Új Szó, 2020. május (73. évfolyam, 101-124. szám)

2020-05-18 / 113. szám

RÉGIÓ www.ujszo.com I 2020. május 18. Elkezdték a házi komposztálok kiosztását Csaknem hatszáz házi komposztálót osztottak ki Nagyfödémesen a pályázatnak köszönhetően (Fotó: Facebook) MAROSI BIANKA A koronavírus miatt elrendelt karantén idején gondok akadtak a nagyfödémesi környezetvédelmi osztály pályázatával, de április végén újraindult a projekt, amelynek keretében csaknem hatszáz házi komposztálát osztottak ki a faluban. Április közepén hírt adtunk arról, hogy Nagyfödémes a kerti kom­posztálok megvásárlására nyert pá­lyázatát a karantén miatt leállították, és kérdésessé vált, hogyan fog tudni a község áthidaló megoldást találni a projekt finanszírozására. A támoga­tás folyósítását ugyanis a miniszté­rium leállította, a megvásárolt edé­nyekért azonban a beszállító, jogo­san, követelte a pénzt. Farkas Zsolt, a község környezetvédelmi osztá­lyának vezetője elmondta, a minisz­térium újraindította a kifizetéseket, így folytatni tudták a komposztálok átvételéről szóló szerződések alá­írását a lakosokkal, illetve az edé­nyek kiosztását. „Április végén, első körben nagyjából négyszáz házi komposztálót osztottunk ki, azóta folyamatosan jönnek a lakosok a szerződéseket aláírni és átvenni a komposztálókat. Mostanra közel hatszázat adtunk ki, valamint el­kezdtük kihelyezni a falu különböző pontjain, például az iskolák, óvo­dák, a temető közelében a 41 darab legnagyobb, 1550 literes komposz­tálót is” - fogalmazott Farkas Zsolt. Az osztályvezető tervei szerint, amint lesz rá mód, az iskolákban és az óvodákban felvilágosítást fog tartani, illetve együttműködést sze­retne kialakítani az intézményekkel arról, hogyan lehet bevonni a sze­lektív hulladékgyűjtésbe a gyereke­ket is. Elmondása alapján a felvilá­gosítás a lakosok részére is szüksé­ges és hasznos, hiszen tudatosítani kell bennük, mindez azért fontos, hogy ha minél kevesebb kommuná­lis bulladékot termelnek, annál ke­vesebb lesz a szemétdíj. „Eltérő az emberek véleménye az újításokkal kapcsolatban. Vannak, akik nagyon támogatják a kezdeményezést, má­sok viszont nem eléggé együtt­­működőek. Ezért is fontos a felvilá­gosítás. Nagyfödémes az egyetlen település a környéken, ahol nem emelkedett a szemétszállítás össze­ge, továbbra is 19 euró személyen­ként. Ahhoz viszont, hogy ezt meg tudjuk tartani, csökkenteni kell a kommunális hulladék mértékét. Re­méljük, hamarosan. tarthatunk la­kossági fórumot erről a témáról” - magyarázta az osztályvezető. Nagy­födémesen nem egészen egy évvel ezelőtt hozták létre a környezetvé­delmi osztályt azzal a céllal, hogy hatékonyabb legyen a szelektív hulladékgyűjtés, csökkenjen a sze­méttelepekre kerülő kommunális hulladék aránya, ezzel együtt a sze­métdíj összege. A községben 2018- ban csupán a hulladék 10,1 százalé­kát szelektálták a lakosok, ez a szám mostanra 50,14 százalékra emelke­dett, Farkas Zsolt azonban úgy véli, nem szabad megelégedni ezzel a számmal, arra kell törekedni, hogy még jobb eredményt éljenek el. A környezetvédelmi minisztérium ősszel tart majd ellenőrzést a tele­pülésen, amikor az 1390 háztartás­nak kiadott komposztálok tíz száza­lékánál, vagyis 139 háztartásban vizsgálják meg a szaktárca alkalma­zottai, hogy valóban a célnak meg­felelően használják-e a lakosok a komposztálókat, illetve hogy fel­tüntették-e rajtuk a projekt kereté­ben készült információs anyagot és a környezetvédelmi alap emblémá­ját. Azok, akik már korábban kom­posztáltak, nyilatkozatot írnak alá arról, hogy nem igénylik a község által biztosított komposztálót. A Balassa-család temetkezési helye SZÁSZI ZOLTÁN Nyolcszáz éve létező család a Balassa, melynek bárói ága még ma is szerteágazón él és lótezik. Ennek az ágnak egy igen érdekes és figyelemre­mélté őse, néhai báré Balassa Sándor királyi kamarás, akinek a neve jótékonysága miatt maradt fenn. Sírboltja és a címerrel díszített sírkő köré elhelyezett családi sírkertje méltatlanul sokáig elhanya­golva, feldúlva várta a helyre­­állítást. Balassákrél szólunk. Abban minden családtörténeti kutató egyöntetűen megegyezik, hogy a Balassa-család Nógrád megye egyik legjelentősebb, igen régi múlt­ra, írásos források szerint is legkeve­sebb nyolcszáz évre visszatekintő nemesi családja. 1222-től számos oklevélben említik a családot, nekik maguknak, a magyar történelem ku­tatása szempontjából igen jelentős családi levéltáruk volt, amelyet bő hatszáz éven át Kékkő várában őriz­tek. II. András idején, 1229-ben a család ősét, bizonyos idősb Detrét mint királyi prokurátort említették, később ispánként írtak róla. Minden­képpen jelentős és fontos személyi­sége volt korának, aki jelentős birto­kokat szerzett, főleg Nógrádban. A család férfitagjai közül többen Zó­lyom megyei ispáni pozíciót töltöttek be. Az oszmán hódítás idején a Ba­­lassák közül számos jeles vitéz, had­vezér került ki, néhányuk nevét ér­demes megegyezni, ugyanis Balassa János, Balassa Imre, Balassa Meny­hért a maguk korában fontos szerepet töltöttek be országos és megyei szin­ten is. Maga a legnagyobb rene­szánsz magyar költő, Balassi Bálint a török elleni is harcban vesztette életét Esztergom ostrománál, 1594-ben. A török kiűzése után a Balassa-család felemelkedése, vagyoni viszonyai­nak rendeződése következett. Grófi címet már a 17-ik században szerzett a család, Balassa Ferenccel halt ki férfiága, de a bárói ág, mely a grófi ágtól megörökölte Kékkő várát és birtokait, szerteágazóan megerősö­dött. Ennek az ágnak jelentős képvi­selője báró Balassa Sándor, aki e né­ven a második volt. 1745. augusztus 1-én született, 1832. július 2-án, 87 évesen hunyt el. Életének több érde­kes részletét ismemi. Háromszor nő­sült, 20 évig tartott első, Márffy Má­riával kötött gyermektelen házassá­ga, megözvegyült, majd újranősült, de Dióssy Magdolnával kötött máso­dik násza is gyermektelen maradt, 55 évesen ismét megözvegyült. Har­madszor, már elég idősen hatvanéves kora után házasodott meg ismét, Romhányi Kis Máriát vette felesé­gül, aki öt gyermeket szült féijének. Olyan elmélet is létezik, mely szerint Jókai Mór éppen Balassa Sándorról mintázhatta az Egy magyar nábob és a Kárpáthy Zoltán című regényeinek főhőseit. Vagy legalábbis merített az elég későn és idős férfiként újranő-Legközelebb a rozsnyói lemelőben lévő Uandó Uáímánné síremlékéi mulaliuk be. Békében pihenhetnek a Balassák Kékkőn (A szerző felvétele) sülő, kiskorú gyermekére nagy va­gyont hagyó, az örökségre vágyako­zó oldalági rokonságot hoppon ma­rasztaló úr történetéből. Báró Balas­sa Sándornak harmadik házasságá­ból származó két kiskorú gyermekét temette el ebben a kékkői családi kis temetőben, amelyet a vár felé vezető út lejtőjén, a római katolikus plébá­nia közelében alapítottak. A sírkert közepén egy romjaiban is impozáns, címeres kripta homlokzata mutatja a korabeliek emlékezete szerint köz­kedvelt báró Balassa Sándor végső nyughelyét. Mocsáry Antal, a báró­val kortárs nógrádi történész így írt róla: A még élő Balassa Sándor, CS.K. Kamarás tsendes életet él és sokakkal jót tészen. Sajnos a kései utókor nem mindig méltányolta né­haijótevője emlékét, porait se hagyta nyugodni. A második világháború idején például az átvonuló szovjet csapatok feldúlták és kifosztották az Tájoló A Balassa-család temetőjébe a Nagykürtös Szénavár közti 527-es útról Kékkőn a Vár­kastély utcába letérve lehet eljutni, az emlékhely a vár­múzeum felé vezető úton a 48.242/19.335 GPS- koordinátáknál található. akkoriban még feltehetően jó álla­potban lévő sírboltot, és a kis családi temető síijai pusztulni kezdtek a kriptával együtt. 1982-ben ugyan volt egy próbálkozás a helyi levéltár kez­deményezésére a sírkert megmenté­se érdekében, de az akkori hatalom figyelmen kívül hagyta a kérést. 2005-ben a megrongált, beázó sír­bolt végleg beomlott, a vegetáció pe­dig gyorsan visszafoglalta a területet. Egészen 2011-ig kellett várni, míg a helyi Szlovák Nemzeti Múzeum Játék- és Bábmúzeumának dolgozói és a Hradcan Polgári Társulás újra fel nem karolták ezt az ügyet. Ekkor az Általános Hitelbank Szívem csücske pályázati kiírásán nyertek anyagi tá­mogatást a történelmi család sírkert­jének és sírboltjának rendbetételére. A sírköveket és a kripta megmaradt részét restaurálták, a magyar felira­tokat Dr. B. Kovács István muzeoló­gus azonosította és fordította le szlo­vákra. A kutatáskor kiderült, sokáig használták a Balassák ezt a családi sírkertet, kései, oldalági leszárma­­zottainak maradványait őrizte a csa­ládi sírbolt melletti terület. Érdekes, jól karbantartott kis emlékhely ez, a regionális történelem egy szeletké­jét őrző panteon.

Next

/
Oldalképek
Tartalom