Új Szó, 2020. június (73. évfolyam, 125-150. szám)

2020-06-15 / 137. szám

8 KULTÚRA 2020. június 15.1 www.ujszo.com Az alternatív valóság filmje Az Elfújta a széllel az a legnagyobb gond, hogy elferdít egy történelmi korszakot JUHÁSZ KATALIN Vivien Leigh (Scarlett) és Hattie McDaniel (Mammy) (Képarchívum) RÖVIDEN A sokszínűség biztosítása Los Angeles. A jelöltségre való jogosultság új, sokszínűséget biztosító irányelveinek kidolgo­zására hozott létre bizottságot az Oscar-díjakról döntő Amerikai Filmművészeti és Filmtudomá­nyi Akadémia, amely emellett döntött arról is, hogy a jövőben 10 jelölt lesz a legjobb film ka­tegóriájában. Ajogosultságra vonatkozó, a sokszínűség kívá­nalmát szem előtt tartó irányel­vek által előírtakat teljesíteniük kell a filmeseknek, hogy alkotá­saik esélyesek lehessenek az Oscar-díjra - olvasható a szer­vezet pénteken kiadott közle­ményében. Az új szabályokat az akadémia az Amerikai Produce­rek Céhével (PGA) együtt­működésben dolgozza ki július végéig. Egyik újítás sem befo­lyásolja már a következő, 93. díjkiosztó gálát, amelyet 2021. február 28-án rendeznek meg Los Angelesben. A 2022-es 94. Oscar-díjkiosztó gálán viszont már 10 jelölt lesz esélyes a leg­jobb filmnek járó díjra. (MTI, k) Celine Dion jövő márciustól turnézik Jövő márciusban folytatja idén félbeszakadt világ körüli turné­ját Celine Dion. A világhírű ka­nadai énekesnő ennek keretében 2021. május 11 -én ad koncertet a Papp László Budapest Spor­tarénában. Celine Dion a koronavírus-járvány miatt ki­maradt idei európai dátumokat 2021 márciusától pótolja - kö­zölték a szervezők. A Courage World Tour európai koncertjei 2021. március 19-én Párizsban kezdődnek, ezt júliusig har­minckét további koncert követi. „Reméltem, hogy még az idén visszatérhetek a színpadra, de semmi sem fontosabb, mint az egészségünk és a biztonságunk. Hiányoznak a koncertek, alig várom, hogy újra együtt éne­keljünk” - idézte a közlemény Celine Diont. Az eredetileg idén június 7-re tervezett budapesti koncertre megvásárolt jegyek érvényesek az új, 2021 -es idő­pontra. (MTI, k) All a bál az Elfújta a szél körül. Hollywood történetének egyik legnagyobb kasszasikere „áldozatul esett" a George Floyd meggyilkolása utáni tiltakozáshullámnak. A Warner múlt kedden kivette a filmet az HBO Max streaming­­kínálatából, vélhetően egy cikk hatására, amelyet a 12 óv rabszolgaság Oscar-díjas írója, John Ridley jelentetett meg előző nap a Los Angeles Timesban. Ridley szerint az Elfújta a szél olyan káros sztereotípiák alapján mutatja be a színes bőrű embereket, hogy az mai szemmel nézve már vál­­lalhatatlan - főleg, ha bármiféle ma­gyarázat, előszó, tájékoztató felirat nélkül kínálja egy vezető csatorna. Ezek után olyannyira megugrott az érdeklődés az 1939-es film iránt, hogy az összes létező platformon listave­zető lett. Úgy tűnik, most mindenki újra akarja nézni. Mi is ezt tettük. A szuperprodukció alapjául szol­gáló regény az első igazi bestseller volt: 30 millió példányban kelt el 40 nyelven. A filmet addig sosem látott technikai színvonalon, hatalmas költségvetéssel forgatták az 1930-as évek végén, azaz három emberöltő­vel a polgárháború után. Már a mun­kálatok alatt felmerült, hogy fino­mítsanak a regényben képviselt né­zeteken. Margaret Mitchell ugyanis nyíltan dicsőítette a rabszolgatartó déli konföderációt, ami nem számí­tott politikailag korrekt álláspont­nak, bár kétségtelen, hogy jelen volt az akkori társadalomban valamiféle nosztalgikus, revizionista igény. A finomítás egész jól sikerült, legalábbis kihagyták a filmből az ilyen mondatokat: „A szabad néger kutyát sem ér... dolgoznak egy-két napig, aztán lustálkodnak, míg el nem költik a pénzüket... milyen os­tobaság volt őket felszabadítani. [...] Ha pedig az ember csak egyszer is rájuk formed, vagy üt egyet a hátuk közepére, jön a Felszabadítottak Irodája, és olyan lármát csap, hogy... [...] egy jó verés a legtöbbnek csak használna”. így vélekedik a fősze­replő Scarlett O’Hara, aki sokak számára a mai napig a női emanci­páció megtestesítője. A georgiai birtokon dolgozó fe­keték láthatóan elégedettek sorsuk­kal, nem lázongnak, nem akarnak szökni. Szolgálatkészek, kedvesek, semmiféle fizikai bántalmazás nem éri őket - érdemes összehasonlítani ezeket a jeleneteket a 12 év rabszol­gaság véres, horrorisztikus képsora­ival. A Mammy nevű dajka például olyan, mint egy sima házvezetőnő, sőt még némi tisztelet is övezi. Az első részben folyamatosan okítja az úrilányokat arra, hogy mit illik és mit nem. Ragaszkodik az ősi rendhez, egyáltalán nem vágyik rá, hogy a jenkik felszabadítsák, sőt ugyan­olyan haramiáknak tartja őket, mint a gazdái. Vagyis azt sugallja, hogy a feketék valóban alsóbbrendüek, ez a világ így kerek. Scarlett szereti is őt a maga módján, a regényben ez így szerepel: „Mammy jóságos fekete arcán a majmok kifejezhetetlen, ti­tokzatos szomorúsága”. (Érdekes adalék, hogy a dajkát játszó Hattie McDaniel első színes bőrű női mel­lékszereplőként kapott Oscar-díjat, a film premierjén azonban nem vehe­tett részt - természetesen a bőrszíne miatt. És sajnos valószínű, hogy húsz évvel később sem engedték volna be a fehérekkel együtt a moziterembe.) Kétségtelen, hogy Victor Fleming rendező hamisan idilli világként mutatja be a polgárháború előtti rab­szolgatartó konföderációt. Azt az időszakot, amely a film bemutatá­sakor körülbelül ugyanolyan messze volt az akkori amerikaiaktól, mint tőlünk most a második világháború. Nyilván nem térhetett el túlságosan a regénytől, másrészt a fekete sze­replők nála olyan gyámoltalan egyedek, akik nem képesek önálló döntéseket hozni, és nem is boldo­gulnának gazdáik nélkül. A filmmel az a legnagyobb gond, hogy elferdíti az amerikai történe­lem talán legfontosabb korszakát. Észak és Dél ellentétét egy jól működő világ szétdúlására tett sike­res kísérletnek állítja be. És ennek fényében az 1863-as gettysburgi csata az északi agresszorok győzel­mét és a tulajdonukat védő déliek vereségét, az ősi értékek pusztulását jelenti. Ráadásul mindez egy szerel­mi történet háttereként zajlik, a szempilla-rebegtetés, a szemkáp­ráztatójelmezek és a tökéletes smin­kek sokkal hangsúlyosabbak, mint a társadalmi háttér. Ezért a történelmi tények erdejében kevésbé otthono­san mozgó néző a körítést is a mese részének tekinti, illetve nem tűnik fel neki, hogy „alternatív valóságot” lát. Igazat kell adnunk John Ridley­­nek, aki azt üzente a Warner illeté­keseinek, hogy bár nehéz döntés ki­venni egy klasszikus filmet a stre­­amingkínálatból, nekik még min­dig könnyebb dolguk van, mint ne­ki, amikor a gyerekei elkéredzked­­nek tőle a tüntetésekre. És ha már a címben Donald Trump híres kife­jezését használtuk, álljon itt beteg poénként, hogy a minden területen szakértőnek számító amerikai el­nök idén csalódottan fogadta a Élősködők cimű koreai film Oscar­­díját. A gála után azt twittelte ki, szerinte ma is inkább olyan filmek érdemelnének Oscart, mint az El­fújta a szél. Inkább nem akarjuk tudni, mire célzott. Különleges történetek izgalmas szerepeire készülnek a sztárok Lassú léptekkel ugyan, de beindul a nemzetközi filmvilág. A filmes sajtó egyre több információt közöl áriái, milyen új szerepre készülnek a világsztárok. Viggo Mortensen ismét Peter Far­­rellyvel forgat, akivel a Zöld könyv című Oscar-díjas produkcióban is együtt dolgozott. A Zöld könyv: Út­mutató az élethez 2019-ben elnyerte a legjobb film Oscar-díját és a fő­szerepet alakító Mortensent is jelöl­ték az amerikai filmakadémia díjára. A színész most Farrelly vietnámi há­ború idején játszódó filmjében vál­lalt szerepet. Az egyelőre cím nél­küli produkció Joanna Molloy és John Donohue könyve nyomán ké­szül. A 2017-ben megjelent memoár Donohue vietnámi emlékeit idézi fel. Farrelly filmje Donohue igaz törté­Viggo Mortensen egy igaz történet hőse lesz (Fotók: TASR-archlvum) netét meséli el, aki 1967-ben azért utazott New Yorkból Vietnámba, hogy sört vigyen gyerekkori baráta­inak, majd ő is belépett a hadseregbe. Pierce Brosnan - aki korábban négy James Bond-filmben szerepelt, és az ABBA-slágerekből készült Mamma Mia! című mozikban is hódított - új filmjében az öregedéssel küzd. Egy sci-firől van szó, amely a forgató­­könyvíró-rendező Brett Marty rövid­­filmje, a Youth (Ifjúság) alapján ké­szül. A 67 éves Brosnan egy mérnö­köt alakít a filmben, akinek cége fel­ajánlja, hogy neki és feleségének is kifizeti a megfiatalítását. Felesége húszévesként születik újjá, a mérnök számára azonban balul sül el a pro­cedúra, és éppenséggel felgyorsul az öregedése. Hogy megállítsa, még ve­szélyesebb kezelést kell bevállalnia. Keira Knightley thrillersorozatban vállalt szerepet: ő lesz a sztáija a Hu-Keira Knightley thrillersorozatban vállalt szerepet lu streamingszolgáltató új thrillerso­­rozatának, a The Other Typistnek (A másik gépíró), amely Suzanne Rin­­dell azonos című regényéből készül. A széria első epizódját Ilene Cha­­iken úja, aki korábban az L. című ro­mantikus tévésorozatot is jegyezte. A sorozat főhőse Rose, egy csinos és csöndes rendőrségi gépírónő, akit elbűvöl új munkatársa, Odalie (Knightley). Odalie ugyanis egé­szen más világot képvisel, azt, amelyben a nő is kibontakozhat, szabadon hódolhat a dohányzásnak és egyéb szenvedélyeknek, a mo­dem eszméket hirdető költészetnek és sok minden másnak. Az alkohol­­tilalom idején, New Yorkban ját­szódó történetet az alkotók „pszi­­choszexuális thrillerként” jellemez­ték, amely az identitás, a társadalmi különbségek és a megszállottság té­májával is foglalkozik. (MTI, tb)

Next

/
Oldalképek
Tartalom