Új Szó, 2020. június (73. évfolyam, 125-150. szám)
2020-06-25 / 146. szám
www.ujszo.com I 2020. június25. KÖZÉLET 3 Egyszerűbb ügyintézés a vállalkozóknak „A sok kicsi intézkedés végeredményben sokat segít" - állítja az elfogadott intézkedéscsomagról Richard Sulik gazdasági miniszter (TASR-felvétel) MOLNÁR IVÁN Pozsony. Újabb mentőcsomaggal rukkolt elő a gazdasági tárca. A vállalkozásokra háruló bürokratikus terheket lefaragó, lex korona néven ismert jogszabályt szerdán a kormány is elfogadta, és ha a parlament is rábólint, egyes rendelkezései már július elsejétől életbe léphetnek. A gazdasági tárca 114 olyan jogszabály-módosításra tett javaslatot, amelyek hozzájárulhatnak a vállalkozói környezet javításához és az ország gazdaságának az újraindításához a koronavírus-járvány után. A szaktárca által kidolgozott törvényt, amelyet lex koronának is neveznek, a parlament következő ülésén, rövidített eljárásban kellene jóváhagyni. „Tudják, miből tevődik össze az óceán? Cseppekből. Ezek közül egyet talán észre sem vesznek, de több mint száz ilyen csepp már örömet szerezhet” - vezette fel az intézkedéscsomag bemutatását Richard Sulik gazdasági miniszter, aki szerint a fő céljuk az, hogy segítsenek áthidalni a vállalkozásoknak a járvány utáni gazdasági recesszió időszakát. Gyors segítség A javaslatok egy részét a Sulik által vezetett SaS választási programjából vették át. Az elemzők szerint szó sincs áttörő újdonságokról, az intézkedések nagyjából fele csak a vállalkozók által is bírált értelmetlen bürokratikus kötelezettségeket számolja fel. A csomag kidolgozásánál fontos szempont volt az is, hogy a javaslatokat szinte azonnal át lehessen ültetni a gyakorlatba, vagyis azonnali segítséget nyújtsanak a vállalkozóknak, miközben nem csökkennek az állam bevételei. A javaslatcsomagnak köszönhetően módosul több, a vállalkozók által fizetett hivatali illeték összege, a vállalkozók több bejelentési kötelezettségét eltörlik, és újabb hét nappal bővítik a Szociális Biztosítóval szembeni kötelezettségek teljesítésének időkeretét is. Azoknak a kereskedőknek, akik nem árulnak kimért árut, nem kell, hogy mérlegük legyen arra az esetre, ha a vásárló ellenőrizni szeretné a vásárolt áru tömegét. Az elfogadott módosítások szerint a vállalkozóknak nem kell elérhetővé tenniük az eKasa elektronikus pénztárgép által előállított pénztári bizonylatokat az üzletekben. Az elfogadott törvény szerint nem lesz kötelező ráragasztani a jármű szélvédőjére a jármű műszaki és környezetvédelmi vizsgálatát igazoló matricát. A vállalkozóknak több idejük lesz arra is, hogy az adóügyi ellenőrzésről szóló jelentésre reagáljanak. Az időkeretet a jelenlegi 15 munkanapról a jelentés kézbesítésétől számított 30 munkanapra növelik. Pénzt spórol A gazdasági tárca előzetes számitásai szerint az intézkedéseknek köszönhetően a szlovákiai vállalkozások csak idén majd 176 millió eurót takaríthatnak meg, a következő években pedig évente további 25 milliós megtakarítással számolnak. Hogy a cégeknek minden támogatás jól jön, azt a FinStat cégportál felmérése is igazolja, amely szerint Szlovákiában jelenleg csaknem 16 ezer olyan társaság van, amelyeket közvetlenül fenyegetnek a járvány okozta gazdasági problémák. Ezen cégek éves bevételei elérik a 8,7 milliárd eurót. A Slovak Business Agency ügynökség szerint a leginkább sújtott ágazatokban több mint 53 ezer kis- és középvállalkozó működik. Megkésett egyeztetés Milan Krajniak munkaügyi miniszter szerint a kormány által elfogadott javaslatcsomagot az érdekegyeztető tanács is megvitatta, miközben a munkáltatóknak és a szakszervezeteknek csak pár hozzászólásuk volt ezzel kapcsolatban. A cégek érdekvédelmi szervezetei és a szakszervezetek ugyanakkor felrótták a kormánynak, hogy az utolsó pillanatban egyeztetett velük, és nem tartják indokoltnak azt sem, hogy a csomagot gyorsított eljárásban fogadja el a parlament. Eveken át nem sikerült több hazai élelmiszert juttatni a szlovákiai üzletekbe MOLNÁR IVÁN Pozsony. A földművelésügyi tárca jelenlegi ás előző vezetése is elsőrendű céljának tekintette a hazai élelmiszerek arányának a növelését a szlovákiai üzletekben, a legfrissebb felmérések szerint azonban ennek az ellenkezője történik: egyre több külföldi élelmiszert hoznak be az országba. Két évvel ezelőtt, 2018-ban minden egyes munkanapon 700 kamionnyi külföldi élelmiszert hoztak be Szlovákiába. Az agrártárca akkori vezetője, Gabriela Matecná többször is felhívta a figyelmet arra, hogy a szaktárca fő célja Szlovákia élelmiszer-biztonságának és a hazai élelmiszerek arányának a növelése, az elmúlt időszakban azonban e tekintetben alig léptünk előre. „Épp ellenkezőleg, az akkori, napi 700 kamion helyett manapság már minden munkanapon 823 kamion érkezik Szlovákiába telepakolva külföldi élelmiszerrel” - nyilatkozta Emil Macho, a Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara (SPPK) elnöke. Szlovákia külkereskedelmi hiánya az élelmiszerek esetében tavaly elérte az 1,812 milliárd eurót - ennyivel több élelmiszert hoztak be az országba, mint amennyit a hazai gyártók kivittek. A hiány idén már az év első három hónapjában megközelítette az 500 millió eurót, és az elmúlt év azonos időszakában mértnél is majd 69 millió euróval volt nagyobb. Sok a behozott hús „A legnagyobb probléma, hogy rengeteg olyan élelmiszert hoznak be az országba, amelyet itthon is képesek vagyunk biztosítani. A legkirívóbb példákkal a húsipari termékek, a zöldségek és gyümölcsök esetében szolgálhatunk. Tavaly a baromfi- és sertéshúsból, sajtból, vajból, burgonyából hoztak be a legtöbbet” - mondta el Macho. A baromfihúsból például folyamatosan nő a behozatal, az ország önellátása ebben az ágazatban így már csupán 50 százalék körül mozog. Macho szerint a behozott baromfihúst jóval az előállítási költségek alatti összegért kínálják, amivel a hazai gyártók képtelenek felvenni a versenyt. Hasonló a helyzet azonban a tejiparban is. A legtöbb élelmiszert a szomszédos országokból hozzák be. Az idei év első négy hónapjában csak Csehországból több mint 353 ezer tonnányi, 430 millió euró értékű élelmiszert hoztak be Szlovákiába, a sorban pedig Magyarország és Lengyelország következik. Az SPPK ezért arra kéri a kormányt, hogy minél hamarabb hozza meg azokat a döntéseket, amelyeknek köszönhetően javulhatna a hazai termelők versenyképessége. „Az élelmiszeriparnak az anyagi támogatáson kívül jogi támogatásra is szüksége van, így például jóval rugalmasabbá kellene tenni az ágazat munkapiaci szabályait” - tette hozzá Macho. Megkerült termelők „Az egyik legnagyobb probléma, hogy az üzletláncok a termelőkkel nem közvetlenül kötnek szerződést. A koronavírus-járvány ideje alatt is megtörtént, hogy a köztes felvásárló a termelővel megbeszélte, hogy átvesz tőle bizonyos mennyiségű zöldséget, később azonban közölte, hogy a megbeszéltnél csak kisebb mennyiségre lesz szüksége. A termelő pedig csak később szembesült azzal, hogy a hiányzó mennyiséget a köztes felvásárló külföldről szerezte be, ám az érintett termelőre hivatkozva ezt is szlovákiai zöldségként adták tovább a vevőknek” - nyilatkozta lapunknak Patasi Ilona, a Szlovákiai Agrárkamara elnöke. Szerinte az üzletláncok a termelőkkel eleve tisztességtelenül bánnak, így olyan élelmiszerek is vannak, amelyeket nem 100, hanem 300 százalékos felárral kínálnak a termelőnek fizetett összeghez képest, amivel a termelők azonban a jelenlegi helyzetben nem tudnak mit kezdeni. „A hazai sertés- és baromfitenyésztők képesek lennének kielégíteni a hazai szükségletet, ha a szlovák támogatáspolitika célirányos lenne, és a tenyésztők ugyanolyan támogatásokhoz jutnának, mint a szomszédos országokban vállalkozók. Elfogadhatatlan, hogy egyes üzletláncok olcsóbban kínálják a külföldről behozott baromfihúst a valós előállítási költségeinél” - tette hozzá Patasi. Eltörő támogatás „A behozatal mindig problémát jelent a hazai termelőknek, hiszen Szlovákia egy kicsi piac, és ha a hazai termelők képtelenek itthon értékesíteni a termékeiket, akkor külföldön kell eladniuk, ami logisztikai költségekkel jár, és e tekintetben - az uniós országokban alkalmazott különböző támogatási rendszerek miatt — általában nem vagyunk konkurenciaképesek. Más-más támogatási rendszer van például Lengyelországban vagy Magyarországon, ami azt eredményezi, hogy a feldolgozott hús ára eleve nem versenyképes. A lengyelek például busás támogatásokat nyújtanak a marhahúsra, az onnan behozott marhahús így gyakran olcsóbb, mint a szlovákiai” - mondta el lapunknak Világi Réka, a dunaszerdahelyi székhelyű Istermeat húsipari részvénytársaság igazgatótanácsának az elnöke. A TÉMÁBAN NYILATKOZNAK Patasi Ilona, a Szlovákiai Agrárkamara elnöke (balra) és Világi Réka, a dunaszerdahelyi székhelyű Istermeat húsipari részvénytársaság igazgatótanácsának az elnöke (Somogyi Tibor felvételei)
