Új Szó, 2020. június (73. évfolyam, 125-150. szám)
2020-06-25 / 146. szám
MAGYARORSZÁG ÉS A NAGYVILÁG 8 I RÖVIDEN Izraeli lógicsapás több iráni cólra Damaszkusz. Izraeli harci gépek csapást mértek kedd éjszaka katonai állásokra a Szíria középső részén fekvő Hama tartománybeli Szalámija és Szabura városokban, előtte pedig izraeli rakétatámadás ért katonai létesítményeket az iraki határnál fekvő Deir-ez-Zór tartományban. Két sziriai katona meghalt, négyen megsebesültek. A légicsapások következtében lángba borult egy iráni katonai raktár Szalámija közelében, és az ismétlődő támadások következtében súlyos károk keletkeztek az iráni milíciák által működtetett szaburai parancsnoki központ épületében. Az izraeli hadsereg ezúttal sem kommentálta a támadást. (MTI) Obama pónzt gyűjtött Bidennek Washington. Barack Obama korábbi amerikai elnök segített 11 millió dollárt gyűjteni egykori alelnökének, a demokraták várható elnökjelöltjének, Joe Bidennek a választási kampányára kedden este egy interneten szervezett adománygyűjtő rendezvényen. A volt elnök április elején ugyan nyilvánosan is támogatásáról biztosította Bident, de kedden először jelent meg vele együtt egy kampányrendezvényen. A Demokrata Párt híveinek körében ma is népszerű Obama arra biztatta támogatóit, ne feledkezzenek meg arról, hogy „sürget az idő”. Obama többször is bírálta Donald Trump elnököt, aki szerinte kihasználja az amerikaiak közötti megosztottságot. Egyben becstelennek nevezte Trump kormányzási stílusát. (MTI) Andrzej Duda elnök nyerésre áll Varsó. Andrzej Duda hivatalban lévő lengyel elnök nyerheti meg a hétvégi elnökválasztás 1. fordulóját, 2. helyen a fo ellenzéki erő, a Polgári Koalíció jelöltje, Rafal Trzaskowski varsói főpolgármester végezhet. A friss felmérés szerint Dudára a válaszadók 41 %-a szavazna, T rzaskowski mellett a megkérdezettek 29%-a tenné le voksát. Duda pozícióját jelentősen erősítheti, hogy tegnap Washingtonba utazott, ahol fogadja őt Donald Trump amerikai elnök. (MTI, ú) Tiltakozás Izrael annexiós terve ellen Tel-Aviv. Közös levélben fejezte ki tiltakozását Ciszjordánia jelentős részeinek tervezett izraeli annektálása ellen 25 európai ország több mint ezer parlamenti képviselője. A levél 1080 aláírója felszólította Izrael vezetését, mondj on le a tervről, amely „gyakorlatilag állandó ellenőrzést teremtene a töredezett palesztin területek felett, megfosztaná a palesztinokat mindenféle szuverenitástól”. António Guterres, az ENSZ főtitkára is óva intette Izraelt az annexiótól, mondván, az a térség destabilizációját okozná. (MTI) 2020. június 25. | www.ujszo.com Gyengülőben a forint Budapest. Tegnap gyengült a forint árfolyama a főbb devizákkal szemben a nemzetközi devizakereskedelemben. Kedden este az eurót 349,20 forinton, a dollárt 308,70 forinton jegyezték. Az euró jegyzése szerda reggel magasabban, 349,75 forinton állt, a dolláré pedig 309,14 forintra kúszott fel. Az euró jegyzése kedden átmenetileg megközelítette a 360 forintot is, ahol legutóbb négy héttel ezelőtt, május vége felé járt. Az árfolyamgyengülés oka, hogy a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa keddi kamatdöntő ülésén némileg váratlanul 15 bázisponttal, 0,75 százalékra csökkentette a jegybanki alapkamatot - ilyen kamatvágásra már négy éve nem volt példa. A lépés meglepte a piacokat, az elemzők ugyanis nem vártak változást. A forint a hónap eleje óta az euróval szemben 0,9 százalékkal, a svájci frankkal szemben pedig 0,8 százalékkal gyengült, míg a dollárral szemben egy százalékkal erősödött. Az alapkamat csökkentése azt valószínűsíti, hogy további gyengülés lehet a forint árfolyamában. Matolcsy György jegybanki elnök szerint az árstabilitás rendben van, a pénzügyi rendszer stabil, ez lehetővé teszi a gazdaságpolitika támogatását, ami a növekedés támogatását jelenti. Az első negyedévi 2,2%-os növekedés jó alap, amire építeni lehet. Kitért arra is, a 15 bázispontos kamatcsökkentéssel újabb jelzést kívántak adni arra, hogy az MNB fontosnak tartja az alapkamatot, és van mozgástere a válság kezelésére, sőt elkerülésére. Magyarország megnyerheti 2020- at a növekedés, a munkahelyteremtés, a folyamatos tőkebevonás, a versenyképesség és a nemzeti öntudat szempontjából - hangsúlyozta ajegybankelnök. (MTI, ú) A szoborrongálási hullám részeként meggyalázták Voltaire filozófus szobrát Párizsban. Szintén vörös festékkel öntötték le Jean-Baptiste Colbert-nek, Franciaország meghatározó gazdaságpolitikusának a nemzetgyűlés előtt álló szobrát, amelyre „Négrophobie d'Etat" (állami négerfóbia) feliratot festettek. Colbért XIV. Lajos, a Napkirály pénzügyminisztereként az országot Európa vezető hatalmává tette, viszont az ő nevéhez fűződik az ún. fekete kód kidolgozása is 1685-ben, amely a rabszolgaságot szabályozta a francia gyarmatokon. (TASR/AP) Kim leállította haderejét MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Phenjan. Kim Dzsong Un észak-koreai vezető váratlanul felfüggesztette a Dél-Korea elleni katonai cselekvési tervek végrehajtását - jelentette a phenjani rezsim szócsövének tartott KCNA hírügynökség. Kim Dzsong Un diktátor elnökölt a kormányzó Koreai Munkapárt központi katonai bizottságának videókonferenciával tartott ülésén, és ott jelentette be, hogy elhalasztotta a hadsereg vezérkara által bemutatott cselekvési terv végrehajtását. Észak-Korea az elmúlt hetekben heves kirohanásokat intézett déli szomszédja ellen. Erődítmény a határ? Múlt kedden jelentette a KCNA, hogy a hadsereg fontolóra vette a bevonulást a két Koreát elválasztó fegyvermentes övezetbe, és a vezérkar vizsgálja az arra vonatkozó cselekvési terveket, hogy „erődítménnyé” változtassák a határvonalat, és tovább fokozzák a hadrafoghatóságot Dél-Koreával szemben. Észak-Korea még aznap felrobbantotta a keszongi Korea-közi összekötő irodát, és katonákat vezényelt korábban kiürített őrhelyekre a demilitarizált övezetben. Keménykedik Kim húga A vezérkar fenyegető közleménye négy nappal azt követően jelent meg, hogy Kim Dzsong Un húga katonai akcióval fenyegette meg Dél- Koreát, amiért szerinte nem tesz semmit a dél-koreai aktivisták szórólapkampánya ellen. Kim Jo Dzsong, aki az észak-koreai kormányzó Munkapárt központi bizottságának első osztályvezetőhelyettese, már korábban is arra figyelmeztetett, hogy amennyiben nem ér véget a dél-koreai szórólapkampány, a katonai feszültség csökkentését célzó 2018-as egyezmény felmondása mellett Phenjan bezárhatja a Korea-közi összekötő irodát, valamint leállíthatja a keszongi ipari park működését, amelyek a két Korea közötti békés viszony talán legfontosabb szimbólumai. Észak-koreai disszidensek és más aktivisták az elmúlt hetekben apró hőlégballonok segítségével szórólapokat juttattak át Dél-Koreából a határon, ezekben erőteljesen bírálták a phenjani rezsimet és a katasztrofális emberi jogi helyzetet. Szöul korábban igyekezett megakadályozni az évek óta tartó szórólapkampányokat, de szólásszabadságra hivatkozva nem tiltotta meg azokat. Leszerelt hangszórók Phenjan hétfon bejelentette, hogy 12 millió röplapot szór szét Dél- Korea felett, és visszaállítja a határon a propaganda-híradásokat sugárzó hangszórókat, amelyeket a két ország közötti katonai feszültség csökkentését célzó 2018-as egyezmény aláírását követően szereltek le. Észak- Korea mintegy húsz hangszórót el is helyezett a fegyvermentes övezetben, de a Yonhap hírügynökség tegnap meg nem nevezett katonai forrásokra hivatkozva közölte, hogy tíz ilyen berendezést már leszedtek Kim Dzsong Un bejelentése után. Kínai kémrepülő hatolt be a hét elején Dél-Korea légvédelmi övezetébe -jelentette katonai forrásokra hivatkozva a Yonhap dél-koreai hírügynökség. A dél-koreai katonai vezetés szerint egy Y-9 típusú kínai felderítőgép volt az, amely hétfőn a Dél-Korea déli részén fekvő Csedzsu-sziget közelében lépett be a légvédelmi zónába. r Óriásit bukott a német sikercég Berlin. A vállalati pénzügyi jelentés meghamisításának gyanúja miatt előzetes letartóztatásba helyezték az egyik legnagyobb német tőzsdei cég, a digitális fizetési megoldásokkal foglalkozó Wirecard frissen távozott vezetőjét. A frankfurti tőzsde DAX-30 indexében jegyzett társaság pénteken lemondott igazgatótanácsi elnöke a gyanú szerint más elkövetőkkel együtt nem létező bevételekkel „felduzzasztottá” a mérleget, hogy „pénzügyileg erősebbnek, és a befektetők, ügyfelek számára vonzóbbnak tüntesse fel a vállalkozást” - áll az ügyészségi közleményben. A vizsgálat főleg egy Fülöp-szigeteki bankoknál állítólagosán elhelyezett 1,9 milliárd eurós betét ügyére irányul - rámutatva, a vállalat a részvényeseknek szóló rendkívüli tájékoztatójában azt írta, hogy a bankbetét „a legnagyobb valószínűség szerint nem létezik”. A gyanúsított, Markus Braun 2002 óta dolgozott az 1999- ben alapított bajor pénzügyi technológiai vállalkozásnál, amely bankot is működtet, és 2018-ban került be a legnagyobb piaci tőkeértékű német részvénytársaságok DAX-30 indexébe. (MTI) Óriási katonai díszszemle a járvány idején a moszkvai Vörös téren A hitleri és a vele szövetséges haderő zömét a Vörös Hadsereg győzte le, és a nácizmus elleni harc terhének nagy részét a szovjet nép viselte - jelentette ki tegnap Vlagyimir Putyin orosz elnök a náci Németország felett aratott győzelem 75. évfordulója alkalmából a moszkvai Vörös téren rendezett katonai díszszemlén. A díszszemlét eredetileg május 9-én, a német kapituláció évfordulóján tartották volna meg, de Putyin a Covid- 19-járvány miatt a halasztás mellett döntött. A 13 ezer katonát felvonultató eseményt végül a frontról visszatért szovjet csapatok 1945. június 24-én megtartott parádéjának 75. évfordulójára tűzték ki, és annak ellenére megtartották, hogy Moszkva a járvány egyik gócpontja. Apa rádéalatt sem afelvonuló katonák, sem a díszvendégektúlnyomó többsége nem vise It maszkot. (TASR/AP)
