Új Szó, 2020. május (73. évfolyam, 101-124. szám)
2020-05-30 / 124. szám
6 RÉGIÓ 2020. május 30. I www.ujszo.com Natúrpark lehetne a Csallóköz SOMOGYI KATALIN CSÉFALVAY ATTILA Összefogással és közös gondolkodással nemzeti parkká válhatna a Duna mente csallóközi és szigetközi szakasza. Szlovákiában még alig léptek az ügy érdekében. Magyarországon 2018-ban natúrpark lett a Szigetköz, ám az egyedülálló környezetben rejlő lehetőségek kiaknázása ott is megrekedt. PARKCSALLI Még 2017-ben mutatták be azt az Interreg, vagyis határokon átnyúló együttműködési projektet Szlovákia és Magyarország között, amelynek egy közös Szigetköz-Csallóköz nemzeti park, illetve natúrpark kialakítása a célja. 2019 októberében 14 csallóközi település lakosainak tartottak tájékoztató előadásokat egy Duna menti természetvédelmi park lehetséges létesítéséről az Állami Természetvédelmi Hivatal (Státna ochrana prírody) munkatársai, a 2017-ben elkezdődött együttműködési projekt folytatásaként. 2018-ban a magyarországi oldalon, a Szigetközben megalakult a natúrpark, amit a nemzeti parkká nyilvánítás előszobájának is nevezhetnénk. 2020-ban Szlovákiában még nincs konkrét megoldás. Óvatosan ugyan, de remélhetőleg közeledünk egy Duna menti natúrpark vagy egy későbbi nemzeti park kialakításához. Legfontosabb örökségünk Mindemellett nem új keletű elgondolás egy nemzeti park kialakítása a Duna ártere mentén, vagyis a Dévénytől Párkányig húzódó területen. Ez lehetne Szlovákia tizedik nemzeti parkja az eddigi kilenc, többnyire Észak-, Közép- és Kelet- Szlovákiában elterülő nemzeti parkok mellett, amelyekről Zuzana Caputová államfő május 24-én, a nemzeti és természeti parkok világnapján kijelentette, hogy Szlovákia legfontosabb örökségének tartja valamennyit, és fokozottabb védelmükre szólította fel a lakosságot. Natúrpark, nemzeti park „A natúrpark nem elsősorban természetvédelemről, inkább vidékfejlesztésről szól. A nemzeti park viszont a legmagasabb védettségű állami természetvédelmi kategória. Ezen belül is vannak különböző besorolások, mint a védett területek, tájvédelmi körzetek. A natúrpark egy olyan vidékfejlesztési igyekezet, amelynek része védett terület, vagyis értékes természeti terület is, és ezt próbálják a helyiek fenntartható módon hasznosítani. A lényeg a nevelésen, a helyi munkahelyteremtésen van, vagyis azon, hogy a helyben lakók maximális mértékben kiaknázzák a táj adta lehetőségeket, anélkül, hogy károsítanák a természetet”magyarázza az alapelvet Tuba Lajos, a Somoijai Régiófejlesztési Központ igazgatója. A nemzeti park viszont már korlátozásokat is maga után vonna, de a tapasztalat azt mutatja, hogy az emberek egyre nyitottabbak ezek elfogadására, ha természetvédelemről van szó. Nincs jogszabály A nemzeti park még valószínűleg odébb van, de egy natúrpark kialakítása a Csallóközben már a közelBár Tallós már nem, de a tallósi vízimalom még a Csallóköz része (Somogyi Tibor felvétele jövőben is reális lehet, csupán akarat kérdése. Pontosabban összefogás és kemény akarat kellene. Szlovákiában a natúrpark kialakítására nincs törvény, így „ami nem tiltott, az engedélyezett” alapon el lehet kezdeni. Nyugat-Európában számos helyen vannak erre sikeres példák: Ausztriában, Olaszországban vagy éppen a szomszédos Magyarországon, a Szigetközben, szinte karnyújtásnyira a szlovákiai Csallóköztől. A Csallóközi natúrpark a magyarországi természetes folytatása lenne. Kritikus tömeg kell Egy úgynevezett kritikus tömeg szükséges ahhoz, hogy elkezdődjön a Duna menti natúrpark kialakítása a szlovákiai oldalon. Vagyis az, hogy összefogjanak aktivisták, polgármesterek, helyi lakosok, politikusok és mindazok, akiknek nem közömbös, mi lesz a sorsa közvetlen környezetüknek, melyben élnek. Az erre irányuló erőfeszítéseket az Európai Unió is kész támogatni, ám ahhoz, hogy ezeket a támogatásokat a régió elnyerhesse, valakinek kérvényeznie, pályáznia kellene, ami összefogás és egységes koncepció nélkül nem megy. Ökoturizmus „Nem kétséges, hogy az erőmű által elzárt régiónak segítene, ha hivatalosan is natúrparkká, illetve nemzeti parkká nyilvánítanák ezt a terület, hiszen egyebek mellett lehetőséget teremtene olyan támogatások igénylésére, amelyek természetvédelemmel és gazdasági érdekekkel is kapcsolatosak. Ez lehetne az első lépés ahhoz, hogy megteremtsünk egy egészséges egyensúlyt az érdekek és a természetvédelem között” - véli Álló Donát, Vajka polgármestere. Nagyot lendítene a környék idegenforgalmán is, ami az egyetlen fejleszthető iparága a régiónak, mivel mezőgazdasági területei nincsenek, gazdasági vállalatok telepítése kizárt, marad tehát az ökoturizmus, amihez viszont ideálisak a feltételek. Sacra Velo A kerékpáros zarándokút projektje is a Szigetköz-Csallóköz közös nemzeti park ideájának a hozadéka, amely Győr—Moson—Sopron, Pozsony és Nagyszombat megye szakrális emlékeit hivatott népszerűsíteni. A már meglévő Duna menti kerékpárúihoz kapcsolódik és az érintett megyék látnivalóit fűzi össze túraútvonalakba a Rábától a Dunán át egészen a Morva folyóig. A tervek szerint összesen mintegy 700 kilométeres kerékpárúiról van szó, amely több mint 50 zarándokhelyet érintene, és mintegy 150 település vallási értékeire hívná fel a figyelmet. A vallási és az aktív turizmus elemeit ötvöző elgondolás az idegenforgalmi szempontból árnyékban lévő rábaközi Szilből és a csallóközi Bacsfáról indult, ahol a két kerékpáros bázis már elkészült. Nem felülről döntenek „Magyarországon jóval előbbre járnak. Mivel megvolt a törvényi háttér, a Szigetközben már megalakult a natúrpark. Nálunk az Interreg pályázat keretében tanulmány készült arról, hogyan lehetne megteremteni Szlovákiában a jogi, intézményes és pénzügyi feltételeit a natúrparkhoz hasonló »valami« kialakításához, ami nem természetvédelmi, hanem fejlesztési kategória. Most készül az új abb pályázat, amely már a megvalósítást, vagyis a pénzügyi keret meghatározását célozza meg. Ez azért fontos, mert az Interreg olyan összegekről rendelkezhet, amilyenről talán még egyetlen megyei költségvetés sem” - magyarázza Berényi József, Nagyszombat megye alelnöke. Egy biztos, a kezdeményezésnek ebben az esetben nem felülről, az állami szervektől kell jönnie, hanem azoktól, akiket érint. Vagyis a települések önkormányzatai, a régió kisvállalkozói, a kistérségi társulások összefogása eredményeként, hiszen egy natúrpark elsősorban az ő javukat szolgálná, új munkahelyek megteremtésével, a vidék fejlesztésével, a turizmus fellendülésével a létező természeti értékek okos felhasználása mellett. Egy lépéssel előbbre Magyarországon máig érvényben van az az 1991-es parlamenti határozat, mely szerint a Duna mentén, Szigetközben nemzeti parkot kell létrehozni. A konkrét lépések aztán a következő években lassan elsikkadtak, s bár a térségbeli polgármesterek a kétezres évek elején újra szikrát pattintottak, egyebek mellett a tájidegen nemesnyár-ültetvényekre, majd a kevés vízre hivatkozva ezt a döntéshozók lesöpörték az asztalról. Újabb másfél évtizednyi csend következett, s miközben Szlovákia a csallóközi oldalon továbbra is nemzeti park létrehozásáról beszélt, az első kis lépést mégis Szigetközben tették meg: 2018 márciusában hivatalosan natúrpark lett Szigetköz, 26 települést s közel 40 ezer embert magába foglalva. Ehhez a címhez ugyan nem jár állami normatíva, inkább csak az ezzel járó marketing-, pályázati és turisztikai lehetőségekben bíztak az itt élők. Lehetőségekre várva „Örültünk, hogy létrejött a szigetközi natúrpark, s várjuk az ezzel járó lehetőségeket. Akár pályázatok formájában, akár kézzelfogható fejlesztésekben” - reagált kérdésünkre Juhász József hédervári polgármester. „Hálózatban bekapcsolható, több települést felölelő fejlesztési lehetőségek már vannak, s a jövőben is lesznek” - ezt ígérte Pető Péter, a képviselő és működtető Szigetköz Natúrpark Egyesület elnöke. Emlékeztetett a már futó Bike & Boat projektre, hisz „aki ennek részese, láthatta, milyen munkát végzünk”. Konkrét, a natúrparkot és a települést fejlesztő beruházásként említette Kimiét, ahol a TOP-forrásból beépülő csónakház tetőterében natúrparki szállást alakítanak ki. A jövőben a kerékpáros pihenőhelyek is ilyen kézzelfogható előrelépések lehetnek, s az elnök szerint rengeteg együttműködésüknek, pályázati elképzeléseiknek köszönhetően is profitálhatnak az itt élők a tájegység magasabb védelmi formájából. Kőszül a tájértéktár A natúrparki egyesület most a biológiai szúnyoggyérítés előkészítésére próbált támogatást szerezni. Tavaly a Szigetközi Fejlesztési Tanács állta saját forrásából a monitoringot, de már akkor jelezte, hogy a feladatot átadja 2020-ban a natúrparknak. „Pogácsás Tibor önkormányzati államtitkártól kértem segítséget ehhez” — folytatta az elnök. A natúrpark nemrégiben „hódkonferenciáí” is összehívott a károk megfékezésére. Mostanra a nemzeti agrárgazdasági kamara is szerepet vállalt az ügyben. „Készül a szigetközi tájértéktár, natúrpark tábor megszervezését is tervezzük.” Nincs koncepció? Vállalkozókat is kérdeztünk a szigetközi natúrpark elmúlt két évéről. „Elvileg a leendő nemzeti park »előszobája«, de nem nagyon látom a pénzt és a koncepciót. A vadászati lobbi »mindent visz«, az állami részeken túlszaporodott haszonállatállománnyal küzdenek, miközben a térség egyre szárazabb, elmaradnak az elöntések. Nagy a csend, pedig Szigetköz ennél többet érdemel” - mondta egyikük. „Két natúrparki tábla” - Csontos Attila dunaszentpáli polgármester úgy látja, faluja két év alatt nagyjából ennyit „profitált” a tájegység magasabb védelmi formájából. O egy érdekes aspektusból közelíti meg a kérdést. „Halad a Magyar Falu program, voltak Településfejlesztési Operatív Programból fejlesztések, benne vagyunk a Sacra Velo programban, natúrparki településnek mondhatjuk magunkat, de a fejlesztések többsége nem ér össze, párhuzamosan fut, holott közösen előbbre jutnánk.” A kisbodaki Szent Kristóf híd az egyik bejárat a vadregényes szigetközi hullámtérbe, ahol néhol át kell gázolni az átbukó vizes szakaszokon (Képarchívum)
