Új Szó, 2020. május (73. évfolyam, 101-124. szám)

2020-05-25 / 119. szám

RÉGIÓ www.ujszo.com I 2020. május 25. I 3 Átalakították Komárom költségvetését VATAéŐIN PÉTER A koronavírus-járvány miatt az önkormányzatoknak szá­mos téren újra kell tervezni az idei évet, nincs ez másképp a Duna menti városban sem. Már csaknem 30 éves múltra tekint vissza Komáromban a Polgármesteri és a Pro Űrbe díjak, valamint a dísz­polgári titulusok kiosztása. Úgy tűnt, a 2020-as évben a járvány okozta ká­osz, illetve a Komáromi Napok el­maradása megszakítja ezt a hagyo­mányt. Keszegh Béla polgármester végleges döntése alapján a Polgár­­mesteri díjat idén valóban nem oszt­ják ki. Viszont fordulat állt be a má­sik két elismerés kapcsán. Less Ká­roly képviselő hangsúlyozta a hagyo­mány szerepét, ami szerint fonto­sabb, mint a jelenlegi járványhelyzet. Andruskó Imre képviselő elmondta, ő nem látja akadályát a díjak kiosztá­sának, hiszen volt már példa arra, hogy erre nem a Komáromi Napok alkalmával került sor. Döntöttek a dijakról A beérkezett jelölésekről ezt köve­tően szavaztak a testület tagjai. Idén Kustyán Ilona korábbi gimnáziumi tanár és Kollár Zoltán magánvállal­kozó lettek Komárom Pro Űrbe díja­sai. A díszpolgári címet Erdélyi Géza nyugalmazott református püspöknek ítélték oda. Hogy mikor és milyen körülmények között osztják ki a ki­tüntetéseket, arról még nem született döntés. Bonyolult pénzügyek A képviselő-testület legutóbbi ülé­sén terítékre került a 2019-es év gaz­dasági kiértékelése. Ahogyan ez többször elhangzott, a záráskor ugyan 800 ezer eurós plusz keletkezett, így reménytelibbnek tűnt a 2020-as esz­tendő, ezt azonban teljesen keresztbe húzta a koronavírus-járvány, amely miatt gyakorlatilag kármentést kell végeznie az önkormányzatnak. E té­ren az egyik legfontosabb feladat, hogy a város költségvetése kiegyen­súlyozott maradjon. Ahogyan ezt többen megfogalmazták, a járvány miatt nehéz tervezni, egyelőre nem tudni, meddig húzódik el a válság, s hogy az hogyan befolyásolja a rész­adókat. Komáromban a személyi jö­vedelemadók különféle várható csökkenései szerint jelenleg legalább mintegy 881 ezer, legfeljebb 3 millió 539 ezer eurós kieséssel számolnak. „Egyértelmű cél volt, hogy gondos­kodunk azokról a családokról, akik az önkormányzattól függnek” — emelte ki az egyik prioritást Keszegh Béla polgármester, s egyben utalt arra, hogy városi alkalmazottak fizetéséről gondoskodnak. A költségvetés átala­Az izsai szeméttelep később kerül terítékre (A szerző felvétele) kítása kapcsán számos lépést hagyott jóvá a testület. így például a sport és kultúra támogatására folyósított, de még fel nem használt összegeket vissza kell utalni a városnak, ezzel együtt jelentősen csökkentették a sport- és kultúratámogatások mérté­két is. Egyes ingatlanok bérleti díjá­ból 3 hónapra 33%-os engedményt kapnak azok a vállalkozók, akik je­lentős bevételkiesést szenvedtek el. Leállítottak több befektetést, a járdák és a sportlétesítmények felújítását, valamint több módosítást is eszkö­zöltek a város költségvetésében. Szeméttelep elnapolva Az ülés legsúlyosabb napirendi pontjának számított volna az izsai hulladéklerakó telep körüli dilem­mák megvitatása, mely a következő két évtizedben jelentősen, több millió euróval terheli majd le Komárom költségvetését, érintve ezzel minden helyi lakos életét és pénztárcáját is. Ennek lényege, hogy az egyik lehe­tőség szerint a város hitelből megvá­sárolná az izsai szeméttelepet. Má­sodik opcióként el kell fogadni a le­­rakati díj komoly emelését. Végül a harmadik lehetőség az érintett céggel kötött szerződés felmondását jelenti, ezután valamelyik távolabbi lerakat­ta kellene szállítani a komáromi hul­ladékot. Ezt a napirendi pontot végül a következő ülésre halasztották, mi­vel az érintett cég, a telepet üzemel­tető Reko Recycling Kft. képviselői nem tudtak eljönni a tanácskozásra. A polgármester szerint még az is el­képzelhető, hogy egy rendkívüli tes­tületi ülésen csak ezzel a témával fog­lalkoznak majd. Az ülésen több képviselő is kifo­gásolta, hogy a napirendi pont anya­ga a gyűlést megelőzően nem meg­felelően változott meg. A városi köz­véleményben a lehetséges megvásár­lással kapcsolatban különbözőek a vélemények. Van, aki megkérdőjele­zi a több tulajdonosváltáson átesett szeméttelep biztonságosságát, de kétségek merültek fel azzal kapcso­latban is, hogy vajon mennyire lenne jó gazdája a város a számos kérdő­jellel övezett lerakatnak. Keszegh Béla elmondása szerint nyílt és kor­rekt vitát szeretne az ügyről, s min­den bizonnyal több elemzés, illetve foellenőri vélemény is születik az ügyben. Évszázadon átnyúló, kőbe faragott gyász SZÁSZI ZOLTÁN Kevés olyan igazi, megkapó szépségű, nemes anyagból, míves munkával, neves olasz mester alkotásaként készült síremlék létezik Gömörben, mint Kandó Kálmánná, született Pósch Ilona sírja, amely a rozsnyói temetőben található. Bár első pillantásra jó állapotú­nak látszik, alaposabban megfi­gyelve az is feltűnik, az időjárás vi­szontagságai kikezdték, megron­gálták a szarkofág formájú, gyászo­ló nőalakkal ékesített sírt. Most még menthető, s remélhetőleg hamaro­san restaurálják. A legfrissebb hí­rek szerint, mint az országosan jegyzett védett műemlék fenntartó­ja, Rozsnyó városa tervezi a felújí­tást. Megérdemelné! Kandó és Pósch család Arról a Kandó Kálmánról beszé­lünk, aki az' első magyar villany­mozdony létrehozója, ő volt az a nemzetközi szinten elismert vasút­­villamosítási szakember, aki alig 1895 és 1929 közt 69 szabadalmat dolgozott ki és nyújtott be villamos vasúti motorok, többfázisú váltó­áramú motorok, automatikus kap­csoló berendezések, villamos felső­vezetékek és erőátviteli telepek működése tárgykörökben. Rendkí­vül tájékozott, világlátott ember volt, aki az 1897-es amerikai útja során a Baltimore város állomásait össze­kötő egyenáramú vontatást tanul­mányozva jött rá, hogy a váltóáramú vontatás gazdaságosabb, gyorsabb és biztonságosabb. Egy év múlva már Rozsnyón járt, ahol 1898. szep­tember'11-én eljegyezte a nála Í1 A páratlan szépségű emléket kikezdte az idő (A szerző felvétele) évvel fiatalabb Pósch Ilonát, egy ré­gi és már régen Rozsnyóra szárma­zott Zólyom megyei nemesi család sarját, akit 1899-ben feleségül vett Budapesten. Kandó maga is régi ne­mesi családból származott, előnév-Tájoló Rozsnyó a Pozsony-Kassa E 571-es úton érhető el, a te­mető a Hronec akadémikus utcában található, a sírhely a 48.665/20.530 GPS- koordinátáknál található. ként a sztregovai és famosi nevet használták, ősei közt Rimay nevűek találhatók és számos híres nógrádi nemesi családdal volt rokon. Kandó Kálmán rendkívüli tehetségű, nagy munkabírású, kitartó és igen megbe­csült szakember volt, kiemelten sike­res a munkájában. Szomorú tragédiák Magánéletére azonban tragédiák egész sora vetett árnyékot. Az első súlyos csapás imádott felesége, a rozsnyói születésű Pósch Ilonka el­vesztése volt, aki 1913. július 9-én hunyt el. A fiatalasszony halálát alig 33 évesen a fennmaradt adatok sze­rint veseelégtelenség okozta, Ilonka akkor már két kisgyermek, egy kis­fiú és egy kislány édesanyja volt. Sírját egy carrarai márványból fa­ragott emlék díszíti, ennek alkotója Amleto Cataldi nevű ismert olasz szobrászművész. Érdekesség, hogy Amleto Cataldi - akinek jó néhány alkotását, így az Amboisban lévő Leonardo da Vinci szobrát - szá­­montartja az olasz művészettörténet, szintén fiatalon, alig 48 évesen hunyt el. Három viszonylag fiatalon el­hunyt embert köt össze a kőbe fara­gott fájdalom. Mert Kandó Kálmán is viszonylag korán, alig 61 évesen hunyt el. A Fiumei úti temetőben -egykor Kerepesi úti temető - nyug­szik, a 46-os parcella 1. sorának 6-ik sírjában, sírköve Müller Ernő alko­tása. Miután özvegyen maradt, a fel­találó mérnök soha többé nem nő­sült újra, imádott felesége halála után minden erejét a munkájára fordítot­ta. A tudós ember egészségét egy másik megrendítő esemény is le­gyengítette, amikor fia, ifjabb Kan­dó Kálmán - aki 1899 végén szüle­tett - alig 23 évesen öngyilkosságot követett el. A sorscsapások alatt Kandó Kálmánt egyedül az vigasz­talta, hogy az 1901-ben született Sá­ra Ilona lányának sikeres volt a há­zassága, és 1924-ben Dobrovits György nevű unokája is megszüle­tett. A családnak ez az ága ma is lé­tezik, német nyelvterületen él. Kan­dó Kálmánné Pósch Ilona síremléke remélhetőleg hamarosan megújul, az országos műemlékjegyzékben nyilvántartott alkotás felújítására pályázati forrásból szeretne Rozs­nyó városa támogatást szerezni. Re­mélhetőleg sikerül!

Next

/
Oldalképek
Tartalom