Új Szó, 2020. június (73. évfolyam, 125-150. szám)

2020-06-25 / 146. szám

RÉGIÓ 4 2020. június 25. lwww.ujszo.com Kérdőjelek a szuperberuházás körül Frantiáek Kurilla szerint ősszel elkezdenék az építkezést (A szerző felvétele) HEGEDŰS NORBERT Megtartotta prezentációját a város vezetése előtt a sörgyár' tást újraindítani szándékozó beruházó képviselője, ennek ellenére nem csökkent a beruházás körüli kérdőjelek száma. RIMASZOMBAT Evek óta nem érkezett komolyabb befektető a városba, ezért mindenki érdeklődve hallgatta a beruházókat képviselő Frantisek Kurilla tájékoz­tatóját. A képviselők és a polgár­­mester is örömét fejezte ki afelett, hogy Rimaszombatra esett a válasz­tás, és támogatásukról biztosították a projektet, ánnak ellenére, hogy több kérdés is felvetődött az előadás után. Jól hangzó ígéretek Kurilla az Architecture and De­sign Studio nevű cég képviseletében érkezett és nagy vonalakban felvá­zolta, hogyan képzeli el a sörgyártás újraindítását Rimaszombatban. A projekten már három éve dolgoznak, és az egy nagyobb, szerbiai invesz­tíciókat is magába foglaló beruházás része. A leendő rimaszombati gyárat a volt ZTS területén épitenék fel, ahol a város már évek óta ipari parkot sze­retne létrehozni. A megszűnt Gemer sörgyár hagyományait elevenítenék fel. Évente 100 ezer hektoliter leg­jobb minőségű sör gyártását terve­zik. Az üzem emellett gyümölcsfel­dolgozással is foglalkozna. Kurilla elmondása szerint ez 50-60 száza­lékban almát, továbbá körtét, szilvát, málnát és epret jelent. Ezekből lek­várt és gyümölcslevet gyártanának. A projekt ambícióját jelzi, hogy a ter­vekben egy kombinált ciklusú erőmű felépítése is szerepel, ami energiával látná el az üzemet. A gyár egy 9,5 hektáros területen állna, 300-500 munkahely létesítésével számolnak, ennek 10-15 százalékát a vezetőség tenné ki. Kurilla elmondása szerint a bérek 700 és 1400 euró között mo­zognának, a nagyobb mozgórész a dolgozók motivációjára szolgálna. Az alkalmazottakat elsősorban Ri­maszombatból és környékéről sze­retnék felvenni. Az építkezést már idén októberben megkezdenék, a vá­rosnak húszszázalékos tulajdonrészt ajánlottak fel a beruházásból. Kérdőjelek Frantisek Kurilla prezentációja ugyan tisztázott számos kérdést, né­hány alapvető információt azonban továbbra is homályban hagyott. Pa­vel Zvara képviselő kérdése után például kiderült, hogy a cég még egyáltalán nem vette fel a kapcsola­tot az állammal a beruházás kap­csán. Kurilla szerint erre addig nem is kerülhetett sor, amíg a város nem hagyja jóvá a beruházási tervet. Mint mondta, kérvényezni akarják az ál­lami támogatást, de a beruházás fi­nanszírozására már ígéretet kaptak a bankoktól is. Zvara erre még az ülés alatt ellátta megfelelő kontak­tusokkal Kurillát. Michal Demeter képviselő afelől érdeklődött, hon­nan akarják beszerezni a gyümöl­csöt a feldolgozáshoz, mert a Ku­rilla által vázolt számok alapján a teljes szlovákiai gyümölcstermelés negyedére szükségük lenne. Kuril­la elmondta, hogy az üzem napi 20 tonna gyümölcs feldolgozására lenne képes, azt a kapacitást azon­ban nem kell feltétlenül kihasznál­ni. A gyümölcsöket főleg a hazai termesztőktől szereznék be, de nem zárkóznak el a külföldi importtól sem. Azt is bevallotta, hogy a kon­kurenciát még nem térképezték fel, de állítása szerint a piacon kevés gyártó kínál százszázalékos gyü­mölcslevet. Ivan Hazucha képvise­lő afelől érdeklődött, hogy mit vár a beruházó a várostól. Kurilla leszö­gezte, hogy a földeket ingyen sze­retnék megkapni, illetve irodákra van szükségük, amíg az építkezés tart. A létrehozandó kft.-ben a vá­ros 20 százalékot kapna, továbbá a beruházók maximális támogatást és együttműködést várnak a projekt kapcsán. Simko óvatos Jozef Simko polgármester vegyes érzéseinek adott hangot Kurilla prezentációja után. A polgármester kételkedik abban, hogy az építkezés valóban megkezdődhetne október­ben, ha még a projektdokumentáció sincs kész. Felhívta a figyelmet arra is, hogy az előadás során nem hang­zott el, ki fogja az egész beruházást finanszírozni. Ennek ellenére le­szögezte, a város örömmel fogadja Kurilla cégét, és minden támogatást megad ahhoz, hogyv az építkezés megkezdődhessen. Simko azt is felajánlotta, hogy ellátogat Kurillá­­val Szerbiába és megnézi, hogyan haladnak az ottani invesztíciók. A testület végül tudomásul vette a be­ruházói szándékot, és egyöntetű tá­mogatásáról biztosította azt. Telkeket mérnek ki fiatal családoknak Szépül az egyházkarcsai templom (A szerző felvétele) MAROSI BIANKA Építkezési telkek kimérésével szeretnék megfiatalítani a falut. Az érdeklődés nagy, ezért pontrend­szer alapján választják ki az igénylőket. A falu szélén, Urföld felé halad­va egy új utcarészt terveznek nyit­ni Nádszegen. Kacz Éva polgár­­mester elmondta, hét és fél áras telkeket mérnek ki, összesen ti­zenöt parcellát. „Nagyon nagy az érdeklődés, már negyven kérvény érkezett a községi hivatalba. Sze­rencsére helyiek érdeklődnek, nem idegenek akarnak beköltözni a fa­luba. Pályázatot szeretnénk kiírni, az alapján fogjuk eldönteni, ki kaphat telket” - fogalmazott a pol­gármester. A pályázat legfonto­sabb kritériumai például, hogy a kérvényező nádszegi legyen, csa­ládos és házas. „Pontrendszerre van felépítve az igénylők kivá­lasztása. Felállítunk tíz kritériu­mot, amelyek számunkra fonto­sak. Mindegyik teljesítéséért bi­zonyos számú pont jár, majd az összpontszám alapján dől el, ki kaphatja meg a telket. Azért so­roltuk a kritériumok közé azt, hogy házas és családos legyen az érdek­lődő, mert gondolnunk kell az óvoda, iskola jövőjére, a falu fennmaradására, illetve az elöre­gedés lassítására. További kritéri­um még, hogy ne lehessen össze­nyitni a telkeket, hogy két éven be­lül elkezdjék az építkezést, és hogy bizonyos korhatáron belül legyen a kérvényező” - fejtette ki Kacz Éva. Mint elmondta, ez nem je­lenti azt, hogy csak nádszegiek kaphatnak telket, mert lehet, hogy ennek a kritériumnak nem felel meg az igénylő, de egy másik kri­tériumot maximálisan teljesít. A lényeges tehát az elért összpont­szám lesz, amely alapján kialakul majd egy sorrend a kérvényezők között. A polgármester szerint így a legigazságosabb és legátlátha­tóbb a kérvények kiválasztása. Hozzátette, a község nem akar nyerészkedni rajta, tehát a telkek árát az szerint szabják majd meg, hogy mennyibe kerül az út kiépí­tése. Jelenleg az engedélyeztetés zajlik, a telkek kimérése jövőre lesz aktuális. „Fontos, hogy tavaly ügyesen megreformáltuk a pénz­ügyeinket, így nem kell hitelt fel­venni, saját forrásból meg tudjuk valósítani ezt a projektet” - egé­szítette ki Kacz Éva. SOMOGYI KATALIN Elbontották a vaskerítést, akadály mentesítették a féljá­ratot és gyepszőnyeggel terí­tették körte az egyházkarcsai templomdombot. Az első templom, illetve Szent Miklós tiszteletére épített kápolna a 13. században épült Karcsa dombján, és eredeti alapítólevele 1308-ból, a karcsai plébánia féltve őrzött kincsei közé tartozik. Később, a középkor­ban templommá nagyobbították és a Bartal és Somogyi család temetkezé­si kriptájaként is szolgált. Az 1781-es kanonikavizitáció említi először, hogy a megnagyobbított templom sem elég a tizenkét Karcsát felölelő hitközösségnek, és ismét megérett egy nagyobbításra, amely néhány év­tizeden belül meg is valósult. A jo­zefinista időben épült templom a kör­nyék legnagyobb temploma, és a mai napig fennmaradt eredeti formájá­ban. Tavaly ünnepelték felépítésének 200. évfordulóját. „Hosszú éveken keresztül küszködtünk a templom fa­lainak a nyirkosságával, most enge­délyezte a műemlékvédelmi hivatal, hogy kívül-belül leverhetjük a vako­latot 1,5-2 méteres magasságig, és egyúttal elbontottuk a templomdom­bot körbeölelő kerítést, amely mint bebizonyosodott, a probléma fő for­rása volt” - avat be a részletekbe Ba­logh Károly egyházkarcsai plébános. „A hetvenes években emelt kerítés ugyanis 1,5 méteres betonozott alap­ra épült, amely egy betonkádat ala­kított ki a templom körül. Az összes esőt és havat, ami lezúdult a templom tetejéről, ez a kád nem engedte el­folyni, hanem visszairányította az épület alá. Ráadásul a templom alatti agyagos réteg is visszatartotta a csa­padékot, szinte egy tó alakult ki az Rövidesen folytatják a munkálatokat épület alatt, amelyből a falak szivacs­ként szívták fel a vizet. Az előző he­tek nagy esőzései is igazolták, hogy helyes döntés volt a kerítés elbontása, mert végre gond nélkül folyt el a víz a dombról” - nyugtázta a megfelelő technológia választását elégedetten a plébános. „Először csak a parkoló ki­építését terveztük, de evés közben jön meg az étvágy felkiáltással, széle­sebb körű felújításba fogtunk, ezt a község anyagi helyzete is megenged­te. Az önkormányzat jóváhagyott egy teljes körű felújítást, amelyet foko­zatosan fogunk megvalósítani. Első körben 40 ezer eurót költöttünk, de még messze van a vége” - mondta a templom felújításról Gódány László, Egyházkarcsa polgármestere. A fel­újítási munkálatokat segítette a ki­­rályfiakarcsai Petőfi Baráti Társulás is, amely a magyarországi Dabas községgel közösen 50 ezer eurót nyert el egy sikeres pályázaton, 30 ezer eu­rót az egyházkarcsai templom felújí­tására költenek, 20 ezer eurót pedig a Dabason élő szlovák kisebbség kul­turális életének a fellendítésére. Első körben több mint 20 parkolóhelyet alakítottak ki a templomdomb köz­vetlen környezetében, parkosították a területet, cseijék, bokrok és fák ki­ültetésével valamint gyepszőnyeg le­­terítésével. Előtte öntözőrendszert telepítettek. Stílusban a templomhoz illő közvilágítást szereltek a bejárat elé. Ha befejeződnek a régészeti kuta­tások és a műemlékvédelmi hivatal zöldet ad, folytatják a templom fel­újítását, elsősorban a torony, majd a belső tér rekonstrukciójával. A falak­nak egy-két évig kívül-belül szárad­niuk kell, addig nem vakolják újra. „Reméljük, a műemlékvédelem ha­marosan engedélyezi a további mun­kálatokat és rövidesen a templom mögötti dombot is beteríthetjük a gyepszőnyeggel” - bizakodik az egyházkarcsai polgármester. Az ünnepélyes átadás a világhábo­rúban elesett karcsai polgárok tiszte­letére emelt emlékmű koszorúzásá­val folytatódott, majd a plébános megszentelte az újonnan kiépített templomparkot. A15 telekre 40 jelentkező van (A szerző felvétele)

Next

/
Oldalképek
Tartalom