Új Szó, 2020. június (73. évfolyam, 125-150. szám)

2020-06-15 / 137. szám

www.ujszo.com | 2020. június 15. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR En szorongok, te szorongsz, ő szorong Eldönthetjük, hogyan folytatjuk az életet a járvány után Véget ért a vészhelyzet Szlovákiában. A már­cius 16-án kihirdetett vészhelyzet szombaton éjfélkor szűnt meg az országban. Az újrakezdés, újranyitás jegyében mindenki előre tekint, de érdemes lelassítani egy kicsit, és megnézni, mi történt velünk az elmúlt kilenc­ven napban. Eldönthetjük, hogyan folytatjuk az életet a járvány után, melyek azok a külső és belső törté­nések, amelyek lepárolt esszenciája a krízis után velünk marad. Kemény próbatétel volt az elmúlt időszak minden korosztálynak: az osztálytársaitól, barátaitól elszakí­tott gyerekeknek, és a különösen óvott, féltett időseknek, akikről a család vagy a szomszéd gondosko­dott, intézte a bevásárlást és egyéb ügyeket. Az egyik ismerősöm nemrég megvallotta, hogy a karan­tén első napjaiban teljesen elvesz­tette a munkakedvét, lelki egyen­súlyát, napokig hevert az ágyon, és azon töprengett, hová tűnt a régi élete. Természetes reakció volt ez, hiszen egy jól kiszámítható kör­nyezet változott meg egy szempil­lantás alatt. Márky Adám, a ma­gyarországi mindfulnessoktatás je­les alakja a válsághelyzetre adott reakcióval kapcsolatban mondta: „minden élőlény számára a legna­gyobb stressz a bizonytalanság”. Karantén idején a szűkebb kör­nyezetemben, az ismerősi köröm­ben is többféle stratégiával talál­koztam. Leggyakrabban „vegyes” tapasztalatokról számoltak be, ami annyit jelentett, hogy az elzárás alatt pozitív és negatív élményeik is voltak. Olyan beszámolót is hallot­tam, hogy valakinek jót tett a be­zártság, több ideje volt eltöprengeni az élete folyásán, mások szenvedtek a társaság hiányától, sokkal aktí­vabbak lettek a közösségi médiá­ban, többet eseteitek, telefonáltak. Az otthoni munkavégzés követ­keztében alaposan felborult a sza­badidő és munka viszonya. A min­dennapok ritmusa, strukturálása is új kihívásként jelentkezett, csakúgy mint az otthoni élettér átalakítása: a lakásom lett a munkahelyem. Az Új Szónál március közepén gyorsan áttértünk home office-ra, és előreláthatólag a működőképes, hatékony gyakorlatot megtartjuk a krízis után időkben is. A kapcsolat­­tartásban és a munkavégzésben megnőtt a digitális eszközök szere­pe, az elmúlt kilencven nap kény­szerhelyzete többet tett a digitális tudatosság terén, mint néhány több milliárdos állami pályázat. A koro­nacezúrában benne rejlik a meg­újulás lehetősége, egy új típusú alt­ruizmus és szolidaritás megjelené­se, egy új értékrend fölállítása. A karanténlét rövid időszakának tapasztalata feltételezhetően gyö­keres átalakulást nem hoz, de hasz­nálhatjuk például arra is, hogy minden vonatkozásban felkészül­tebbek legyünk, ha kopogtat a kö­vetkezőjárvány. A döntés a mi ke­zünkben van. (Kotrha) Denevéreket teszteltek koronavírusra TVbb száz patkósdenevért gyűjtöttek be thaiföldi kutatók egy barlangban, hogy koronavírusteszteket végezzenek rajtuk annak megállapítására, veszélyben vannak-e a környékbeli lakosok, akik denevérhúst is esznek. A mintegy 300 denevért a délkelet­thaiföldi Tham Sador erdei barlang­ban gyűjtötték az elmúlt három nap­ban. Az állatoktól vér-, nyál-, vizelet- és ürülékmintát is vettek, majd szabadon engedték őket. A thaiföldi kormány közleménye szerint a denevérek tesztelését azért rendelte el Csantaburi tartomány­ban, mert az Egészségügyi Világ­­szervezet (WHO) még áprilisban azt állapította meg, hogy az új típusú koronavírus minden valószínűség szerint denevérekről került át em­berre Kínában, és kínai jelentések szerint a világjárványt okozó S ARS­­CoV-2-vírus hasonló egy, a patkós­denevérekben talált vírushoz. Thaiföldön több mint 140 dene­vérfaj él, ezen belül 23-féle patkós­denevér, de még sosem végeztek rajtuk koronavírus-vizsgálatot. A hatóságok azt szeretnék tudni, szükség van-e speciális óvintézke­désekre. Ebben a thaiföldi tarto­mányban mindössze három esetet regisztráltak, mindhárom személy felgyógyult. Kínán kívül elsőként Thaiföldről jelentettek koronavírus-fertőzést. A délkelet-ázsiai turistaparadi­csomban eddig 3134 koronavírus­­esetet regisztráltak, a fertőzésbe 58- an haltak bele. Az elmúlt 20 napban nem találtak olyan embert, aki oda­haza fertőződött volna meg, az új esetek mind külföldről hazatérő thaiföldieket érintettek. (MTI) I 7 A válság egyben lehetőség is SIDÓH. ZOLTÁN Példátlan visszaesésről érkező adatok érkeztek a Szlovák Nemzeti Bank és a Statisztikai Hivatal háza tájáról. Mintha időgépbe ültünk volna, ami egyenesen 2017-be röpít vissza minket. Az idei, 10 százalékot meghaladó gazdasági zuhanás, az újra 8 százalék fölé kúszó munkanélküliség, az autógyárak átmeneti teljes leállása a jegybank szerint azt eredményezi, hogy idén a három évvel ezelőtti szintre esünk vissza. Az ország gazdasági teljesítményét szó szerint megtizedelő mutató annyira meredek, hogy egészen az 1989-es rendszerváltást követő első évekig kell visszamennünk, hogy hasonló helyzetre leljünk. Szintén közzétették, hogy idén az infláció hatásával nem számoló nominálbérek is esni fognak, erre viszont sem a 2009-es világválság idején, sem a rendszerváltás utáni időszakban nem volt példa. Miért vált a gazdaság ennyire sebezhetővé és mit kell tennünk, hogy a jövőben ellenállóbbakká váljunk? A kis belső piaccal rendelkező Szlo­vákia exportvezéreit politikát folytat, ami pompás stratégia jó időkben, viszont nagyon sebezhetővé tesz viharos időszakokban. Mostani mély­repülésünk fö oka a meglehetősen alacsony béreken és a külföldi beru­házók becsalogatásán alapuló, döntően összeszerelő üzemeket szülő gazdasági modell, és a koronavírus-járvány megmutatta, hogy hosszabb távon ez fenntarthatatlan. „Arról, hogy öt év múlva mi lesz itt, ezekben a hónapokban születik döntés” - ez nem egy nostradamusi homályos elő­rejelzés, hanem Alexander Matuseknek, a Szlovák Autóipari Szövetség (ZAP) vezetőjének közvetlenül ajárvány kirobbanása előtti szavai Szlo­vákia legfontosabb iparágazatának jövőjéről. A növekedés korlátainak érzékelése hallatlanul fontos egy olyan ágazat esetében, amely a hazai ipari termelés gyakorlatilag felét adja, és amely közvetve és közvetlenül 275 ezer főnek ad munkát. A járműipari vezető a fékező tényezőket a szakképzett munkaerő hiányában, a látványosan növekvő bérköltségek­ben látja, továbbá abban, hogy - a Volkswagent leszámítva - egyelőre a klasszikus robbanómotorok világában él a szlovákiai autógyártás. Bár ajárvány a március végi komor előrejelzésekhez viszonyítva jóval gyorsabban és kisebb áldozatokat követelve remélhetőleg lecsengett, nem folytathatjuk ott, ahol az osztogatásban versengő Smer és az SNS abbahagyta. Például nem lehet a realitásoktól elszakadó minimálbér­növelését ilyen ütemben folytatni, s egyenesen tilos a 13. nyugdíjhoz ha­sonló bőkezűség. A pandémia kezelése során a napnál is világosabbá vált, milyen fontosak a jól képzett szakemberek, mennyire kulcsfontos­ságú a tudomány szerepe. Ehhez képest nálunk a kutatás és fejlesztés vi­lága a mostohagyerek kategóriájába tartozik. Szlovákia a hazai összter­mékhez viszonyítva csupán a GDP 0,88 százalékát fordítja a tudomány­ra, Máltával vagy Bulgáriával vagyunk egy sorban, miközben az előttünk mindig legalább egy lépésseljáró Csehország az összterméke 1,5 száza­lékát szánja e célra. Aztán csodálkozunk, hogy az ambiciózus fiataljaink tízezrei inkább Prágában vagy Brünnben végzik felsőfokú tanulmányai­kat. Nem kell magyarázni, hogy a tudomány, a kutatás magasabb szín­vonala egyben az egyetemek nívójára is jótékony hatást gyakorol. A jólét közeli példaképei még inkább előttünk járnak, Németország össztermé­ke bő 2,5 százalékát, Ausztria pedig 3 százalékát szánja e célra. A Matovic-kormány érzékeli e terület súlyát, ezért az európai uniós méretes pénzügyi csomagokból talán az oktatásnak és az alapkutatásnak is jut némi forrás. A pénzügyminisztérium a napokban meghirdette az eddiginél hatékonyabb adóbehajtás programját, Eduard Heger pénzügy­­miniszter pedig a vállalkozói környezet érzékelhető javítására tett ígére­tet. Valóban itt az ideje az átfogó reformoknak, hiszen lássuk be, az utol­só erőteljes ráncfelvarrást még a Dzurinda-Miklos tandem végezte el közvetlenül az ezredforduló után. Ennek gyümölcsét, az évi 6-8 száza­lékos növekedés hozadékát viszont Robert Fico kormányai szüretelték le. Ám a szociáldemokraták álarcát magára öltő Smer rossz gazdának bizonyult, a versenyképesség fokozása helyett inkább jólétinek szánt voksvadász csomagokkal bombázta a lakosságot. A válság egyben lehetőség is. Meglátjuk, a kormányzati négyes fogat milyen eredményességgel, milyen átfogó koncepcióval lesz képes újra berúgni a gazdaság motorját. Sajnos, van ok az aggodalomra, például az OEaNO népes táborából hirtelen előbukkanó, magukat a keresztény ér­tékek hordozóinak vallók a növekvő munkanélküliség ellenére, jó” ütemérzékkel azt tartják fontosnak, hogy vasárnap bezárják az üzleteket. Ugyancsak megnyitnák az abortusz szabályozása körüli vitát, ami akár hónapokra is elvonhatja a figyelmet az igazán súlyos problémák orvos­lásától. Annak idején Dzurinda - szintén szövevényes koalícióval a háta mögött - sikerrel vezényelte le a Szlovákiát növekedési pályára állító re­formokat. Rövidesen kiderül, hogy Igor Matoviő két Facebook­­bejegyzés között tud-e időt szakítani erre a feladatra. FIGYELŐ Mini Magyarország, maxi csalás Vádat emeltek a Mórahalmi Mini Magyarország Park építői ellen, a beruházó és a vele szerződött cé­gek 550 millió forint kárt próbál­tak okozni az EU-s és a magyar költségvetésnek, ugyanis silány, bemutatásra alkalmatlan minő­ségben építették fel a történelmi Magyarország legjellemzőbb épületeit bemutató, nagyszabá­súnak szánt makettparkot. A gyanúsítottak el nem végzett munkákat és be nem szerzett dolgokat is elszámoltak, és csal­tak például az elkészült makettek számával is. (RTL Klub)

Next

/
Oldalképek
Tartalom