Új Szó, 2020. május (73. évfolyam, 101-124. szám)

2020-05-02 / 101. szám

4 MAGYARORSZÁG ÉS A NAGYVILÁG 2020. május 2.1 www.ujszo.com Ellentmond Trumpnak az amerikai hírszerzés RÖVIDEN Orbán Johannis nyilatkozatáról Budapest. Orbán Viktor ma­gyar miniszterelnök tegnap a Kossuth rádióban egyebek mellett említést tett a román el­nök minapi nyilatkozatáról - amelyben Klaus Johannis az ellenzéki szociáldemokratákat „Erdély magyaroknak adásá­val” vádolta. Orbán Viktor úgy fogalmazott: az elnök szemé­lyében egy tiszteletreméltó embert ismert meg, aki kiáll az elvei mellett, így Magyaror­szág tiszteli Romániát és elnö­két. Ezért is értetlenséggel fi­gyeli a történteket, mert ilyen mondatokat „a legrosszabb an­tidemokratikus, zavaros idő­szakokban sem hallottunk Ro­mániából”. „Várok egy kicsit, hogy letisztuljon a helyzet, és megértsük, hogy mi történt. (...) Ha persze rákényszerülünk, majd felvesszük a kesztyűt, de most nem javaslom, hogy az elénk dobott kesztyűért leha­joljunk” - mondta Orbán Vik­­tor, jelezve: nem tudni, provo­kációról, „balesetről” vagy egy hosszabb távú román nemzet­stratégia első mozzanatairól van-e szó. A magyar minisz­terelnök azt javasolta, várjunk, hogy ez kiderüljön, és Ma­gyarország inkább törekedjen a jószomszédi kapcsolatra, adja r meg a tiszteletet a románoknak, de ugyanezt elvárja a Románi­ában élő magyarok, a magyar­­országi magyarok és a magyar államiság iránt is. (MTI) Golyózápor a nagykövetségre Washington. Golyózáport zú­dított Kuba washingtoni nagy­­követségének épületére egy férfi csütörtökön. Az elkövetőt, a 41 éves Alexander Alazót a rendőrség feltételezése szerint „gyűlölet” motiválhatta, de hogy pontosan mi, még nem tudni. A texasi férfi AK^t7-es karabéllyal lőtt több sorozatot az épületre annak főbejáratá­nál. A rendőrség Alazót őrizet­be vette, gépkocsijában a fegyver és több tár lőszer mellett egy zacskó fehér port is talált, de hogy mit, azt nem kö­zölték. (MTI) Robbantás Egyiptomban Kairó. Robbanószerkezet repí­tette a levegőbe Egyiptomban a hadsereg egy páncélozott járművét csütörtökön este. A támadásban összesen tíz ka­tona harcképtelenné vált - kö­zölte az egyiptomi hadsereg. Arra nem tért ki a jelentés, hogy a katonák közül hányán vesz­tették életüket, és hányán sebe­sültek meg, de arra igen, hogy két tiszt és nyolc közlegény szenvedte el a robbanást. A de­tonáció a Sínai-félszigeten tör­tént. Egyelőre egyetlen szerve­zett sem jelentkezett elkövető­ként, de a házilag készített rob­banószerkezetet feltehetően az Iszlám Állam nevű dzsihádista terrorszervezethez hű fegyve­resek telepíthették, akik évek óta aktívak a félszigeten. (MTI) MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Washington. Donald Trump látott bizonyítékot a kapcsolatra a koronavírus és a vuhani laboratórium között. Az amerikai elnök ezt a Fehér Házban csütörtökön este tartott sajtókonferenciéjén jelentette ki. Az elnök konkrétumokat ugyan­akkor nem tárt fel az említett bizo­nyítékokról, viszont közölte: bünte­tővámokat tervez bevezetni Kína el­len. Kifejtette: Washington megkö­tötte a részleges kereskedelmi meg­állapodást Pekinggel, de ez most má­sodlagos kérdés azok után, ahogyan Kína szerinte a járványügyet kezelte. Kínát támadja Arra az újságírói felvetésre azon­ban nem válaszolt, hogy felelősnek tartja-e Hszi Csin-ping kínai vezetőt a járvánnyal kapcsolatos félrevezető információkért. Mint fogalmazott: Kína vagy a hozzáértés hiánya miatt nem tudta megállítani a járványt vagy egyszerűen hagyta, hogy a vírus sza­badon terjedjen. „De még az is meg-Moszkva. Moszkva szerződés­szegésnek tekinti a Konyev­­szobor eltávolításét és választ vér az erre vonatkozó tárgyalási ajánlatára. Csehország a Prágát felszabadító Ivan Konyev szovjet marsall szob­rának eltávolításával „durván meg­szegte” a kétoldalú baráti kapcsola­tok alapjairól 1993-ban aláírt szer­ződést, Moszkva pedig választ vár Prágától arra javaslatára, hogy kez­dődjön erről az ügyről párbeszéd - jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter csütörtöki moszk­vai sajtóértekezletén. Lavrov szerint Csehország a szer­ződés értelmében vállalta, hogy megőrzi a szovjet emlékműveket, lehet, hogy valaki szándékosan tett valamit” - fűzte hozzá. Trump, reagálva Nancy Pelosi házelnök felvetésére, egyetértett az­zal, hogy az egyes amerikai tagálla­mok további anyagi segítséget kap­janak, de mint mondta: „ezért majd akarunk is valamit cserébe”. Nem ember állította elő A koronavírust nem ember állította elő és nem genetikailag módosított kórokozó - jelentette be csütörtökön nyilvánosságra hozott közleményé­ben a valamennyi amerikai hírszerző szervezetet összefogó Országos Hír­szerzési Igazgatóság (DNI). Állás­­foglalásában hangsúlyozta: a hír­szerző közösség álláspontja a nem­zetközi közösség széles körű tudo­mányos konszenzusát tükrözi. Az igazgatóság ugyanakkor meg­erősítette, hogy továbbra is vizsgála­tot folytatnak a vírus eredetének fel­derítésére, s vizsgálják azt a felvetést is, hogy a vírus nem egy kínai labo­ratóriumból szabadult-e ki véletle­nül. A közleményt azt követően tette köz­zé a hírszerzési igazgatóság, hogy Donald Trump elnök és Mike Pom­­peo külügyminiszter is azt sugalmaz­köztük a Konyev-szobrot, és bizto­sítja a látogathatóságukat. A kül­ügyminiszter azt hangoztatta, hogy ha a cseh fél továbbra is hatályosnak tartja a megállapodás összes pontját, akkor Moszkva elvárja, hogy tételes tárgyalások kezdődjenek arról, hogy miért szegték meg durván az adott pontot, és hogy lehet ezt korrigálni. Ivan Konyev szobrát Moszkva sorozatos tiltakozásai ellenére ápri­lis 3-án leemelték talapzatáról Prá­gában és elszállították. A szovjet marsall személye az 1956-os ma­gyarországi és 1968-as csehszlová­kiai negatív szerepe miatt került bí­rálatok kereszttüzébe. Lavrov egyébként elképzelhetet­lennek és a józan észnek ellentmon­dónak nevezte a Respekt című című ta, hogy a koronavírus a vuhani viro­lógiái kutatóintézetből szabadult ki emberi hanyagság miatt. Az első vírusfertőzéseket a vuhani élőállat-piachoz kötötték a szakem­berek, feltételezve, hogy az ott árult - és a helyiek számára csemegének számító - fertőzött tobzoskák vagy denevérek térj esztették. Lezárt strandok Kalifornia kormányzója lezáratta Orange megye összes strandját, mert a múlt hét végén a koronavírus­­járvány ellenére legalább 80 ezren özönlöttek az óceán parti helyekre. Gavin Newsom közölte, hogy fontol­gatja a kijárási korlátozások enyhíté­sét, ám - mint mondta - a múlt hét­végéhez hasonlók késleltetni fogják döntésében. „Még egyszer ilyen elő ne forduljon!” - utalt a tömeges ki­rajzásra. A kormányzó nyomatékkai jegyezte meg, hogy a járvány még nem múlt el: 24 óra alatt 5,2 száza­lékkal, csaknem 50 ezerre emelkedett a bizonyítottan koronavírusos fertő­zöttek száma. Az Egyesült Államokban a tegnapi adatok szerint 1 070 032-en fertőződ­tek meg és több mint 61 ezer elhuny­tat tartanak számon. egy szobor cseh lap által vasárnap közölt törté­netet, amely szerint a hónap elején a prágai Václav Havel repülőtéren keresztül Csehországba érkezett egy diplomata útlevéllel rendelkező orosz ügynök, aki állítólag ricint ho­zott a Konyev-szobor eltávolítását elrendelő prágai kerületi polgár­­mester, Ondrej Kolár megmérgezé­­séhez. A cseh biztonsági szolgála­tokra hivatkozó cikk szerint ugyan­ez a sors várt volna Zdenék Hribre, a főváros polgármesterére is, aki arról döntött, hogy a 2015-ben meggyil­kolt orosz politikusról, Borisz Nyemcovról nevezzék el azt a teret, ahol a prágai orosz nagykövetség áll. „Halált okozó anyagot találtak, és beengedték az országukba? Ép ésszel vajon ezzel ki érthet egyet és Nagy-Britannia túljutott a járvány tetőzésén London. Boris Johnson brit miniszterelnök csütörtöki sajtó­­tájékoztatóján kijelentette, hogy Nagy-Britannia túljutott az új tí­pusú koronavírus okozta járvány tetőzésén, és a kormány hamaro­san ismerteti az ország újraindí­tásának terveit. A konzervatív párti kormányfő, aki március végén kezdődött Covid-19- betegsége óta csütörtök este tar­totta először szokásos napi saj­tótájékoztatóját a Downing Streeten, hangsúlyozta: most el­ső ízben jelentheti ki, hogy a nagy-britanniai Covid-19- járvány már túljutott csúcspont­ján, és lefelé tartó pályára került. Hozzátette: a kormány a jövő héten átfogó tervet ismertet ar­ról, hogy miként lehet újraindí­tani a gazdaságot, a gyerekek milyen módon térhetnek vissza az iskolákba, hogyan lehet majd ismét munkába utazni és hogy lehet a munkahelyeket biztonsá­gosabbá tenni, úgy, hogy köz­ben folytatódhasson a járvány visszaszorítása. Nagy-Britanniában több mint egy hónapja csak az alapvető szükségleti cikkek, főleg élel­miszerek és gyógyszerek be­szerzése, valamint napi egy test­edzés céljából lehet kimenni az utcára. Kivételt jelent a korláto­zások alól, ha valakinek orvosi segítségre van szüksége, ha más, rászoruló emberről kell gondos­kodnia, vagy ha munkába uta­zik. A londoni tömegközlekedé­si hálózat napi utasforgalma a korlátozások bejelentése óta 95 százalékkal zuhant. A kormányfő által ismertetett adatok szerint a megelőző 24 órá­ban 674-en haltak meg a korona­vírus okozta betegségben, így a nagy-britanniai halálos áldozatok eddigi száma 26 711. (Tegnap 26 842-re módosult az elhunytak száma.) Johnson elmondta: csü­törtökig 901 905 szűrővizsgálatot végeztek és 171 253 emberről ál­lapították meg, hogy megfertő­ződött az új koronavírussal. Ez a szám tegnapra 172 481 -re nőtt. Boris Johnson megerősítette, hogy az AstraZeneca gyógy­szeripari csoport és az Oxfordi Egyetem együttműködési meg­állapodást kötött az egyetem ál­tal kidolgozott és már emberi tesztelés alatt álló oltóanyag gyártásáról, ha a vakcina haté­konynak bizonyul. (MTI) miatt ki hihet ezeknek a koholmányok­nak?” - tette fel a kérdést a tárcave­zető. Lavrov azt hangoztatta, hogy az elmúlt időben a prágai orosz nagy­­követség egyetlen munkatársa sem utazott a cseh fővárosba. Maga a képviselet kedden a Facebookon azt közölte, hogy munkatársai közül senki sem érkezett Prágába március közepe óta. A követség Zuzana Sti­­chová cseh külügyi szóvivő aznap elhangzott nyilatkozatára reagált, aki a lappal összhangban azt állítot­ta, hogy mintegy három héttel ko­rábban valóban érkezett egy orosz diplomata a prágai repülőtérre. A szóvivő a cikk tartalmi állításait a TASZSZ orosz hírügynökség sze­rint nem kívánta kommentálni. (MTI) Május elsejei tüntetés Marseille-ben. Bár Franciaországban a koronavfrus-járvány miatt szigorú kijárási korlátozások vannak érvényben, a déli kikötővárosban és Párizsban is sokan vonultak az utcákra, hogy a kormány és Macron elnök ellen és a munkavállalók nagyobb védelme melletttüntessenek. (TASR/AP-feivétei) Komoly cseh-orosz vita

Next

/
Oldalképek
Tartalom