeres gazdaságpolitikájának, szociális programjainak támogatását ígérte. A mellette kampányok) kormányfő, Mateusz Morawiecki a járvány kitörése óta hamis dilemmának minősítette a fertőzöttek és a gazdaság mentése közötti választást. „A gazdaságot kell menteni az állampolgárok egészségéért és életéért” - hangsúlyozta Morawiecki. A kormányfő várakozása szerint a járvány okozta gazdasági recessziót Lengyelországban dinamikus növekedés válthatja fel. Az Európai Bizottság 4,3%-os lengyelországi visszaesésre, jövőre 4,1%-os növekedésre számít. Morawiecki szerint a kormányintézkedések révén, 100 milliárd zloty ráfordításával ötmillió munkahelyet mentettek meg. Trzaskowski az 500+ családtámogatási program folytatását, a PiS kormányzása alatt csökkentett nyugdíjkorhatár megőrzését ígérte. Az 500+ keretében minden 2. és 3. gyerek után havi 500 zlotyt utal az állam a szülőknek. A családról, a vallásról szóló mérsékelt kijelentéseivel kerüli a világnézeti ütközést, de megígérte a lombikbébiprogram állami finanszírozását és az azonos neműek regisztrált partnerségének bevezetését. Trzaskowski a nagy beruházási projektek elhalasztását, az így nyert pénz egészségügyre fordítását szorgalmazta. Trzaskowski azt követően váltotta a fö ellenzéki párt, a Polgári Platform alacsony népszerűségű jelöltjét, Malgorzata Kidawa-Blonskát, hogy ajárvány miatt elhalasztották a május 10-ére meghirdetett elnökválasztást. Az azóta közel 30%-ra nőtt támogatottságát a főpolgármester annak köszönheti, hogy ajelöltek között „friss arc”, de szerepet játszik ebben a Lengyelországban erős kormányellenes média által támogatott, egyes ellenzéki többségű városi önkormányzatokra támaszkodó kampánya is. (MTI)
