Új Szó, 2020. június (73. évfolyam, 125-150. szám)
2020-06-19 / 141. szám
8 I MAGYARORSZÁG ÉS A NAGYVILÁG 2020. június 19.1 www.ujszo.com Kínos témákat szellőztet meg Trump volt embere RÖVIDEN Merkel és az EU-s helyreállítási alap Berlin. Határozottan és gyorsan kell cselekedni az unióban a koronavírus-járvány miatt keletkezett válság leküzdéséért, és még a nyári törvényhozási szünet előtt meg kellene állapodni a következő 7 éves költségvetésről és a gazdasági helyreállítási alapról —mondta Angela Merkel német kancellár. A júliusban kezdődő német EU-elnökség programját és a mai EU-csúcson képviselendő német álláspontot ismertető beszédében kiemelte, a járvány az EU történetének legnagyobb kihívása, amelyet egyetlen tagállam sem tud megválaszolni egyedül. Soha nem volt még annyira fontos az összetartás és a szolidaritás, mint most. (MTI) Trump fogadja a lengyel elnököt Varsó/Washington. Lengyelország kiáll azért, hogy a Németországban állomásozó amerikai erők esetleges létszámcsökkentése ne gyengítse Európát-jelentette ki a lengyel államfői kabinetfőnök. Krzysztof Szczerski, Andrzej Duda elnök külügyi államtitkára arra utalt, hogy Donald Trump amerikai elnök bejelentette, Washington 34.5 ezerről 25 ezerre csökkenti a Németországban állomásoztatott katonák számát. „Megnövelt amerikai jelenlétet akarunk a NATO egész keleti szárnyán, ezen belül Lengyelországban” - tette hozzá. Időközben a Fehér Ház közölte: Donald Trump június 24-én fogadja Washingtonban Andrzej Dudát, a két elnök a lengyel-amerikai védelmi együttműködés továbbfejlesztéséről tárgyal, napirendre kerülnek a kereskedelem, az energiaügy, valamint a telekommunikációs biztonság kérdései is. (MTI) Börtön a feketét lelövő rendőrre Atlanta. 11 pontban-köztük szándékos emberölésért - vádat emeltek a rendőr ellen, aki agyonlőtt egy afroamerikai férfit a múlt héten a georgiai Atlantában. Az esetet követően tüntetések voltak a városban, a hatóságok 40 embert őrizetbe vettek. Ez tovább szította az USA-ban már 3 hete tartó tüntetéshullámot, amelyet egy afroamerikai férfi, George Floyd rendőrségi intézkedés közbeni megölése váltott ki. Paul Howard kerületi ügyész közölte, hogy az érintett rendőrt, Garrett Rolfe-ot halálra vagy tényleges életfogytig tartó börtönbüntetésre ítélhetik. (MTI) 80 millió elűzött ember ól a világon Genf. Minden korábbinál több, 79.5 millió otthonából elűzött ember élt menékültsorban tavaly év végén a világon - írja friss jelentésében az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR). 2018-hoz képest közel 9 millióval nőtt a számuk. A 79,5 millió számkivetett mintegy 40%-a gyerek. (MTI) John Bolton volt nemzetbiztonsági tanácsadó azt állítja megjelenés előtt álló könyvében, hogy Donald Trump amerikai elnök arra kérte kínai hivatali partnerét, Hszi Csinpinget egy zárt ajtók mögötti tárgyaláson 2019 júniusában, hogy segítsen neki újraválasztatásában. Washington. A megjelenés előtt álló könyv szerint, amiből már idéztek a nagy amerikai napilapok, Kína úgy segíthetett volna Trump újraválasztásában, hogy az amerikai farmerek megnyeréséhez Kína több mezőgazdasági termékeket vásárolna az Egyesült Államoktól. Bolton, akit Trump 2019 szeptemberében, 17 hónap után menesztett, mert heves vitáik voltak számos külpolitikai kérdésben, lesújtó fehér házi kulisszatitkokat oszt meg a könyvben, amely június 23-án jelenik meg. Az igazságügyi minisztérium azonban kedden beperelte Boltont, hogy késleltesse a megjelenést, amíg a nemzetbiztonsági tanács be nem fejezi a kézirat titokügyi ellenőrzését, mert az ÖSSZEFOGLALÓ Brüsszel/Luxembourg. A civil szervezetek külföldi finanszírozására vonatkozó magyar korlátozások nem egyeztethetők össze az uniós joggal - közölte döntését az Európai Unió Bírósága csütörtökön. Magyarország 2017-ben fogadott el törvényt, amely nyilvántartásba vételi, bejelentési és átláthatósági kötelezettségeket vezetett be az 500 ezer forintot meghaladó külföldi támogatásban részesülő civil szervezetek egyes kategóriái tekintetében, amennyiben az éves támogatási összeg meghaladja a 7,2 millió forintot. A törvény szankciók alkalmazásának lehetőségéről is rendelkezik. A szabályozás miatt az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen. ítéletében a luxembourgi- a tárca álláspontja szerint - eredeti formájában „kárt okozna az Egyesült Államok nemzetbiztonságának”. Bolton ügyvédje azt állítja: szakértők segítségével már minden titkos információt töröltek a kéziratból. A The New York Timesban megjelent egyik részlet szerint az elnök személyesen mondta Boltonnak, hogy addig nem folyósítják Ukrajnának a kongresszus által megszavazott katonai segélyt, amíg Kijev nem indít vizsgálatot a demokraták elnökjelöltségére pályázó Joe Biden egykori alelnök és a fia, Hunter Biden korrupciógyanús ukrajnai üzleti ügyeiben. Trump tagadja, hogy ilyen történt volna. Ami az amerikai mezőgazdasági áruk Kína általi vásárlását illeti, Bolton megállapítja könyvében: az elnök számára a saját politikai érdek összekeveredik a nemzetivel. De Trumpnak voltak más tisztességtelen lépései is, például a török Halkbankkal vagy a ZTE kínai technológiai céggel kapcsolatban - állítja. Bolton szerint az elnök számára „az igazságszolgáltatás akadályoztatása életmódbeli kérdés”. Ezenkívül felsorol olyan eseteket, székhelyű uniós bíróság kimondta, hogy a civil szervezetekről szóló magyar szabályozás sérti az EU- jogot. Az ítélet szerint „Magyarország azáltal, hogy nyilvántartásba vételi, bejelentési és közzétételi kötelezettségeket írt elő a bizonyos összeghatárt meghaladó mértékű külföldi támogatásban közvetlenül vagy közvetve részesülő civil szervezetek egyes kategóriái tekintetében, és szankciókat helyezett kilátásba az e kötelezettségeknek eleget nem tévő szervezetekkel szemben, a szóban forgó szervezetek és a számukra ilyen támogatást nyújtó személyek vonatkozásában hátrányosan megkülönböztető és indokolatlan korlátozásokat vezetett be.” Az Európai Bíróság ítélete megállapította, hogy összesen öt területen sérti a magyar civiltörvény az uniós joganyagot. A bíróság először azt tisztázta, hogy az adományozás tőkemozgásnak minősül, a vitatott magyar szabályozás pedig indoko-John Bolton volt amerikai nemzetbiztonságitanácsadó (tASR/AP) amelyek arra utalnak, hogy Trumpnak mint elnöknek meglehetősen hiányosak az ismeretei a világról, és ezáltal nevetségessé teszi magát más politikusok előtt. Beszámol egy olyan esetről is, amikor állítólag az elnök arra biztatta Hszi Csin-pinget, hogy latlanul tesz különbséget külföldről és belföldről származó adományok között. Azt is leszögezik, hogy a törvény által előírt intézkedések alkalmasak arra, hogy ezen egyesületekkel és alapítványokkal szemben bizalmatlan légkört teremtsenek. Ráadásul az adományozókra információk nyilvánosságra hozatala visszatarthatja az említett személyeket az ilyen támogatások nyújtásától. Mindezek együttesen a tőke szabad mozgásának korlátozását jelentik, ami ellentétes az uniós joggal. A civiltörvény sérti az egyesülés szabadságát is, amely a demokratikus és plurális társadalmak egyik alapköve. A magyar törvény azonban korlátozza ezt a jogot, mert több tekintetben is megnehezíti a gyakorlását. A bejelentési és közzétételi kötelezettségek indokolatlanul avatkoznak be magánszemélyek életébe, ami ellentétes az EU Alapjogi Chartájával. Ugyancsak ezt a jogszabályt sérti a személyes adatok folytassa az intemálótáborok (a szerző szóhasználatában koncentrációs táborok) építtetését a Kínában kisebbségben élő muzulmánok, így például az ujgurok számára, mert „ez a helyes”. Ennek a történemek a nyilvánosságra kerülése a sajtóban egy napra esett azzal, hogy Trump aláírta azt a törvényt, amely lehetővé teszi, hogy a külügyminisztérium szankcionálja azokat a kínai tisztségviselőket, akik visszaéléseket követnek el az ujgurok ellen. A törvénytervezetet májusban szavazta meg szinte egyhangúlag a kongresszus két háza. A volt nemzetbiztonsági tanácsadó állításai veszítenek a hitelükből amiatt, hogy nem volt hajlandó tanúskodni az elnök elleni alkotmányos felelősségre vonási eljárás (impeachment) szenátusi tárgyalásán. Vannak, akik szerint azért nem tanúskodott, mert információit a szenzációnak szánt könyvére tartogatta. Bolton csak egy a sok ember közül, aki közel állt az elnökhöz, majd könyvet írt, amelyben támadta őt, viszont a volt nemzetbiztonsági tanácsadó ismerte meg legjobban az amerikai külpolitika alakításának folyamatát. (MTI) törvény kezelésének módja és az a tény, hogy ezek az információk harmadik fél számára is hozzáférhetővé válnak. A civil szervezetek ügye azok közé tartozik, amely miatt az Európai Néppárt (ÉPP) is megosztottá vált a magyar kormánypárt tagságával kapcsolatban. A Néppárt vezető politikusai egyfajta vörös vonalként tekintettek a nem kormányzati szervezetekkel kapcsolatos bánásmódra, csakúgy, mint a Stop Sorostörvénycsomag, vagy a lex CEU, a Budapestről kiebrudalt Középeurópai Egyetem esetében. Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter máris közölte: tiszteletben tartják a testület véleményét, de még pontosan át kell tanulmányozni az ítéletet. Szerinte fontos ügyekben a magyar államnak adott igazat a bírósági ítélet indoklása (például a szervezetek gazdálkodásának átláthatóságát tekintve), csupán a módszert nem tartotta megfelelőnek az uniós szervezet. (MTI, index, ú) be. Néhány órára rá felrobbantották a keszongi Korea-közi összekötő irodát, amelyet a két ország létesítette, hogy elősegítse a párbeszédet és az együttműködést. Szerdán az észak-koreai hadsereg konkretizálta szándékait, közölte, hogy bevonul Keszong határvárosba és a Gyémánt-hegység környékére, ahol Szöul és Phenjan közös ipari és idegenforgalmi beruházásokat és fejlesztéseket valósított meg. Emellett katonai ellenőrző pontokat állítanak fel a demilitarizált övezetben, és újrakezdik a rendszeres hadgyakorlatokat a határ közelében. Egy magas rangú észak-koreai tisztségviselő aláhúzta: kormányának nem áll szándékában tárgyalóasztalhoz ülni Dél-Koreával a feszültségek elsimítása érdekében. Szöul előzőleg felajánlotta, hogy különleges megbízottat küld Phenjanba a helyzet tisztázására, de Észak-Korea ezt elutasította. (MTI) Indiai katonai parancsnok temetése. A napokban legalább 20 indiai katona vesztette életét egy kínai katonákkal lezajlott összecsapásban a kasmíri Ladákban. A súlyos összetűzésre Kína szerint azután került sor, hogy az indiai határőrök kétszer is illegálisan kínai területre léptek, és provokálták a kínai katonákat. A konfliktus tovább terjed a régióban, ugyanis négy pakisztáni civil meghalt, többen megsebesültek, amikor indiai katonák a kasmíri határrégióban található falvakat vettek tűz alá. Az incidensre a Kasmír indiai és pakisztáni részételválasztó határvonal környékén került sor. Bár Iszlámábád és Újdelhi Kasmírban tűzszünetet kötött, ezt mindkét fél rendszeresen megszegi. (TASR/AP) Elfoglalták az őrhelyeket Phenjan. Észak-Korea katonákat vezényelt tegnap néhány, korábban kiürített őrhelyre a két Koreát elválasztó demilitarizált övezetben - jelentette dél-koreai katonai forrásokra hivatkozva a Yonhap hírügynökség. A szöuli médiában olyan hírek is napvilágot láttak, hogy mintegy száz északkoreai katona jelent meg a korábban a két Korea által közösen használt keszongi ipari parkban is. Észak-Koreának a fegyvermentes övezetben körülbelül 150 olyan őrhelye van, amelyeket a feszültség csökkentését szolgáló, 2018. szeptember 19-én aláírt Korea-közi szerződés után ürített ki. A 4 kilométer széles demilitarizált övezet létrehozásáról szóló megállapodást a 3 éves koreai háború után, 1953-ban írta alá Észak- és Dél- Korea. Az észak-koreai hadsereg vezérkara kedden bejelentette, hogy fontolóra vette a hadsereg bevonulását a demilitarizált övezet-Uniós jogot sértő magyar
