Új Szó, 2020. június (73. évfolyam, 125-150. szám)
2020-06-15 / 137. szám
www.ujszo.com | 2020. június 15. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR En szorongok, te szorongsz, ő szorong Eldönthetjük, hogyan folytatjuk az életet a járvány után Véget ért a vészhelyzet Szlovákiában. A március 16-án kihirdetett vészhelyzet szombaton éjfélkor szűnt meg az országban. Az újrakezdés, újranyitás jegyében mindenki előre tekint, de érdemes lelassítani egy kicsit, és megnézni, mi történt velünk az elmúlt kilencven napban. Eldönthetjük, hogyan folytatjuk az életet a járvány után, melyek azok a külső és belső történések, amelyek lepárolt esszenciája a krízis után velünk marad. Kemény próbatétel volt az elmúlt időszak minden korosztálynak: az osztálytársaitól, barátaitól elszakított gyerekeknek, és a különösen óvott, féltett időseknek, akikről a család vagy a szomszéd gondoskodott, intézte a bevásárlást és egyéb ügyeket. Az egyik ismerősöm nemrég megvallotta, hogy a karantén első napjaiban teljesen elvesztette a munkakedvét, lelki egyensúlyát, napokig hevert az ágyon, és azon töprengett, hová tűnt a régi élete. Természetes reakció volt ez, hiszen egy jól kiszámítható környezet változott meg egy szempillantás alatt. Márky Adám, a magyarországi mindfulnessoktatás jeles alakja a válsághelyzetre adott reakcióval kapcsolatban mondta: „minden élőlény számára a legnagyobb stressz a bizonytalanság”. Karantén idején a szűkebb környezetemben, az ismerősi körömben is többféle stratégiával találkoztam. Leggyakrabban „vegyes” tapasztalatokról számoltak be, ami annyit jelentett, hogy az elzárás alatt pozitív és negatív élményeik is voltak. Olyan beszámolót is hallottam, hogy valakinek jót tett a bezártság, több ideje volt eltöprengeni az élete folyásán, mások szenvedtek a társaság hiányától, sokkal aktívabbak lettek a közösségi médiában, többet eseteitek, telefonáltak. Az otthoni munkavégzés következtében alaposan felborult a szabadidő és munka viszonya. A mindennapok ritmusa, strukturálása is új kihívásként jelentkezett, csakúgy mint az otthoni élettér átalakítása: a lakásom lett a munkahelyem. Az Új Szónál március közepén gyorsan áttértünk home office-ra, és előreláthatólag a működőképes, hatékony gyakorlatot megtartjuk a krízis után időkben is. A kapcsolattartásban és a munkavégzésben megnőtt a digitális eszközök szerepe, az elmúlt kilencven nap kényszerhelyzete többet tett a digitális tudatosság terén, mint néhány több milliárdos állami pályázat. A koronacezúrában benne rejlik a megújulás lehetősége, egy új típusú altruizmus és szolidaritás megjelenése, egy új értékrend fölállítása. A karanténlét rövid időszakának tapasztalata feltételezhetően gyökeres átalakulást nem hoz, de használhatjuk például arra is, hogy minden vonatkozásban felkészültebbek legyünk, ha kopogtat a következőjárvány. A döntés a mi kezünkben van. (Kotrha) Denevéreket teszteltek koronavírusra TVbb száz patkósdenevért gyűjtöttek be thaiföldi kutatók egy barlangban, hogy koronavírusteszteket végezzenek rajtuk annak megállapítására, veszélyben vannak-e a környékbeli lakosok, akik denevérhúst is esznek. A mintegy 300 denevért a délkeletthaiföldi Tham Sador erdei barlangban gyűjtötték az elmúlt három napban. Az állatoktól vér-, nyál-, vizelet- és ürülékmintát is vettek, majd szabadon engedték őket. A thaiföldi kormány közleménye szerint a denevérek tesztelését azért rendelte el Csantaburi tartományban, mert az Egészségügyi Világszervezet (WHO) még áprilisban azt állapította meg, hogy az új típusú koronavírus minden valószínűség szerint denevérekről került át emberre Kínában, és kínai jelentések szerint a világjárványt okozó S ARSCoV-2-vírus hasonló egy, a patkósdenevérekben talált vírushoz. Thaiföldön több mint 140 denevérfaj él, ezen belül 23-féle patkósdenevér, de még sosem végeztek rajtuk koronavírus-vizsgálatot. A hatóságok azt szeretnék tudni, szükség van-e speciális óvintézkedésekre. Ebben a thaiföldi tartományban mindössze három esetet regisztráltak, mindhárom személy felgyógyult. Kínán kívül elsőként Thaiföldről jelentettek koronavírus-fertőzést. A délkelet-ázsiai turistaparadicsomban eddig 3134 koronavírusesetet regisztráltak, a fertőzésbe 58- an haltak bele. Az elmúlt 20 napban nem találtak olyan embert, aki odahaza fertőződött volna meg, az új esetek mind külföldről hazatérő thaiföldieket érintettek. (MTI) I 7 A válság egyben lehetőség is SIDÓH. ZOLTÁN Példátlan visszaesésről érkező adatok érkeztek a Szlovák Nemzeti Bank és a Statisztikai Hivatal háza tájáról. Mintha időgépbe ültünk volna, ami egyenesen 2017-be röpít vissza minket. Az idei, 10 százalékot meghaladó gazdasági zuhanás, az újra 8 százalék fölé kúszó munkanélküliség, az autógyárak átmeneti teljes leállása a jegybank szerint azt eredményezi, hogy idén a három évvel ezelőtti szintre esünk vissza. Az ország gazdasági teljesítményét szó szerint megtizedelő mutató annyira meredek, hogy egészen az 1989-es rendszerváltást követő első évekig kell visszamennünk, hogy hasonló helyzetre leljünk. Szintén közzétették, hogy idén az infláció hatásával nem számoló nominálbérek is esni fognak, erre viszont sem a 2009-es világválság idején, sem a rendszerváltás utáni időszakban nem volt példa. Miért vált a gazdaság ennyire sebezhetővé és mit kell tennünk, hogy a jövőben ellenállóbbakká váljunk? A kis belső piaccal rendelkező Szlovákia exportvezéreit politikát folytat, ami pompás stratégia jó időkben, viszont nagyon sebezhetővé tesz viharos időszakokban. Mostani mélyrepülésünk fö oka a meglehetősen alacsony béreken és a külföldi beruházók becsalogatásán alapuló, döntően összeszerelő üzemeket szülő gazdasági modell, és a koronavírus-járvány megmutatta, hogy hosszabb távon ez fenntarthatatlan. „Arról, hogy öt év múlva mi lesz itt, ezekben a hónapokban születik döntés” - ez nem egy nostradamusi homályos előrejelzés, hanem Alexander Matuseknek, a Szlovák Autóipari Szövetség (ZAP) vezetőjének közvetlenül ajárvány kirobbanása előtti szavai Szlovákia legfontosabb iparágazatának jövőjéről. A növekedés korlátainak érzékelése hallatlanul fontos egy olyan ágazat esetében, amely a hazai ipari termelés gyakorlatilag felét adja, és amely közvetve és közvetlenül 275 ezer főnek ad munkát. A járműipari vezető a fékező tényezőket a szakképzett munkaerő hiányában, a látványosan növekvő bérköltségekben látja, továbbá abban, hogy - a Volkswagent leszámítva - egyelőre a klasszikus robbanómotorok világában él a szlovákiai autógyártás. Bár ajárvány a március végi komor előrejelzésekhez viszonyítva jóval gyorsabban és kisebb áldozatokat követelve remélhetőleg lecsengett, nem folytathatjuk ott, ahol az osztogatásban versengő Smer és az SNS abbahagyta. Például nem lehet a realitásoktól elszakadó minimálbérnövelését ilyen ütemben folytatni, s egyenesen tilos a 13. nyugdíjhoz hasonló bőkezűség. A pandémia kezelése során a napnál is világosabbá vált, milyen fontosak a jól képzett szakemberek, mennyire kulcsfontosságú a tudomány szerepe. Ehhez képest nálunk a kutatás és fejlesztés világa a mostohagyerek kategóriájába tartozik. Szlovákia a hazai össztermékhez viszonyítva csupán a GDP 0,88 százalékát fordítja a tudományra, Máltával vagy Bulgáriával vagyunk egy sorban, miközben az előttünk mindig legalább egy lépésseljáró Csehország az összterméke 1,5 százalékát szánja e célra. Aztán csodálkozunk, hogy az ambiciózus fiataljaink tízezrei inkább Prágában vagy Brünnben végzik felsőfokú tanulmányaikat. Nem kell magyarázni, hogy a tudomány, a kutatás magasabb színvonala egyben az egyetemek nívójára is jótékony hatást gyakorol. A jólét közeli példaképei még inkább előttünk járnak, Németország összterméke bő 2,5 százalékát, Ausztria pedig 3 százalékát szánja e célra. A Matovic-kormány érzékeli e terület súlyát, ezért az európai uniós méretes pénzügyi csomagokból talán az oktatásnak és az alapkutatásnak is jut némi forrás. A pénzügyminisztérium a napokban meghirdette az eddiginél hatékonyabb adóbehajtás programját, Eduard Heger pénzügyminiszter pedig a vállalkozói környezet érzékelhető javítására tett ígéretet. Valóban itt az ideje az átfogó reformoknak, hiszen lássuk be, az utolsó erőteljes ráncfelvarrást még a Dzurinda-Miklos tandem végezte el közvetlenül az ezredforduló után. Ennek gyümölcsét, az évi 6-8 százalékos növekedés hozadékát viszont Robert Fico kormányai szüretelték le. Ám a szociáldemokraták álarcát magára öltő Smer rossz gazdának bizonyult, a versenyképesség fokozása helyett inkább jólétinek szánt voksvadász csomagokkal bombázta a lakosságot. A válság egyben lehetőség is. Meglátjuk, a kormányzati négyes fogat milyen eredményességgel, milyen átfogó koncepcióval lesz képes újra berúgni a gazdaság motorját. Sajnos, van ok az aggodalomra, például az OEaNO népes táborából hirtelen előbukkanó, magukat a keresztény értékek hordozóinak vallók a növekvő munkanélküliség ellenére, jó” ütemérzékkel azt tartják fontosnak, hogy vasárnap bezárják az üzleteket. Ugyancsak megnyitnák az abortusz szabályozása körüli vitát, ami akár hónapokra is elvonhatja a figyelmet az igazán súlyos problémák orvoslásától. Annak idején Dzurinda - szintén szövevényes koalícióval a háta mögött - sikerrel vezényelte le a Szlovákiát növekedési pályára állító reformokat. Rövidesen kiderül, hogy Igor Matoviő két Facebookbejegyzés között tud-e időt szakítani erre a feladatra. FIGYELŐ Mini Magyarország, maxi csalás Vádat emeltek a Mórahalmi Mini Magyarország Park építői ellen, a beruházó és a vele szerződött cégek 550 millió forint kárt próbáltak okozni az EU-s és a magyar költségvetésnek, ugyanis silány, bemutatásra alkalmatlan minőségben építették fel a történelmi Magyarország legjellemzőbb épületeit bemutató, nagyszabásúnak szánt makettparkot. A gyanúsítottak el nem végzett munkákat és be nem szerzett dolgokat is elszámoltak, és csaltak például az elkészült makettek számával is. (RTL Klub)