Új Szó, 2020. május (73. évfolyam, 101-124. szám)

2020-05-15 / 111. szám

KÖZÉLET Dolezal: Nem dönthetek politikai hovatartozás alapján a projektekről A RegioJet még két évig üzemeltethetné a Pozsony-Komárom vasútvonalat, a társaság DEMECS PÉTER Azt, hogy milyen közlekedósi projektek fognak megvalósul­ni, egy stratégiai dokumentum fogja meghatározni. Néhány héten belül így kiderülhet, milyen mértékben folytatódik majd az úthálózat bővítése délen. Andrej Doleial (Sme rod ina) közlekedési miniszterrel beszélgettünk. Az elődjét, Érsek Árpádot gyak­ran azzal támadták, hogy minisz­terként az ország déli régióit ré­szesítette előnyben. Ön is ezen a véleményen van? Úgy gondolom, hogy politikai hovatartozása miatt ez teljesen lo­gikus volt. Viszont rögtön a legele­jén kihangsúlyoznám, nagyon díja­zom azt a hozzáállást, amellyel Ér­sek úr átadta a minisztériumot. Az átadás nagyon korrekt és barátságos volt. De visszatérve, tekintettel arra, milyen pártot képviselt, érthetőek a lépései. Én politikai, regionális és más okot sem látok arra, hogy pre­feráljak bizonyos régiókat az or­szágban. Jómagam pozsonyi va­gyok, de ez nem jelenti azt, hogy fő­városi-projekteket fogok előnyben részesíteni. Épp ellenkezőleg, azt szeretném, ha a beruházások a köz­lekedésben olyan prioritások alap­ján valósulnának meg, amelyek csak és kizárólag szakmai egyeztetések során fogalmazódnak meg. Van egy bizonyos forgalomsürüség, mely alapján kieshetnek egyes beruházási prioritások. Ezen prioritásoknál ter­mészetesen figyelembe kell venni azt is, mennyire vannak előkészítve. Ugyanis még akkor sem tudnánk azonnal megépíteni az összes terve­zett utat, ha azonnal végtelen mennyiségű anyagi forrás állna a rendelkezésünkre. Egyszerűen azért, mert a projektek nincsenek előké­szítve, nincsenek kiadva az építési engedélyek, a környezetvédelmi hatástanulmányok nincsenek befe­jezve és folytathatnám. A jelenlegi helyzetben viszont az anyagi fedezetet is nehéz lesz megteremteni... Az uniós források sem számítanak végtelen forrásnak, bár el kell mon­danom, hogy a jelenleg megvalósítás alatt álló projektek jelentős részét a pénzügyminisztérium korrigálni fogja. A korrekció annyit jelent, hogy a tárca a közbeszerzések fe­lülvizsgálata során hibákat észlelt - legyen most mellékes, hogy objek­tív mulasztásokról van-e szó vagy sem s ezek alapján 10-25 száza­lékos korrekcióiba számíthatunk. Egy 200-300 milliós beruházásnál a 25 százalék nagyon sok. Úgy tűnik, hogy a korrekciók végösszege valószínűleg eléri az 500 millió eu­­rót. Ez nem azt jelenti, hogy ezt az összeget vissza kell majd fizetni, ugyanis a pénz nálunk marad, és há­rom és fél évünk marad arra, hogy felhasználjuk más projektekre. Ugyanakkor azt is hozzá kell tenni, hogy azt a pénzt, amit a korrekciók során elvesznek, az állami költség­­vetésből kell majd pótolni. Mondok egy példát. A Hricovské podhra­die-Lietavská lúcka sztrádaszakasz mondjuk 300 millió euróba kerül, a felülvizsgálat során 25 százalékos korrekciót határoznak meg, ami annyit jelent, hogy körülbelül 75 millió eurót az állami költségvetés­ből fog kelleni kifizetni. Tehát ez az útépítés finanszírozásának egyik le­hetősége. Tekintettel arra, hogy már most tudjuk, az unió 2020-2027-es költségvetési időszakában kevesebb pénz jut az infrastruktúrára, a továb­bi forráslehetőség a stratégiai beru­házások finanszírozására a magán­­szektor bevonása, az úgynevezett PPP-projektek. Új stratégiai beruházások vi­szont ebben az időszakban, tekin­tettel a járvány okozta nehézségek­re, aligha jöhetnek számításba... Én szeretném, ha több PPP-projekt lenne előkészítve talonban, de je­lenlég nincs egy sem. Ezen szeret­nék dolgozni. Érdekes terv, és sze­rintem bizonyos feltételek mellett megvalósítható, az RI-es gyorsfor­galmi út meghosszabbítása Zó­­lyomlipcse (Slovenská Lupca) irá­nyába. Az R4-es, vagy az R2-es gyorsforgalmi út folytatása is reális lehet a magántőke bevonásával. így épül az R7-es gyorsforgalmi út, amelynek befejezett szakaszát még mindig nem sikerült átadni a forgalomnak. Mikor nyithatják meg ön szerint az utat? Szerintem nyáron. Én természe­tesen érzékelem az emberek legitim nyomását ennek az útnak az átadá­sára, hiszen évek óta várnak a befe­jezésére, de kérem, legyünk még egy kicsit türelmesek, és azt a néhány hónapot még bújuk ki. Sem én, sem a minisztérium hivatalnokai nem hátráltatják művileg az útszakasz ideiglenes forgalomba helyezését. A biztonságot tartjuk szem előtt és azt is, hogy betartsuk a kivitelezővel aláírt szerződési feltételeket. Nekik viszont azt kell megépíteniük, amit az állam megrendelt, s ugyanakkor teljesíteni kell a biztonságos közle­kedés feltételeit. Persze, kívülről, első ránézésre nagyon jól néz ki az út, de olyan hiányosságok vannak ott, amelyeket csak az építésügyi hivatal szakértői vesznek észre. Ők látják az utak menti lejtés dőlésszögét. Most két hónapig szárazság van, de hajön egy erőteljesebb esőzés, akkor ko­moly problémák lehetnek. A D4-es egyes szakaszain például nincsenek megerősítve az útszegélyek. Ha esőben egy ilyen szakaszon elhajt egy teherautó, akkor az útszegély bedőlhet és a teherautó a szalagkor­látnak szalad. Ez nem úgy tűnik, mintha már csak adminisztratív apróságok hiányoznának az út átadásáig... Pontosan. Ezért is voltunk meg­nézni az utat, bár én nem vagyok építési szakértő, ám a mi szakértő­ink igazolták, hogy ez a valós hely­zet. Anélkül, hogy én bármilyen nyomást gyakorolnék, az építési hi­vatal is igazolta, hogy ilyen utat nem adhatnak át a forgalomnak. Persze, több olyan hiányosság van, amely nem akadályozza az út ideiglenes üzembe helyezését, ám vannak alapvető problémák is. Ennek elle­nére én hiszem, hogy a kivitelező befejezi az utat és nyáron sikerül át­adni a forgalomnak. Problémák voltak a D4-es kör­gyűrű egy szakaszán, Horvátjár­­falunál, amelyet nem kizárt, hogy a kivitelezőnek újra kell majd épí­tenie. Mi a helyzet ezzel az útsza­kasszal? Várjuk az építési hivatal vélemé­nyét, amely a Nemzeti Autópálya­kezelő Társaság és a rendőrség in­formációi alapján dönt, mi legyen tovább. Ön szerint le kell majd bontani a problémás szakaszt? Nem akarok nyilatkozni arról, ho­gyan döntenek. Úgy gondolja egyébként, hogy az R7-es segít a forgalomnak? Egyes vélemények szerint csak el­tereli a forgalmi dugókat a város egyik részéről a másikra. Szerintem az út segíteni fog, az vi­szont, hogy milyen mértékben, kér­déses. Az igazi hatását viszont csak akkor fogjuk megérezni, ha már a D4-es körgyűrűt is befejezik. Mikor lehetne ön szerint tovább építeni az R7-es gyorsforgalmi utat Dunaszerdahely irányába? Azt vallom, hogy el kell készíteni az ország beruházási prioritásainak transzparens jegyzékét. Ha ebben a jegyzékben megjelenik az R7-es gyorsforgalmi út Dunaszerdahely irányába, akkor ezt a projektet megvalósítjuk. Ez nem lehet a mi­niszter döntése. Van egy Értéket a pénzért elnevezésű szakértői cso­portunk, vannak elemzőink a köz­lekedési tárcánál. Nem dönthetünk a miniszter politikai hovatartozása, vagy a kormányfő megérzése sze­rint. A minisztérium az én vezeté­sem alatt mindig egzakt adatok és információk alapján fog dönteni. A beruházási tervet stratégiai doku­mentumként szeretném a kormány elé terjeszteni. Ez nemcsak a köz­utak, hanem a vasút stratégiai beru­házási terve, a prioritások jegyzéke lesz 2030-ig, de egészen 2050-ig terjedő kilátásokkal. Szeretném, ha a stratégiai tervről elfogadott hatá­rozat azt is tartalmazná, hogy nem fogjuk túl gyakran változtatni. Ez­zel elkerülnénk azokat a kérdéseket, amelyekkel kezdte, tehát hogy po­litikai prioritások vagy nemzetiségi hovatartozás alapján építkezünk-e vagy nem. Én az objektív prioritá­sok alapján szeretnék építkezni. Mikor készül el ez a dokumen­tum? Heteken belül. Ami az úthálózatot illeti, már a végén járunk, s ugyan­ilyen dokumentumot dolgozunk ki a vasútra is. Említette az Értéket a pénzért szakértői csoportot, amely rend­már tárgyal a tárcával szeresen bírálta például az R2-es gyorsforgalmi út folytatását, mondván: ebben a régióban nem olyan sűrű a forgalom, hogy meg­alapozott lenne egy teljes értékű gyorsforgalmi megépítése. Nem gondolja, hogy ezek az érvek nem állják meg a helyüket, különösen ha figyelembe vesszük, milyen nagy a munkanélküliség az adott régióban és milyen nehézségek­kel küszködnek ott az emberek? Minőségi út nélkül aligha érkezik beruházás a régióba, s az ott élők­nek nehéz elmagyarázni, hogy egy út azért nem épül meg, mert a forgalomsürüség nem ér el egy bizonyos szintet. Ebben egyetértek önnel, ezt ne­­; héz elmagyarázni. De ugyanúgy nehéz elmagyarázni például a Ki­­; szucaújhelyen élőknek, akik nem tudnak eljutni munkába Zsolnára, mert nem tudnak letérni az elsőrendű útra. Akkor ki döntse el, kinek az igényeit részesítsem előnyben? A legjobb az lesz, ha meghatároz­­; zuk: ez az irányelv, amelyen meg ; tudtunk egyezni, s ezek a prioritá­sok, amelyekhez tartjuk magunkat. Ami fontos, hogy folytathatjuk az egyes projektek előkészítését, hogy ha majd egyszer eljutunk abba a stá­­diumba, hogy lesz pénz, elkezdjük az építkezést. Kitérve a vasúti forgalomra, idén lejár a RegioJet szerződése a Pozsony-Komárom vasútvonal üzemeltetésére, a szakaszra kihir­detett nemzetközi verseny viszont zátonyra futott. Mik a következő lépések? A törvény lehetőséget ad arra, hogy a következő két évre közvetlen megrendelés alapján kiadjuk a vonal üzemeltetését egy társaságnak. Mi ezzel egy időben igazságos feltéte­lek mellett egy új nemzetközi ver­senyt szeretnénk lebonyolítani. El­képzelhető, hogy a közvetlen meg­rendelést a RegioJet kapja meg, az is lehet, hogy más. Tekintettel arra, hogy a RegioJet már csatlakozott a pozsonyi integrált közlekedéshez, a minisztérium elsőként ezzel a társa­sággal kezdte meg a tárgyalásokat, ám ha ezek nem lesznek sikeresek, akkor a tárca kész megszólítani az osztrák ÖBB, a csehországi Leo Express társaságot vagy a Szlovák Vasutakat. A vasútszakasz további problé­mája,- hogy egy nyomtávú. Milyen esélyt lát arra, hogy megépül egy újabb sínpár? Ismét azt mondhatom, amit ko­rábban, hogy váijuk meg, mit tartal­maz majd a stratégiai dokumentum. Ha ez ott lesz a prioritások között, akkor nagyon szívesen megépítjük. Andrej Dolezal (39) Egyetemi tanulmányait a Szlovák Műszaki Egyetemen végezte (STU) elektrotechnika és informatika szakon. 2001 és 2008 között a Siemens társaság tanácsadója volt. A következő négy évig a Markíza tévétársaság technikai igazgatójavolt, majd ugyanezt a tisztséget töltötte be öt évig a közszolgálati RTVS-nél. 2018-tól egészen közlekedési miniszterré való kinevezéséig a Towercom társaság innovációkért felelős részlegének volt a vezetője.

Next

/
Oldalképek
Tartalom