Új Szó, 2020. május (73. évfolyam, 101-124. szám)

2020-05-18 / 113. szám

4 MAGYARORSZÁG ÉS A NAGYVILÁG 2020. május 18. | www.ujszo.com RÖVIDEN Obama bírálta a Fehér Házat Meggyilkoltak egy újságírót Mexikóban Mexikóváros. Ismeretlen fegy­veresek meggyilkoltak szomba­ton egy újságírót és egy rendőrt Mexikó északi részén - közölték igazságügyi források. Jorge Ar­­menta, a Medios Obson hírportál igazgatója a harmadik újságíró, akit idén megöltek az országban. Az eset Ciudad Obregonban tör­tént. A támadásban egy további rendőr megsebesült. Jorge Ar­­mentát megfenyegették, ezért hatósági védelmet kapott egy programban, amelybe újságíró­kat és j ogvédőket vonnak be - közölte Balbina Flores, egy civil szervezet képviselője. (MTI/afp) Izraelben folyik a tanítás Jeruzsálem. Két hónap kény­szerszünet után tegnap reggel minden korosztály számára megnyíltak az iskolák Izraelben, miután a koronavírus-járvány fokozatosan visszaszorult az utóbbi hetekben. Az óvodák és az alsó tagozatok első három osztá­lya, valamint az érettségiző osz­tályok különleges rendszabá­lyokkal, kis csoportokban két hete elkezdhettek iskolába járni, de az összes korosztály csak teg­naptól vehet részt az iskolai ok­tatásban. A különösen fertőzött településeken továbbra is távok­tatással folyik a tanítás. (MTI) Belépni tilos a kormányfőnek is Melbourne. Nem engedték be egy wellingtoni kávézóba Ja­­cinda Ardem új-zélandi kor­mányfőt és élettársát, mivel a közösségi távolságtartás szabá­lyai miatt a vendéglátóhely már zsúfolt volt. Az új-zélandi kor­mány csütörtökön lazított a kö­zösségi távolságtartás rendel­kezésein, megnyitva a kávézó­kat, mozikat, bevásárlóközpon­tokat. A járvány kezeléséért nagy tisztelettel övezett Ardem és Clarke Gayford be akart térni reggelizni az új-zélandi főváros egyik kávézójába, ahol közölték velük, tele vannak. Amikor egy asztal szabad lett, egy alkalma­zott utánuk szaladt, és a pár visszatérhetett. (MTI) Élelmiszert halmoz Kína Szingapúr/Poking. Kína élel­miszeripari készletek felhalmo­zására szólította fel a nagykeres­kedelmi és élelmiszeripari válla­latokat a koronavírus-járvány esetleges második hullámára és a nemzetközi beszerzési csatornák fennakadásaira való felkészülés­ként - értesült a Reuters hírügy­nökség. A minisztérium állami és magán gabonakereskedő válla­latokat és élelmiszeripari válla­latokat szójabab- és szójaolaj­készleteik felhalmozására szó­lította fel. „Fennáll a lehetősége a beszállító csatornák leállásá­nak, ha újabb fertőzés miatt le­zárják a kikötőket” - indokolta a minisztériummal az egyezteté­seket az egyik kínai élelmiszer­­ipari vállalat kereskedőj e. (MTI) HÍRÖSSZEFOGLALÓ Washington. Bírálta a Fehér Házat a koronavírus-járvány kezeléséért Barack Obama, az Egyesült Államok volt elnöke szombaton a Törté­nelmi Fekete Főiskolák és Egyetemek (HBCU) végző­seinek elmondott beszédében, valamint felhívta a figyelmet a rasszizmus veszélyére is. „Ez a járvány teljes mértékben le­számolt azzal az illúzióval, hogy a vezetésben levők tudják, mit csinál­nak” -jelentette ki az előre felvett be­szédben a demokrata párti volt elnök, hozzátéve, hogy a legtöbb közülük nem is próbál úgy tenni, mintha irá­nyítana. Obama leszögezte, a világjárvány azt jelenti, hogy a 2020-as végzősök generációjának hamarabb kell felnő­nie, és azt tanácsolta nekik, mindig azt tegyék, amit helyesnek látnak. Habár nem nevezte néven sem Do­nald Trump elnököt, sem más kor­mányzati vezetőt, Obama azt mond­ta, sok, hangzatos címmel és fontos állással rendelkező úgynevezett fel­nőtt kisgyerek módjára gondolkodik, a könnyebbik, kényelmes utat vá­­; lasztva, és ezért áll minden a feje te­­■ tején. Barack Obama, a volt amerikai el­nökök hagyományaihoz híven túl­nyomórészt kerülte utódja, Donald Trump és kormánya nyilvános bírá­latát, miután 2017 elején, második mandátumának lejártával távozott a Fehér Házból. A Yahoo News amerikai hírportál múlt héten kiszivárogtatta, hogy Obama egy magán-konferen­ciabeszélgetésen „abszolút kaotikus katasztrófának” nevezte a járvány kezelését. A volt elnök azt is leszö­gezte, veszélybe került a jogállami­ság azzal, hogy visszavonták a váda­kat Michael Flynn, Trump elnök első nemzetbiztonsági tanácsadója ellen. Obama beszélt az affoamerikai Ahmaud Arbery meggyilkolásáról is. A 25 éves fiatalembert februárban lőtték le kocogás közben Georgiá­ban. A közfelháborodást keltő gyil­kosságról készített videófelvételen jól látható, hogy Arberynek egy teher­autó próbálja meg útját állni. A ko­csiban ülő két fegyveres férfi kiszállt, földre teperte az áldozatot, majd há­rom lövés dördült és a fiatalember holtan maradt az utcán. A volt elnök leszögezte: a tragédia rámutat a mélyben lappangó egyen­lőtlenségekre és az aránytalan ter­hekre, amelyekkel az Egyesült Ál­lamok affoamerikai közösségének meg kell küzdenie, egyebek mellett a Covid-19-betegség miatt is. (MTI) Fokvárosban óriásplakátokkal figyelmeztetik az embereket, hogy hordjanak védőmaszkot az utcán. A Dél-afrikai Köz­társaságban továbbra is kijárási tilalom van. (TASR/AP-feivétei) Megosztják a hatalmat Kabul. Megállapodást írt alá tegnap a hatalom megosztásáról Asraf Gáni afgán elnök és kihí­vója, Abdulla Abdulla, aki hóna­pokig nem volt hajlandó elismer­ni Gáni választási győzelmét. A felek szóvivői közölték, Ab­dulla Abdulla delegálhat tagokat az új kormányba, és az ő irányí­tásával hozzák létre a Nemzeti Megbékélési Tanácsot, amely a tálibokkal folytat béketárgyalá­sokat. Abdulla szóvivője közölte, 50%-os részesedésről állapodtak meg a vezető kormányzati posz­tok betöltésében. Hogy mely tár­cákat kaphatja meg Abdulla, nem árultak el részleteket. (MTI) Az EU ellenzi Izrael annexiós terveit MTI-TUDÓSÍTÁS Az Európai Uniónak arra kell törekednie, hogy megakadá­lyozza az annexióhoz vezető kezdemónyezéseket - jelen­tette ki Josep Borrell. Brüsszel. Az Európai Unió hatá­rozottan ellenez mindenfajta anne­xiós tervet, ugyanakkor fokozza diplomáciai erőfeszítéseit az iz­raeli-palesztin konfliktus további elmérgesedésének megakadályozá­sára - közölte Josep Borrell, az EU kül- és biztonságpolitikai főképvi­selője az uniós tagországok külügy­minisztereinek videókonferenciája után tartott sajtótájékoztatóján. A külügyminiszerek tanácskozá­sának a közel-keleti konfliktussal foglalkozó napirendjén szerepelt Iz­rael azon terve is, amely szerint ma­gához csatolná a megszállt palesztin területeken levő zsidó telepeket. Josep Borrell sajtóértekezletén aláhúzta: a tagországok megerősí­tették a két államon (Izrael mellett a palesztin államon) alapuló békés, tárgyalások útján elérni kívánt meg­oldás melletti támogatásukat. Ah­hoz azonban, hogy ez lehetséges le­gyen, szavatolni kell a nemzetközi jog betartását, és el kell kerülni, hogy bármelyik fél egyoldalúan lépjen fel -húzta alá. „Arra kell törekednünk, hogy megakadályozzuk az annexióhoz vezető esetleges kezdeményezése­ket” - fogalmazott. Az unió a diplomáciai eszköztár valamennyi lehetőségét használni fogja, hogy mindenfajta egyoldalú és visszafordíthatatlan lépést megaka­dályozzon. A következő napokban megbeszélések várhatók az izraeli és a palesztin felek mellett az arab or­szágokkal, valamint az Egyesült Ál­lamokkal - tette hozzá. Borrell elmondta, a tagországok sajnálatukat fejezték ki amiatt, hogy Törökország még mindig nem vá­laszolt az Európai Unió azon felhí­vásaira, szüntesse meg a Földközi­tenger keleti medencéjében levő olaj- és földgázmezők feltárását cél­zó, illegális próbafúrásait Ciprus északkeleti részén. Az EU ismétel­ten felszólította Törökországot, hogy a nemzetközi joggal összhang­ban tartsa tiszteletben Ciprus önál­lóságát - közölte a főképviselő. Beszámolója szerint az EU nem­tetszését fejezte ki amiatt is, hogy a török légierő lakott területeket érin­tően és tengeri berepülések révén többször megsértette Görögország légterét. Törökországnak kerülnie kell a fenyegető és a jószomszédi kapcsolatokat nehezítő cselekede­teket, és tartózkodnia kell az EU-tagállamok légterének megsértésé­től. A nemzetközi közösség minden tagjának tartózkodnia kell az olyan intézkedésektől, amelyek alááshat­ják a regionális stabilitást és bizton­ságot-húzta alá. Borrell közleményében azt is be­jelentette, hogy az Európai Unió és a spanyol kormány nemzetközi ado­mányozói konferenciát szervez má­jus 26-án a venezuelai és a szom­széd latin-amerikai országokban élő menekültek és bevándorlók megse­gítésére. Az ENSZ menekültügyi hivatala (UNHCR) és a Nemzetközi Migrá­ciós Szervezet (IOM) támogatásával létrejövő konferencia célja, hogy tu­datosítsa a soha nem látott válság mélységét, és forrásokat mozgósít­son a lakóhelyüket elhagyni kény­szerült lakosság és az őket befogadó közösségek támogatására - közölte a főképviselő. Megnyílt a luxemburgi-német határ MTI-TUDÓSÍTÁS Heiko Maas német külügymi­niszter az Európán belüli sza­bad mozgás normalizálódása felá tett fontos lépásnek nevezte a luxemburgi-német határ megnyitását. Luxembourg/Berlin. „Európa abból él, hogy nincsenek határai” - mutatott rá a politikus a német Perl és a luxemburgi Schengen között hú­zódó, Mosel fölött átívelő határúi­don, ahol Jean Asselbom luxembur­gi külügyminiszterrel találkozott. A luxemburgi határ megnyitása a koronavírus-járvány miatt március­ban életbe léptetett korlátozások fo­kozatos feloldásának kezdetét je­lenti. A német-luxemburgi határon több mint egy tucat átkelő volt le­zárva az elmúlt két hónapban, a for­galmat néhány ellenőrzött átkelőhöz irányították át. „Az állampolgárok már nem értik, milyen a határokkal bíró Európa” - hangsúlyozta Maas. Az a cél, hogy „a végén Európa olyan legyen, amilyen korábban is volt” - fűzte hozzá. A német diplomácia vezetője ugyanakkor nem tudta megmonda­ni, meddig tarthat a schengeni öve­zet teljes megnyitása, és a járvány­ügyi helyzettől tette függővé a to­vábbi lépéseket. Ezzel szemben Asselbom leszö­gezte: már a kezdetektől ellenezte a német-luxemburgi határ lezárását. A határt naponta mintegy 200 ezren használják-mondta, aláhúzva, hogy lezárása nagy elégedetlenséget vál­tott ki országában. „Ma megmutatjuk, hogy a vírus nem győzheti le Schengent, hogy Schengen feltámad” - tette hozzá. 1985-ben a Németország, Fran­ciaország és Luxemburg találkozá­sánál fekvő Schengenben írták alá az Európán belüli határellenőrzés el­törléséről szóló megállapodást. A schengeni övezet tagja a legtöbb európai uniós ország, illetve néhány további állam, például Svájc, Izland és Norvégia.

Next

/
Oldalképek
Tartalom