Új Szó, 2020. június (73. évfolyam, 125-150. szám)
2020-06-19 / 141. szám
www.ujszo.com I 2020. június 19. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR I 7 Miért nem nyert Hillary? Ha propagandát kapunk válaszok helyett, teret hódít a konspiráció Nem követtem az előző amerikai elnökválasztás csatáit, ezért amikor valaki megkérdezte tőlem, milyen elnök lesz Hillary Clinton, azt válaszoltam, hogy a választást még meg kell nyerni. Az illető csodálkozva nézett rám. De hisz a fogadóirodákban négyes szorzóval lehet tippelni a győzelmére! Biztosan megnyeri, mondta, én ismerem a számokat! Én meg az embereket, gondoltam. Hogy végül Trump nyert, attól én még nem lettem USÁ-szakértő, s mert tanulni mindig jó, örömmel mentem el egy annak tartott politológus előadására. Azt vártam, hogy kielemzi az egyik jelölt vereségének és a másik győzelmének okait. Kérdéssel kezdte: ki és miért gondolta, hogy nem Hillary fog győzni. Több diák jelentkezett. Mielőtt azonban válaszolhattak volna, az előadó rosszallóan csóválni kezdte a fejét. Ti tényleg azt hittétek, hogy nem fog nyerni, kérdezte. Ti nem bíztatok Hillaryben? A fiatalok, akik semmi rosszat nem tettek, csupán elhitték, hogy az illető tényleg kíváncsi a véleményükre, elbizonytalanodtak, és ezután már nem akartak válaszolni. Egy kivételével. Ő elmondta, hogy nem érti a kérdéseket, hiszen Clinton tényleg nem nyert, és szerinte nem azért nem nyert, mert valaki azt gondolta, hogy nem fog nyerni, hanem azért, mert a média egyoldalúan csak mellette kampányolt, és épp ez tette őt hiteltelenné. Közben az előadó egyfolytában csóválta a fejét. Nagyon mellélőttél barátocskám, felelte végül, de ahelyett, hogy érvekkel cáfolta volna meg ezt a szerinte „mellélövést”, bedobott egy olyan monológot, amit Clinton asszony - akit ő folyamatosan csak Hillarynek említett-kampánystábja is megirigyelhetett volna. De hogy miért nem nyert, illetve miért nyert Trump, azt nem tudtuk meg, csak annyit, hogy utóbbit a begyöpösödött fehér amerikaiak választották. Az előadás után a többi diák azon csúfolódott a mi politológus hallgatóinkkal, hogy ha ez a politológia, akkor nem értik, miért kell ezt egyetemen tanulni. Egy másik szakértő a biztonságpolitikáról tartott előadást. Tulajdonképpen a N ATO-tagság előnyeit ecsetelte, sok érdekes és számomra új dolgot is mondott. A probléma akkor kezdődött, amikor a diákok kérdéseket tettek fel. Akkoriban volt aktuális a Skripal-ügy. Az egyik diák megkérdezte, biztos, hogy az oroszok mérgezték meg Skripalékat? A légkör azonnal megfagyott, az előadó korábbi barátságossága ködbe veszett, és szinte rendre utasította a diákot, egyáltalán hogyan tud ilyet kérdezni. Hát csak az jutott eszembe, mondta a diák, hogy ha az oroszok akarták őket kinyírni, miért nem Oroszországban tették titokban? Nyugodt, szakértői válasz helyett megkaptuk, hogy sajnos, Európában hagyománya van a kritikus gondolkodásnak, ami nem mindig helyénvaló. Vagyis bizonyos kérdésekre még gondolni sem szabad. S hogy miért jutottak ezek az eszembe? Mert minél inkább nem szabad kérdezni, s minél inkább propagandát kapunk válaszok helyett, annál nagyobb teret hódíthatnak a konspirációk. Amik ellen harcolni akarunk. Kramár intő keze MARTIN VANCO Elkerült bennünket a MeToo-mozgalom, a kultúra némaságát nem sikerült megtörnünk. Maros Kramár színész, a bulvársajtónak köszönhetően a nők bálványa, egyik legfertelmesebb teljesítményére ragadtatta magát. Nem színészi, hanem bulváros alakítást nyújtott. Az Inkognito című tévéműsorban, kollégái nevetésének kíséretében többször megsimogatta a neki háttal álló maszkmester hölgy fenekét. A gusztustalan jelenet nem volt az adás része, ám a Joj - érthetetlenül - bevágta a végére. Gusztustalan volt a színész reagálása is. A frusztrált nőkről hőbörgött, akikhez senki sem ér. Nyilvánvaló, hogy sem ő, sem a védelmezői semmit sem értenek. Nem értik, miről szól a globális MeToo nőmozgalom millióinak üzenete. A MeToo a szexuális zaklatás és erőszak elleni mozgalom. Ereje abban nyilvánul meg, hogy lerombolta az évszázadok óta tartó hallgatás kultúráját, és az egész világon felbátorította a nőket, hogy beszéljenek a férfiak okozta traumájukról. A nők traumáinak forgatókönyve hasonló. Nem kívánt érintések, ostoba tréfák, kétértelmű megjegyzések, a férfi túlsúlya nem a testi erősségéből fakad, hanem hatalmi pozíciójából és hatásából. Legyen bár az illető főnök, tapasztaltabb kolléga vagy bármilyen tekintély, akinek ellenszegülni azt jelenti, utólag megbosszulja magát, a nő kiesik főnöke és kollégái kegyeiből, kirúgják vagy nyilvánosan zaklatják. A Me Too megmutatta, milyen szégyenteljes mértékben követték el ezeket a munkahelyen és azon kívül. A szlovák szórakoztatóipar is tele van ilyen történetekkel, de a nők egyelőre nem mernek nyilvánosan beszélni róla. Az Inkognitóban véletlenül láttunk egy szeletet ebből a világból. A teljes kép sokkal rosszabb. Sajnos, a MeToo-mozgalom valahogy elkerülte Szlovákiát. Nem világosítottak fel bennünket a szexuális zaklatás súlyos következményeiről, sem a rossz magatartásról. A hallgatás kultúráját csak a nők maroknyi csapata törte meg, és nem biztos, hogy ez elég. A hollywoodi színésznők története túl távol van tőlünk ahhoz, hogy a társadalom újra meghatározza, mi megengedett a nőkkel szemben és mi nem. Az új képletet csupán néhány tudatosabb egyén reflektálja, esetleg a nemzetközi cégek szlovákiai fiókjai, de ezek is inkább a külföldi központ nyomására. Az egész társadalomba még nem jutott el. Ha megérkezett volna, a Joj egy ilyen helyzetben kirúgja Kramárt a műsorból illetlen viselkedése miatt. Kramár simogatására most mint intő kézre tekinthetünk, amely eszünkbe juttatja, hogy többet kell tennünk a viselkedés új normáinak tartós elfogadásáért. A szerző a Trend munkatársa FIGYELŐ Aranyrudakkal, pisztollyal fotózták le a kormányfőt Bojko Boriszov bolgár miniszterelnökről furcsa felvételek kerültek elő. Az interneten terjedő képeken az alvó kormányfő mellett az éjjeliszekrényén egy pisztoly, és egy nyitott fiókban több köteg 500 eurós, valamint aranyrudak látszanak. Boriszov szerint politikai ellenfelei lejárató kampányt indítottak ellene. Ezt a kormányfő rendkívüli sajtótájékoztatóján jelentette be, amelyen a Polgárok Bulgária Európai Fejlődéséért (GERB) kormánypárt vezetősége is részt vett. A miniszterelnök több riválisát is név szerint említette, köztük Bulgária oroszbarát elnökét, Rumen Radevet is. Azt állította, hogy éppen a pilótából lett államfő volt az, aki azt a drónt irányította, amely időnként a rezidenciája felett körözött. Az interneten megjelent felvételek miatt az ügyészség és az állami őrszolgálat belső vizsgálatot indított. (index.hu) Franciaország mindenképpen bevezeti a digitális adóztatást Az európai országok szerint a nagy digitális technológiai cógek - a Google, az Amazon és a Facebook - túl kevós adót fizetnek ott, ahol üzletüket bonyolítják. Franciaország idén megkezdi a digitális adó kivetését a nagy globális technológiai cégekre, függetlenül attól, hogy az Egyesült Államok részt vesz-e vagy sem az egységes nemzetközi megoldásról folyó tárgyalásokon - jelentette be tegnap a francia pénzügyminiszter. Az Egyesült Államok szerdán jelentette be távozását a digitális adó bevezetéséről folyó tárgyalásokról, mivel azokon - Robert Lighthizer amerikai kereskedelmi főtanácsadó indoklása szerint - nem történt előrelépés. A főtanácsadó ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok a digitális adóztatás terén továbbra is az egységes nemzetközi megoldás kidolgozását tartja szükségesnek. „Ez provokáció. Az OECD minden tagjával szemben provokáció, hiszen már csak centiméterekre álltunk a megállapodástól a digitális óriáscégek adóztatásának kérdésében” - nyilatkozta Bruno Le Maire francia pénzügyminiszter az Inter rádiónak csütörtökön adott interjúban. Le Maire leszögezte, hogy Franciaország idén megkezdi az adó kivetését függetlenül attól, hogy az Egyesült Államok visszatér-e a tárgyalóasztalhoz vagy sem. Elmondta, hogy Franciaország, Nagy- Britannia, Olaszország és Spanyolország Steven Mnuchin amerikai pénzügyminiszternek a tárgyalásokról való távozást bejelentő levelére adott közös válaszában hangsúlyozta, hogy a lehető leghamarabb eredményt kívánnak elérni az egységes megoldásról folyó tárgyalásokon. Az európai országok szerint ugyanis a nagy digitális technológiai cégek - elsősorban a Google, az Amazon és a Facebook - túl kevés adót fizetnek ott, ahol üzletüket bonyolítják, mivel nemzetközi fizikai infrastruktúrájuk minimális, és profitjukat így a világon szinte bárhová át tudják csoportosítani könyveléssel. Franciaország néhány más európai országgal együtt már bevezette ugyan a digitális adót, de kivetését felfüggesztette az egységes globális megoldás kidolgozására az OECD égisze alatt indult tárgyalások idejére. Az Egyesült Államok mereven elutasítja minden egyoldalú adó kivetését nagy technológiai cégeire addig, amíg a kérdésben nem születik megállapodás az OECD-ben. Az amerikai kormány az autóimportvámok megemelését helyezte kilátásba, ha egyoldalúan bevezetik a digitális adót. Washington vizsgálatot is indított ebben a hónapban annak megállapítására, hogy a már tíz országban elfogadott digitális adó versenyhátrányba hozza-e az amerikai cégeket vagy sem. Ha igen, az Egyesült Államok új vámokat léptet életbe ellenintézkedésként. Franciaország ellen már kezdeményezte is az ellenintézkedéseket, Párizs ezt követően egyezett bele az adó kivetésének a felfüggesztésébe az egységes nemzetközi megoldás kidolgozásáig. (MTI)
