Új Szó, 2020. június (73. évfolyam, 125-150. szám)
2020-06-02 / 126. szám
2 I KÖZÉLET 2020. június 2. | www.ujszo.com RÖVIDEN Matoviö trianoni megemlékezése Pozsony. Igor Matovic (OEaNO) miniszterelnök trianoni megemlékezésre hívott több mint 100 szlovákiai magyar személyiséget a pozsonyi várba. A beszélgetésre ma este hat órakor kerül sor. Szlovákiában még egy kormányfő sem kezdeményezett hasonló rendezvényt, nem küldött meghívót egy találkozóra csak szlovákiai magyaroknak. „Az esten részt vesznek politikusok, művészek, tanárok, tudósok, egyházi képviselők, polgármesterek, vállalkozók, közszemélyiségek és a média” - írta Cseh Péter, az OEaNO képviselője. (ú) Korcok Budapestre látogat Pozsony. Ivan Korcok (SaS- jelölt) külügyminiszter ma először tesz hivatalos látogatást Magyarországon. Magyar kollégájával, Szijjártó Péterrel többek között a határokon érvényben lévő korlátozások feloldásának összehangolásáról fog tárgyalni a régióban és az Európai Unióban. „A tárgyalás további témái a regionális együttműködés, valamint az aktuális európai és nemzetközi ügyek lesznek” - olvasható a tárca közleményében. (TASR) Pszichológus: Kocner megjavulhat A szakértők nem diagnosztizáltak a vádlottnál mentális zavart (TASR-felvétel) ÖSSZEFOGLALÓ Bazin. Ha elítélik Marián Koőner vádlottat, Elena Fortis pszichológus szakértő lát esélyt a javulására. Ezt a bíróságon jelentette ki, ahol hétfőn folytatódott a tárgyalás Ján Kuciak újságíró meggyilkolása ügyében. A szakember nem diagnosztizált a vádlottnál semmilyen mentális zavart. A szakvélemény szerint egy egocentrikus, nárcisztikus személyiségről van szó. Kocner esetében az agresszivitás nem domináns tényező, de kudarc esetén vagy az önös céljai hajszolása közben „aktivizálódhat”. Amennyiben kiderül, hogy Kocnerbűnös, akkorFortis szerint az indítéka az életstílusához való ragaszkodás lehetett, amelyre Ján Kuciak cikkei veszélyt jelenthettek. A vádlott elítélése esetén viszont Fortis lát esélyt a reszocializálására. A szakvélemény felolvasása után Dániel Lipsic, a sértettek jogi képviselője azt javasolta, hogy játsszák le a bíróság előtt a Kocner és Dobroslav Tmka volt főügyész beszélgetését rögzítő felvételt. A felvételen a vádlott vulgárisán szidalmazza Tmkát, amiért utóbbi állítólag megpróbálta zsarolni Jaroslav Hascákot, a Penta részvényesét a Gorillahangfelvétellel. A felvételről Fortis pszichológiai véleményt fog mondani. Ezt követően Dusán Mikulaj számítástechnikai szakértő olvasta fel szakértői véleményét a vádlottak mobiltelefonjainak használatáról. Eredetileg májusban kellett volna megjelennie a bíróságon, de mivel nem biztosították be számára a szükséges technikai felszerelést, a szakértői elemzését csak mostanra tudta kidolgozni. Mikulaj kihangsúlyozta, hogy a mobiltelefonok adatait elsősorban a gyilkosság időpontja előtt, majd közvetlen ez után figyelte. Igazolható, hogy az elkövetők mobiltelefonját a gyilkosság napján több alkalommal Nagymácsédon kapcsolták be, ami igazolja, hogy az elkövetők valóban a gyilkosság helyszínén jártak. A szakértő szerint a tettesek úgynevezett taktikai mobilokat használtak, tehát olyan telefonokat, amelyek kifejezetten a bűncselekményről való kommunikációra szolgáltak. A telefonokat 2018 elején vették, néhányszor kipróbálták őket, majd elhallgattak. A kommunikáció közvetlenül a gyilkosság előtt élénkült fel ismét, majd a gyilkosság után ismét elhallgattak a készülékek. Két telefon igazolhatja Kocner és a gyilkosság során a közvetítő szerepét betöltő Alena Zsuzsová találkozását. A történtek után mindkét telefon a fővárosban találkozott, az egyik pedig a magyar határ környékéről, minden jel szerint Komáromból érkezett Pozsonyba. A szakértő véleménye Kocner és Zsuzsová szerint nem megbízható, semmit sem igazol. Lipsic szerint viszont kulcsfontosságú abban, hogy igazolja a két fő vádlott találkozását a gyilkosság után. A két szakértő kihallgatása után a tárgyalás véget ért, a per június 17-én folytatódik. (TASR, dp) A pszichés zavarok zömét nem is kezelik A pszichés betegségek kezelésével összefüggő kiadások 35 százalékát teszik ki az egészségügyet érintő költségek, főleg a gyógyszerek (Felvétel: Matej Jankovic/Plus jeden deft) SZALAY HAJNALKA Több mint kétmilliárd euróba kerül a pszichés betegek kezelése, ha azonban az állam több pénzt fordítana a megelőzésre, ez a költség jelentősen csökkenne. Bár a pszichés zavarok egyre több embert sújtanak, még mindig tabuként kezeljük őket. A szemléletváltáshoz évtizedekre van szükség. Pozsony. 2017-ben Szlovákiában kilencből egy ember küzdött valamilyen lelki zavarral, leggyakrabban szorongással - figyelmeztet a pénzügyminisztérium Értéket a Pénzért (UHP) osztálya. A pszichés betegségek gyökerét az esetek felében a gyerekkorban kereshetjük. Az UHP elemzésében megemlíti, hogy a depresszió tüneteit produkáló emberek 67%-a, valamint az alkoholfüggők 80%-a nem fordul szakemberhez. A szorongásos betegeknél ez az arány több mint 80%. A pszichés zavarokkal küzdők kezelése meghaladja a kétmilliárd eurót. Ennek 45%-át a közvetett költségek jelentik, a munkanélküliségből, a munkahelyen való gyengébb teljesítményből vagy a produktív korban lévők magasabb halálozási arányából adódó kiadások. A közvetlenül az egészségügyet érintő terhek az összkiadások 35%át teszik ki. Ide tartoznak például a gyógyszerek, de a lelki betegségekből fakadó fizikai betegségek kezelésének költségei is. Az UHP elemzése szerint Szlovákia jelentősen kevesebb pénzzel támogatja a lelki betegségben szenvedőket, mint a többi fejlett ország. Az egészségügyi gondoskodásra kiadott összeg csupán 3%-át fordítják a pszichés zavarok kezelésére, míg a fejlett országokban 7-8%-át. Ezért a pénzügyi szakértők szerint évente erre 170-230 millió euróval többet kellene adnia az államnak. A cél a megelőzés A pénzügyi elemzők szerint fontos lenne fejleszteni a prevenciós programokat. Bordás Sándor pszichológus, egyetemi docens úgy véli, a pszichés megbetegedések megelőzése végett már az iskolában el kellene kezdeni foglalkozni a témával. „Azt kellene elérni, hogy a lehető legkevesebb legyen a beteg - magyarázta lapunknak Bordás. - A tananyagba be kellene iktatni a pszichés zavarokat.” Ennek szükségességét támasztja alá az a tény is, hogy világviszonylatban minden második fiatal halálát öngyilkosság okozza. „Szlovákiában 2016-ban a 15 és 19 év között elhunytak 18%-a követett el öngyilkosságot” - áll az ÚHP tanulmányában. Bordás kiemeli, hogy az egész pedagógiai rendszerünk hibás. „Az osztályzatok már eleve büntetést vonhatnak maguk után. Én az alternatív oktatási módokat részesítem előnyben, például a Rogers-, Waldorf-, Montessori-irányzatot. Ezek a személyiségfejlesztésre is irányulnak, nem ezt a kicsit poroszos nevelési stílust alkalmazzák, amikor a pedagógus azt keresi, mit nem tud a diák” - mondja a pszichológus. Hozzáteszi, hogy a szülőkre is nagy nyomás nehezedik, hiszen ingergazdag világban élünk, amellyel az idegrendszerünk nehezen tud lépést tartani. Az UHP szerint a nőknél gyakrabban jelentkeznek a depresszió és a szorongás tünetei, míg a férfiaknál nagyobb a veszélye valamilyen függőség kialakulásának. „A koronavírus-járvány egy kicsit segített, hogy kikerüljünk a mókuskerékből, és a megváltozott oktatási módnak köszönhetően intenzívebbé válhatott a gyerek és a szülő közötti kommunikáció, de úgy gondolom, a nagy léptű gazdasági fejlődésből vissza kellene venni. A fogyasztói társadalom értéktelenségei erősen működnek, és a mókuskerék felőrölheti az idegeket” - véli Bordás, aki szerint az iskolában tantárgyi szinten, felnőttkorban pedig tréningeken kellene foglalkozni a konfliktuskezeléssel. „A versengés helyett az együttműködésre kellene törekednünk, hogy mindenki nyertesen kerüljön ki a konfliktushelyzetekből, hiszen a veszteség következménye az agresszió” - magyarázza a szakember. Szemléletváltás kell Bordás szerint, ha létrejönne egy oktatási háttér, hamarabb megváltozhatna a szemléletünk a lelki betegségekről, hiszen a téma még mindig sok helyen tabu. „A média is foglalkozhatna többet azzal, mit kell tennie egy átlagembernek a saját mentálhigiéniája érdekében, ismerettelj esztő anyagokra lenne szükség, amelyek arról szólnak, hogy a pszichológushoz vagy a pszichiáterhez járás nem jelenti azt, hogy bolondok vagyunk. Abba kellene invesztálni, hogy a lehető legtöbb helyen megjelenjen: a lelki egészség ugyanolyan fontos, mint a testi, nem szégyen segítséget kérni pszichológustól” - mondja a szakember. Meg kellene erősíteni a lelkielsősegélyvonalakat is, több magyar pszichológusra és pszichiáterre is szükség van. „A pszichoterápia anyanyelvhez kötött, ezért az, hogy egy szlovákul rosszul beszélő ember és az orvosa között a nővérke tolmácsol, ebben a helyzetben elképzelhetetlen” - magyarázza Bordás.
