Új Szó, 2020. május (73. évfolyam, 101-124. szám)

2020-05-25 / 119. szám

4 I MAGYARORSZÁG ÉS A NAGYVILÁG 2020. május 25. I www.ujszo.com RÖVIDEN Elkezdődött Netanjahu pere Jeruzsálem. Tegnap kezdődött a jeruzsálemi bíróságon Benjámin Netanjahu korrupciós ügyének tárgyalása, így ő a legelső hiva­talban lévő izraeli miniszterel­nök, aki ellen eljárást folytatnak. Netanjahu ellen novemberben emeltek vádat csalás, vesztegetés és hivatali visszaélés miatt. A vád szerint szívességekért cserébe milliárdosoktól fogadott el aján­dékokat, valamint szabályozási előnyöket ígért egy lapnak, ha pozitívabban ír róla. A bíróság nem engedélyezte, hogy távol maradjon a tárgyalástól. Netan­jahu tagadja a vádakat, az eljárást baloldali boszorkányüldözésnek minősítette. Az eljárás miatt még nem kell lemondania. (444 hu) Újabb siker Haftar erőivel szemben Tripoli. Újabb sikereket értek el a nemzetközileg elismert líbiai egységkormány csapatai Tripoli mellett a Halífa Haftar tábornok vezette Líbiai Nemzeti Hadsereg egységeivel szemben - közölte a kormányerők szóvivője. A kor­mánycsapatok a fővárostól délre két katonai táborból űzték el az ellenséget. A Fájez esz-Szarrádzs miniszterelnök kormányához hű „hősies erők üldözik Haftar ter­rormilíciájának maradványait” - mondta Mohammed Gnunu. Az észak-afrikai ország kiteijedt keleti és déli területeit uraló Haftar bő egy éve adott paran­csot a Tripoli elleni offenzívára. Csapatainak azonban az elmúlt hetekben érzékeny veszteségeket kellett elszenvedniük. (MTI) Iráni tankerek Venezuelába Teherán. Óva intette Haszan Róháni iráni elnök az Egyesült Államokat attól, hogy megtá­madja a Karib-tengeren át Vene­zuelába tartó iráni tartály haj ókat. Róháni hangsúlyozta, hogy or­szága nem akar újabb konflik­tusba keveredni az US A-val, de fenntartja magának a jogot, hogy megvédje saját érdekeit. Öt, összesen 1,53 millió hordó ben­zint szállító iráni tartályhajó tart Venezuelába, és az első közülük már behajózott a súlyos gazda­sági és politikai válságban ten­gődő latin-amerikai ország kikö­tőjébe. Iránnak és Venezuelának régóta szorosak a kapcsolatai, és összeköti őket az is, hogy mind­ketten ellenségesen viszonyulnak Washingtonhoz. (MTI) Holtan találtak egy ukrán képviselőt Kijev. Lőtt fej sebbel holtan ta­lálták Valerij Davidenko ukrán független parlamenti képviselőt kijevi irodájának WC-jében. Davidenko holtteste mellett megtalálták a gyilkos fegyvert. Davidenko 2014-től volt parla­menti képviselő, 2013 májusa és 2014 márciusa között - a me­nesztett és Oroszországba me­nekült Viktor Janukovics exel­­nök idején - az agrárpolitikai miniszter helyettese volt. (MTI) 10 napig gyászol Spanyolország Nehezen bírják a bezártságot. A hétvégén több spanyol nagyvárosban tar­tottak autós tüntetést, követelve a baloldali kormány lemondását. (Tasr/ap) MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Washington/Madrid/Párizs. New York államban továbbra is emelkedik a járvány halálos áldozatainak száma. A kór ál­dozatainak emlékére 10 napos nemzeti gyászt rendel el a spanyol kormány. Júliustél az ország ismét fogadja a külföldi turistákat. A legtöbb halálos áldozata a vírus okozta Covid:19 nevű betegségnek az Egyesült Államokban van, ahol 1,64 millió az igazolt fertőzöttek, 97,5 ezer a halálos áldozatok és 362 ezer a gyógyultak száma. New York államban továbbra is emelkedik a járvány halálos áldozatainak száma - jelentette be Andrew Cuomo, az ál­lam kormányzója, ahol még mindig naponta több mint 100 áldozatot szed a kór. Cuomo hozzátette, hogy ugyanakkor a kórházba szállított új betegek aránya csökkent. A kor­mányzó hangsúlyozta, hogy Long Islanden, valamint a Hudson vidé­kének egyes részein várhatóan e hé­ten indulhat újra az élet. Emelkedett a koronavírus halálos áldozatainak száma a New Yorktól északra fekvő Rhode Island államban is. Trump rossz tablettán 61 Az amerikai sajtó nagy teret szen­telt annak a Lancet című tudomá­nyos szaklapban megjelent tanul­mánynak, amely szerint a hidroxi­­klorokin nevű szemek nincsenek kedvező hatásai a Covid-19- betegségben szenvedők kezelésénél. A gyógyszert malária és egyes sú­lyos autoimmun betegségek kezelé­sére alkalmazzák, és Donald Trump amerikai elnök többször is népszerűsítette, sőt, a napokban be­jelentette, bár ő ném vírusfertőzött, de maga is szed hidroxi-klorokin tablettát. Mégpedig azért, hogy amennyiben megfertőződne, akkor a tünetek enyhébbek legyenek. A Lan­cet tanulmányának szerzői arra hi­vatkoztak, hogy a hidroxi­­klorokinnal kezelt betegeknél maga­sabb volt a halálozási arány, mint azoknál, akik nem kaptak e gyógy­szerből. A szerzők ugyanakkor kli­nikái kísérleteket sürgettek, leszö­gezve, hogy amíg a klinikai vizsgá­latok nem igazolják a gyógyszer biz­tonságosságát, addig nem szabadna beadni koronavímsos betegeknek. Trump felszólította a tagállamok kormányzóit, hogy nyissák meg a templomok, zsinagógák és mecsetek kapuit, tegyék lehetővé a híveknek az imádkozást. Az elnök „alapvető fon­tosságúnak” nevezte a templomok miséit és szertartásait. Megjegyezte, amennyiben egyes kormányzók nem akarnák megtenni ezt a lépést, akkor más eszközökhöz folyamodik a templomok újranyitása érdekében. A koronavírus-járvány áldozatai­nak emlékére tíznapos nemzeti gyászt rendel el a spanyol kormány holnapi ülésén - jelentette be a spa­nyol kormányfő. Pedro Sánchez el­mondta: a gyász ideje alatt félárbóc­­ra engedik a közintézményekre ki­helyezett zászlókat, és amikor a jár­ványügyi korlátozások fokozatos feloldása befejeződik az országban, az uralkodó részvételével nagysza­bású hivatalos megemlékezést tarta­nak az áldozatok tiszteletére. A dél­európai országban 236 ezer fertőzöt­tet, 28 800 halálos áldozatot és 150 ezer gyógyultat regisztráltak. A jár­vány legsötétebb napja április má­­sodika volt, amikor 950-en hunytak el. „A neheze már elmúlt” - fogal­mazott a miniszterelnök. Hozzátette: a koronavírus kimutatására eddig 3,5 millió szűrővizsgálatot végeztek el az országban. A miniszterelnök be­jelentette azt is, hogy a kabinet hol­napi ülésén elfogadja a létfenntar­táshoz szükséges alapjövedelem be­vezetését, amely mellett a kormány­­programban kötelezték el magukat a koalíciós pártok. Az első támogatá­sokat j úniustól fizetik a rászoruló 850 ezer háztartásnak, amelynek mint­egy felében él gyerek is. Az intéz­kedés éves költségvetési vonzata 3 milliárd euró. Madrid várja a turistákat A kormányfő bejelentései között elhangzott: június 8-tól folytatódhat a spanyol labdarúgó-bajnokság és jú­liustól az ország ismét fogadja a kül­földi turistákat. Spanyolország 2019- ben a világ második leglátogatottabb országa volt, 83,7 millió külföldi tu­ristát fogadott. A turizmusból szár­mazik a bruttó hazai termék (GDP) 12,3 százaléka. Az ágazat mintegy 2,5 millió embernek ad munkát. Pedro Sánchez érvelt a március 15-én be­vezetett, és június 7-ig meghosszab­bított szükségállapot mellett. Szavai szerint ez az egyetlen törvényes esz­köz az állampolgárok szabad moz­gásának korlátozására, amely a jár­vány megfékezése miatt szükséges. Egyebek mellett épp ennek az intéz­kedésnek a fenntartását bírálja az el­lenzéki VOX párt, amely kormány­­ellenes autós tüntetésre hívta támo­gatóit szombaton. Országszerte ez­rek ültek autóba, motorra, és hangos dudálással, nemzeti színű zászlót lo­bogtatva vonultak több nagyváros, például Barcelona, Sevilla, Madrid útjain, követelve a baloldali koalíciós kormány lemondását. Santiago Abascal, a bevándorlásellenes, ultra­nacionalista párt elnöke a fővárosi felvonuláson mondott beszédében azzal vádolta a kormányt, hogy in­formációkat titkolt el, amelyekkel életeket menthetett volna. A spanyo­lok egészségével, jólétével, szabad­ságával szemben elkövetett bűn­­cselekménye nem maradhat büntet­len -jelentette ki. Az autós felvonu­lásokat a hatóságok mindenhol en­gedélyezték, kivéve Katalóniát, va­lamint Kasztília és Leónt, ahol meg­rendezésüket bíróság hagyta jóvá. Kiváró muszlimok, zsidók Franciaországban szombattól kö­telező maszkviselés és kézfertőtlení­tés mellett ismét részt lehet venni val­lási szertartásokon, ami a vírusjár­vány miatt két hónapig tilos volt. A katolikus templomokban már meg­tartották az első nyilvános szentmi­séket, a többi felekezet azonban még vár az újrakezdéssel. Az államtanács úgy ítélte meg, az általános gyüleke­zési tilalom az imahelyeken súlyosan sértette a szabad vallásgyakorlás el­vét. A Francia Katolikus Püspöki Konferencia nem szerepelt a kérel­mezők között, de hetek óta nyomást gyakorolt a kormányra annak érde­kében, hogy engedélyezze a vallási helyek megnyitását a kormány által esetlegesen megjelölt június 2. előtt. A muzulmán vallási vezetők viszont a rendelet ellenére a legnagyobb óva­tosságra kérték a híveket, s az iszlám franciaországi emyőszervezete, a CFCM arra szólította fel a mecsete­ket, egyelőre ne nyissanak ki, és ne tartsák még a ramadánt lezáró vasár­napi íd al-fitr ünnepet. Hasonló ál­láspontot képviselnek a zsidó veze­tők. Haim Korsia francia főrabbi kö­zölte: „Nem fogunk a zsinagógákba rohanni. Továbbra is az élet védelme a legfontosabb, csak akkor fogunk elemezgetni, ha már biztonságos az egészségügyi helyzet. És ehhez még meg kell várni a karantén feloldásá­nak következményeit.” A kijárási korlátozások feloldását követő 13. napon az adatok a járvány visszaszo­rulásáról tanúskodnak: a kórházban ápoltak száma az elmúlt 24 órában 205-tel 17 178-ra csökkent, jóllehet még mindig történt 233 betegfelvé­tel. Franciaországban 183 ezer fertő­zött és 28,5 ezer halálos áldozat van. Ezrek vonultak utcára tegnap Hongkongban, hogy tiltakozzanak a pekingi kor­mányzat által tervezett nemzetbiztonsági törvény ellen. A különleges közigaz­gatási státusszal bíró város vásárlónegyedében tartott demonstráció felosz­latására a rendőrség több alkalommal vetett be könnygázt. A demonstrációt két nappal azt követően tartották a városban, hogy a kínai parlamentben be­mutatták a Hongkongra vonatkozó nemzetbiztonsági törvénytervezetet, amely betiltaná a lázadást és a központi kormányzat ellen irányuló, „felforgató" cse­lekményeket. A hongkongi kormány számára pedig előírná, engedélyezze a pe­kingi ügynökségeknek, hogy belátásuk szerint járjanak el a városban, (tasr/ap) Takarékos négyek: alternatív javaslat Bécs/Róma. Ausztria, Svéd­ország, Dánia és Hollandia alter­natív javaslatot nyújtott be a ví­rusjárvány kedvezőtlen gazdasá­gi hatásainak ellensúlyozására a napokban ismertetett, francia­német kezdeményezésű 500 mil­liárd eurós helyreállítási alappal szemben. Olaszország az új ja­vaslatot nem megfelelőnek mi­nősítette, mert a súlyos recesszió „becsvágyó és innovatív javasla­tokat” kíván. A magukat takaré­kos négyeknek nevező országok egy olyan rendkívüli alap létre­hozását javasolták két évre, amely olcsó hitelekkel lendítené fel a koronavírustól szenvedő európai gazdaságot. A pénz - amelynek összegét nem pontosították - az Európai Bizottság pénzpiaci közvetítésével kerülne a tagálla­mokhoz alacsony kamatozású hitelek formájában. A hiteleket a gazdaság és az egészségügy ja­vítására lehetne fordítani. (MTI) A NATO-nak kell r a Nyitott Égbolt Brüsszel. ValamennyiNATO- szövetséges maradéktalanul tel­jesíti a Nyitott Égbolt Szerződés rendelkezéseit, a NATO tovább­ra is elkötelezett a biztonság sza­vatolásának kulcsfontosságú elemének számító hatékony, fe­lelős és ellenőrizhető fegyverzet­­ellenőrzés és -leszerelés, továbbá az atomfegyverek teijesztésének tilalma mellett - jelentette ki Jens Stoltenberg NATO-főtitkár. A NATO nagyköveti tanácsa azért ült össze, mert Donald Trump amerikai elnök csütörtökön je­lentette be: az amerikai kor­mányzat felmondja a Nyitott Ég­bolt Szerződést. Az amerikai el­nök döntését azzal indokolta, hogy „Oroszország nem tartotta tiszteletben” az egyezményben foglaltakat. A NATO ismételten kapcsolatba lép Moszkvával an­nak érdekében, hogy Oroszor­szág a lehető leghamarabb visszatéijen a szerződéshez. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom