Új Szó, 2020. június (73. évfolyam, 125-150. szám)
2020-06-02 / 126. szám
www.ujszo.com I 2020. június 2. KÖZÉLET I 3 Kettős állampolgárság: semmi változás? Martin Klus külügyi államtitkár már feltételhez kötné az állampolgársági törvény megváltoztatását (TASR-feivétei) SZALAY HAJNALKA Pozsony. „Standard európai alapelvek" alapján adná vissza a szlovák állampolgárságukat Martin Klus (SaS) külügyi államtitkár azoknak, akiktől 2010 után vették el. Azzal kapcsolatban, hogy mi lesz azokkal, akik Szlovákiában álnek, de igénylik más ország állampolgárságát, továbbra is ködösítenek, holott az SaS programja mást sugallt. Martin Klus külügyi államtitkár a TASR hírügynökségnek úgy fogalmazott, ha tegnap változtattak volna az állampolgársági törvényen, már akkor is késő lenne. „Én azt támogatom, hogy mielőbb megvalósuljanak a kormányprogramba foglaltak. Tehát azoknak a szlovák állampolgároknak, akiknek élő kapcsolatuk van más állammal, lehetővé kell tenni, hogy felvegyék az adott ország állampolgárságát anélkül, hogy a szlovákot elveszítenék. Megoldást kell találni arra, hogy akitől 2010 után, a megváltozott törvényre hivatkozva vették el a szlovák állampolgárságát, a standard európai alapelvek alapján visszakaphassa” - magyarázta lapunknak korábbi kijelentését az államtitkár. És mit jelentenek ezek az európai alapelvek? „A kormányprogram megalkotásakor az állampolgárságról szóló 1997-es Európai Egyezményből indultunk ki. Ennek alapján az állampolgárságjogi kötelék a polgár és az állam között, nem a személy etnikai eredetét jelöli” - mondja Klus, aki szerint az alapelveket nem minden ország tartja be. „Elég megnézni keleti szomszédunkat, Ukrajnát” - állítja az államtitkár, aki nem lát gondot abban, hogy olyan emberek kapják meg más ország állampolgárságát, akik például hosszabb ideje élnek ott, és van vele élő kapcsolatuk, vagy ahol adót fizetnek. Lancz Attila jogász lapunknak úgy nyilatkozott, az említett egyezmény nem tartalmaz szabályt azzal kapcsolatban, hogy az állampolgárságnak az állam és a polgára közötti „élő kapcsolaton” kell-e alapulnia vagy sem. „Ebben a kérdésben nincs standard európai elv, amire Klus úr hivatkozik” - magyarázta a szakember. Felmenők alapján „A közvetlen szomszédunkban pusztán etnikai alapon ítélik oda az állampolgárságot, nem a személy és az állam közötti kötelékek alapján. Ez nincs összhangban az ország sokéves honosítási álláspontjával, és erre reagálni kellett. Ennek eredménye azonban nem lehet az, hogy több ezer szlovák veszítette el az állampolgárságát. Sőt, a legtöbben olyanok, akik nem motiválták a 2010-es törvénymódosítást” - utalt Klus a magyar kormány döntését követő hazai módosításra. Fiala-Butora János jogász lapunknak .elmondta, Magyarország nem etnikai származás alapján ítéli oda a magyar ál lampolgárságot. „Az veheti fel a magyar állampolgárságot, akinek a felmenője magyar állampolgár volt, valamint van magyamyelv-ismerete. Tehát ebben téved az államtitkár” - mondta a szakember, aki arra hívja fel a figyelmet, hogy a törvény a Klus által előrevetített módosítások után továbbra is alkotmányellenes marad, hiszen azokat az embereket, akik Szlovákiában élnek, és felvennék más ország állampolgárságát, továbbra is akaratuk ellenére fosztanák meg szlovák állampolgárságuktól. Ugyanerre hívja fel a figyelmet Lancz is. „Abban igaza van az államtitkárnak, hogy az Európai Állampolgársági Egyezmény alapján az állampolgárság jogi kötelék, nem etnikai származás kérdése. De ebből a szempontból a magyar állampolgársági törvény nem problémás, ugyanis az - jogi szempontból - nem etnikai alapon ad kedvezményt, hanem a magyamyelv-tudás, a felmenők korábbi magyar állampolgársága alapján, amelyek az egyezménynek megfelelően egyértelműen jogszerű feltételek” - részletezte a jogász. Hozzátette, „Szlovákia sokéves honosítási álláspontja” ugyanolyan volt, mint amilyen a hatályos magyar törvényé. „1997 és 2005 között Szlovákia úgynevezett élő kapcsolat hiányában is adott állampolgárságot a határon túli szlovákoknak, anélkül, hogy a kérvényezőknek lett volna szlovákiai lakhelye, ráadásul kifejezetten etnikai alapon. Az a tény, hogy ezt a lehetőséget épp 2005-ben törölték el Szlovákiában, a magyarországi kettős állampolgárságról szóló népszavazás hatására, az önmagáért beszél” - emlékeztetett Lancz. Tehát az államtitkár által javasolt módosítás lényegében adminisztratív könnyítést jelentene azoknak, akik külföldön élnek, és ott vennék fel az ország állampolgárságát: már nem kellene kérvénnyel visszaigényelniük a szlovák útlevelüket, mivel nem fosztanák meg tőle automatikusan. Más volt a programban Az SaS választás előtt bemutatott programja azonban mással kecsegtetett. Ákkor még európai alapelvekre való hivatkozás nélkül akarták javasolni az állampolgársági törvény módosítását. Klus szerint a két dokumentumnak a célja azonos: az állampolgársági törvény módosítása, melynek köszönhetően nem vennék el a szlovák állampolgárságot azoktól, akik megszerezték más országét is „a már fentebb említett standard módon”. Az SaS választási programjának ezt a részét épp Klus dolgozta ki. Az államtitkár elmondta, az állampolgársági törvény kidolgozása a belügyminisztérium feladata, amely megkeresésünkre pusztán azt hangsúlyozta, ha olyan személy kérvényezi más ország állampolgárságát, aki már régóta ott él, akkor nem veszti el a szlovák állampolgárságát. Hogy pontosan mennyi ideje kell külföldön élnie az illetőnek, azt a törvény fogja megszabni, amelyen már dolgoznak. r Bugár: Óriási lehetőségeink vannak HEGEDŰS NORBERT Bugár Béla befejezi az aktív politizálást, de állítja, a Híd mindig számíthat rá. A korábbi pártelnököt az Híd új vezetéséről, a magyar-magyar együttműködésről és a jelenlegi kormányról alkotott véleményéről kérdeztük. Hogyan értékeli a kongresszus eredményeit? „Szerintem jó döntést hoztunk. Először is megújult az elnökség: Sólymos Laci egy teljesen ifjú csapatot vezet. Az elképzelésük az, hogy végigjátják a járási struktúrákat, és még ősszel feltöltik az elnökséget. Aktivizálják a struktúrát, talán ez a legfontosabb. Tehát elmondhatjuk, hogy ön teljes mértékben támogatja ezt az új csapatot. Természetesen, fel is szólaltam legalább háromszor az érdekükben. A kongresszus előtti egyik interjúban említette, hogy már nem akar aktívan politizálni. Ez azt jelenti, hogy a pártban- sem vállal már tisztséget? Nem, nem is vállaltam. Ahhoz, hogy valaki hidasként gondolkodjon, azokat az értékeket képviselje, ahhoz nem tisztségre van szükség, hanem munkára. Én mondtam, ha szükség lesz ilyen-amolyan támogatásra, tanácsra, bármire hajlandó vagyok. Hogy képzeli el a Híd jövőjét? A választás utáni három hónapban mintha „hibernált” állapotba került volna a Híd. Más pártok is, de a Híd olyan eredményt ért el a „változást akarunk” folyamat után, ami sok emberben hagyott egy kis csalódottságfélét. Most fel kell rázni az embereket. Én azt mondom, hogy óriási lehetőségeink vannak. Látni kell azt, hogy a kormány hibákat fog elkövetni és követ is el. Azokat a választókat, akik átszavaztak az OCaNO-hoz, vagy a Kiska pártjához, vagy a Progresszív Szlovákiához, pont a kormány hibáin keresztül lehet visszaszerezni. Mit tart a kormány eddigi hibás lépéseinek? Először is Matovic úgy viselkedik, mintha a szóvivője lenne a kormánynak. Másodszor, amit reggel kimond, azt már délután módosítja. Harmadszor, fenyegetőzik, mintha ő lenne Szlovákiában az atyaúristen: „Ha tüntetni fogtok, akkor büntető törvénykönyvbe teszem azt, hogy kimentek és blokkoljátok a forgalmat a sztrádán”. Egy évvel ezelőtt mást mondott. És folytatBugár Béla, a Híd volt elnöke hatnám. A másik: a gazdaságot teljesen fagyasztott állapotban hagyta, más országok már rég léptek. A támogatások terén olyan bonyolulttá tették a rendszert, hogy a kisvállalkozók inkább bedobják a törülközőt. Erre viszont az egész ország rá fog fizetni. (Somogyi Tibor felvétele) A Híd-MKP együttműködés tavaly már egyszer majdnem létrejött, viszont komoly felhördülés kísérte. Úgy tűnik, mindkét táborban van egy szavazói réteg, amely inkább levágná a saját kezét, minthogy a másikra szavazzon. Ez ellen ön szerint mit lehet tenni? Nagyon egyszerű. Ezt akkor is elmondtam és ma is ezt mondom: őszinte akarat kell az együttműködésre. Emlékeznek a 2016-os választás előtti időszakra? Akkor sokan megkérdezték, hogy ha bejutunk a parlamentbe hajlandók leszünk-e együttműködni az MKP-val. Mondtam, hogy a választás után fel fogom hívni az MKP elnökét. Ezt meg is tettem. Aztán jött az önkormányzati és megyei választás, és elmondtam, anélkül, hogy az MKP vezetősége ne küldene ki olyan információkat, hogy igenis szükség van az együttműködésre, anélkül nem lesz együttműködés. Ha négy évig állandóan minden rossz, amit csináltunk, akkor hiába akaiják a választás előtt kéthárom hónappal a saját választóikkal megetetni azt, hogy mégiscsak jó, hogyha összeállunk. Még egyszer: létrejött a választási párt, sőt be lett választva az MKP és a mi 35-35 képviselőnk az országos szervébe, aztán az MKP két nap múlva ezt felrúgta. Most is azt mondom, hogy nem rajtunk fog múlni. A kisebbségügyi és romaügyi kormánybiztosi pozíciókkal kapcsolatban az OEaNO egyeztetett a Híddal? Nem, az OEaNO nem fog egyeztetni. Ha Matovicnak azt a nevet említi, hogy Bugár, vörös köd ereszkedik elé, és nem lát.
