Új Szó, 2020. május (73. évfolyam, 101-124. szám)
2020-05-13 / 109. szám
www.ujszo.com | 2020. május 13. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR 7 Kulturális veszteségeink 82. Bizonyos lehetőségek egyszeriek és megismételhetetlenek JUHÁSZ KATALIN megpróbáljuk felmérni a világjárvány _K,__M művészetre gyakorolt hatását, talán azzal kezdhetnénk, hogy az új válság olyan területet tarolt le, amelyet a digitális fejlődés már legalább tizenöt éve folyamatosan gyengít. Az interneten továbbítható tartalom - zene, szöveg, fotó, mozgókép - pénzben mérhető értéke jelentősen csökkent, gyakran a nullára. Az egyes művészeti ágak legfontosabb bevételi forrásai már a járvány előtt összeomlottak: a zenészek alig kerestek a felvételekkel, az írók egyre kevesebb honoráriumot kaptak, a filmipar reklámbevételei, a mozik jegyértékesítése, a DVD-eladások is megcsappantak. A művészek és a kulturális intézmények védekezésképpen próbáltak olyan forrásokból jövedelemhez jutni, amelyeket nem lehet digitalizálni. A zenészek folyamatosan túrnéztak, az írók felolvasásokra, beszélgetésekre jártak, órákat tartottak egyetemeken, a képzőművészek, illusztrátorok, animátorok és rajzfilmesek tanfolyamokon oktattak. Azok is felfedezték maguknak az élő rendezvényeket, akik kiadványaikkal akartak pénzt keresni. Mindenféle fesztivál (zene, film, könyvek, képregények) és művészeti vásár várta az érdeklődőket, és mára ezek lettek a csúcsminőségű vizuális művészet értékesítésének fo fórumai is. A járvány tehát nemcsak a színházakat és a zeneipart bénította meg, hanem a kultúra egészét. Még azt a területet is, amely eddig szilárdnak tűnt: a televíziót. A szórakoztató műsorok, sorozatok forgatása a világ nagy részén leállt, több tízezren maradtak fizetés nélkül, a hirdetők eltűntek, vagy kevesebbet áldoznak tévéreklámra. De az élő eseményekből származó bevételkiesés csak a katasztrófa kezdete. A művészi karrier ugyanis nem olyasmi, amit „büntetlenül” meg lehet szakítani három, hat, tizenkét hónapra. Az otthon ülő előadók nem számíthatnak arra, hogy ott folytatják, ahol márciusban abbahagyták. Az őket övező figyelem fokozatosan lanyhul, kreatív energiáik csökkennek, lendületük megtörik, a fizikai állapotuk romlik, az alkotást nagyban befolyásoló hangulatuk pedig mindezek következtében a béka feneke alá kerül. Sokuknak nem lesz hová visszatérni, nem lesz mit folytatni. A színészek, írók, rendezők, akiknek leállították a produkcióikat, a zenészek, akik nem léphetnek fel, a vizuális művészek, akiknek elmaradt a kiállításuk, most mind azért imádkoznak, hogy a járvány után is legyen igény és kereslet a folytatásra, nekik pedig még akkor is legyen mondanivalójuk. Nem beszélve arról, hogy a kultúra területén a szerencse is komoly szerepet játszik. Bizonyos lehetőségek egyszeriek és megismételhetetlenek, a márciusban épp jókor, jó helyen felbukkanókra nem biztos, hogy később is szükség lesz, a felkapott előadók elsodródhatnak, önhibájukon kívül is. Szóval egyre bizonyosabb, hogy nincs semmiféle „régi kerékvágás”, amelybe a kultúra művelői visszatérhetnek. Új utakat kell kitaposniuk. És még nem tudni, mikor kezdhetik a taposást. NYITÁS! NYITÁS! mm ' .'<■ f r Í-t « Vík«»',*; «‘r'-'í'jV (Kotrha) Vuhanban újra teljed a vírus, hat lakos miatt mind all milliót letesztelik Miután újabb fertőzéseket jelentettek Vuhanból, ahonnan a világjárvány elindult, a hatóságok elrendelték a város mind a 11 millió lakosának szűrését. A város kerületeitől arra várnak tervet, hogy 10 napon belül hogyan végzikel ezt. Előzőleg hat fertőzést azonosítottak a városban, Vuhan lezárásának április 8-i feloldása óta ezek az első esetek. 35 napnyi csend után bukkant fel a vírus, az újonnan megfertőződöttek egyike sem külföldről hurcolta be, ezért felmerült a gyanú, hogy még mindig terjed a városban. Az elmúlt két hétben összesen 7 kínai tartományban dokumentálták a vírus terjedését. Pekingben közben minden eddiginél szorosabb megfigyelési technikát dolgoztak ki a koronavírus terjedésének monitorozására. Több pekingi iskola diákjainak is a testhőmérsékletüket mérő karkötőt kell viselniük. Az adatokat az iskolák és a szülők kapják meg egy alkalmazáson keresztül, elviekben csak nekik van rálátásuk. Bár az ázsiai hatóságok előszeretettel alkalmazzák a technológiát az országot sújtó problémák leküzdéséhez, Kínában ez azért nagyon gyakran mást is magával hoz. Éppen Pekingben indult útjára az a tömeges megfigyelési módszer is, amely során az állampolgárok lakásai elé telepítenek biztonsági kamerákat, hogy ellenőrizni tudják, a karanténba kerültek betartják-e a hatóságok utasításait. A megfigyelés a karkötős megoldás esetében is zajlik, az eszközöket napi 24 órában kell viselniük, (hvg.hu) Az üres spájzon túl DUDÁSTAMÁS A márciusi gazdasági adatok mögött már felsejlik a Szlovákiára váró problémák mélysége. A gazdaság leállása csak a hónap felét érintette, de az ipari termelés így is 19,6 százalékkal esett vissza. Az általános visszaesésből sajnos kiemelkedik gazdaságunk húzóágazata: az autóipar termelése elképesztő mértékben, 38,3 százalékkal esett vissza. Ennek megfelelően alakult a szlovák export is, 19,2 százalékos márciusi visszaeséssel. Ezek a számok előrevetítik az áprilisi katasztrofális számokat, hiszen abban a hónapban a szolgáltatószektor nagy része zárva volt, és a legnagyobb ipari vállalatok is korlátozott üzemmódban működtek. Májusban a gazdasági élet ugyan lassan kezd magához térni, de ez nem lesz elég a mély recesszió elkerüléséhez. A szlovák GDP 2020-ban még a legoptimistább előrejelzések szerint is legalább 7 százalékkal esik vissza, de nem lenne váratlan egy 10 százalékos visszaesés sem. Ilyen szintű visszaesést a szocialista gazdaság összeomlásakor láttunk utoljára, ennek ellenére az embernek helyenként az az érzése támad, hogy a szlovák kormány nem teljesen érzi át a gazdasági problémák súlyosságát. Igen, relatíve gyorsan sikerült elfogadni egy gazdasági elsősegélycsomagot, de maga a pénzügyi segély csak lassan és akadozva jut el az érintettekhez. A kormány március végén gyors és egyszerű lebonyolítást ígért, de a jelenlegi állapot egyáltalán nem ezt tükrözi. Főleg a kisvállalkozók tudnak nehezen eligázodni a különféle segélyek között, és a kérvény beadása után több hetet kell várni az elbírálásra és a segítség folyósítására. Ennek eredménye, hogy május elején az állam csak 23 millió eurót folyósított az anyagi elsősegély keretében. Valljuk be, ez a vállalkozók történeteit hallva édeskevés. Parázs politikai vita tárgya lett, hogy mi az oka a lassú pénzügyi segítségnek. A kormány szerint a Smer által vezetett előző kormány üresen hagyta a spájzot, és eltartott egy ideig, amíg sikerült forrásokat mozgósítani. Ez valamilyen szinten igaz is, ugyanis az előző évi költségvetés több mint 1 milliárd euróval nagyobb hiánnyal zárt a tervezettnél, és az ez évi költségvetés sem volt teljesen reálisan összeállítva. Ha a jó években a smeres kormányok felelősségteljesebben gazdálkodtak volna, a Költségvetési Tanács szerint a szlovák államadósság akár 8 milliárddal kisebb lehetne. Ennek ellenére állíthatjuk, hogy az üres spájzon túl más problémák is vannak a pénzügyi elsősegély folyósításában. A spájz feltöltése már hetekkel ezelőtt megkezdődött, áprilisban a kormány 4 milliárd eurót tudott kölcsönözni a pénzügyi piacon rövid lejáratú kincstári takarékjegyekben és hosszú távú államkötvényekben, és május elején további 4 milliárd euróért sikerült eladni öt- és tizenkét éves államkötvényeket. Természetesen az államnak a lejáróban lévő államkötvényeket is finanszíroznia kell, de pillanatny ilag a spájz korántsem üres. Az üres spájz politikailag vonzó téma, de ideje túllépni rajta és arra koncentrálni, hogyan lehetne a vállalkozók megsegítését egyszerűsíteni és gyorsítani. Érdemes volna jobban odafigyelni a vállalkozók képviselőire, mert ők pontosan tudják, hol szorít a cipő. Fontos lenne leegyszerűsíteni az ügyintézés menetét is, mert a vállalkozónak a pénzügyi segítségre most van szüksége, nem egy-két hónap múlva. Tanulni kell a környékbeli jó példákból, Németországban, Ausztriában vagy akár Csehországban is gyorsabban jutnak a vállalkozók segélyhez. Az összes munkahelyet és vállalkozást sajnos nem lehet megmenteni, de a gyors segítséggel meg tudjuk győzni a vállalkozók egy csoportját arról, hogy érdemes tovább küzdeniük ezekben a nehéz időkben is. Az életmentésben Szlovákia a világ legjobbjai közé tartozik, itt az ideje, hogy a gazdaság mentésében is felzárkózzunk a legjobbak közé. FIGYELŐ Zaklatással vádolják a 94 éves exelnököt Eljárást indított Valéry Giscard d'Éstaing volt francia államfő ellen a párizsi ügyészség egy német újságírónő feljelentése nyomán, aki azzal vádolja az exelnököt, hogy 2018-ban az interjúzás során a fenekére tette a kezét. Arm-Kathrin Stracke, a német WDR köztévé 37 éves munkatársa tett panaszt a 94 éves volt politikus ellen. Az újságírónő szerint Giscard d'Éstaing a párizsi irodájában rögzített inteijú során háromszor is hozzáért a fenekéhez. A volt elnök nem kommentálta az eljárás megindítását. „Örülök, hogy az ügyészég elfogadta a feljelentésemet és a nyomozás elindítása mellett döntött” - mondta a német újságírónő. „Természetesen állok a francia igazságszolgáltatás rendelkezésére” - tette hozzá. „Azért mondtam el a történetemet, mert azt gondolom, az embereknek tudniuk kell, hogy egy volt francia elnök szexuálisan zaklatott egy újságírónőt” - hangsúlyozta Ann- Kathrin Stracke, megerősítve a hírt. Az eset 2018. december 18-án történt. „Az inteijú után kértem egy fotót Giscard d'Estaing-től a kollégáimmal. A fotót az asszisztense készítette el. Én Valéry Giscard d'Éstaing bal oldalán álltam a fotózás alatt, a kezét a derekamra tette, majd a fenekemre csúsztatta és ott is hagyta”-mondta az újságírónő. A jelenet még kétszer megismétlődött, egy újabb fényképezkedésnél, amelyhez az exelnök ragaszkodott, mondván, nagyon rossz minőségű lett az első fotó, harmadszor pedig amikor a fotókat mutatta meg a stábnak. „Megpróbáltam eltolni magamtól, de nem sikerült” - idézte fel az újságírónő, aki a „nagyon degradáló” helyzetből operatőre segítségével tudott csak kiszabadulni. Az szándékosan fellökött egy lámpát, végül egy széket tett közéjük. (MTI)
