Új Szó, 2020. május (73. évfolyam, 101-124. szám)
2020-05-13 / 109. szám
8 I MAGYARORSZÁG ÉS A NAGYVILÁG 2020. május 13. I www.ujszo.com RÖVIDEN Rátámadtak egy kabuli klinikára Kabul. Ismeretlen fegyveresek megtámadtak egy kabuli klinikát - adta hírül az afgán belügyi tárca. Három fegyveres hatolt be a kabuli kórházépületbe, két nő és két gyerek is az áldozatok közt van. A százágyas állami Dast-e- Barcsi Kórházat az Orvosok Határok Nélkül nevű segélyszervezet támogatja. A többségében síiták lakta városrészben az Iszlám Állam szunnita terrorszervezet korábban többször hajtott végre támadást. Eközben öngyilkos merénylő robbantotta fel magát az ország keleti részén Nangarharban egy temetésen, sokan meghaltak. Egyes források legalább 15 halottat és több mint 50 sebesültet közöltek. A tálibok a kabuli és a nangarhari támadások után közölték, hogy egyikért sem ők a felelősek. (MTI) Kővel öltek meg egy izraeli katonát Jeruzsálem. Egy hajnalban, Ciszjordániában végrehajtott izraeli razzián egy palesztin támadó kővel fejbe dobott egy katonát, aki belehalt sérülésébe. A 21 éves Amit Ben Jigal szakaszparancsnok izraeli autókra köveket dobáló, és ezért terrortevékenységgel vádolt palesztinok őrizetbevételét célzó razzián vett részt a Dzsenin melletti Jaabad nevű faluban. Az akció végeztével, hajnalban már távoztak a faluból, amikor az egyik ház tetejéről egy nagy kővel fejbe dobták az egyik katonát. Noha védősisakot viselt, belehalt az ütés nyomán keletkezett sebesülésbe. Amit Ben Jigal egyetlen gyermek volt, és ezért harci egységbe vonulásához szüksége volt a szüleitől kért különleges engedélyre. Egy hónap múlva szerelt volna le. (MTI) Guaidó tanácsadói rendelték a puccsot Caracas. Benyújtotta a lemondását Juan Guaidó venezuelai ellenzéki vezető két amerikai illetőségű tanácsadója, akik a május 3-i elvetélt partraszállási kísérlet feltételezett megrendelői voltak. A venezuelai hatóságok május 3-án és 4-én két partraszállási kísérletet hiúsítottak meg a fővároshoz, Caracashoz közeli Aragua és La Guaira államokban, a műveletekben 8 ember meghalt, és 18-at őrizetbe vettek. (MTI) Vegyes szavazás Lengyelországban? Varsó. Hagyományos és levélszavazás formájában is lehetne voksolni a koronavírus-járvány és a politikai konszenzus hiánya miatt elhalasztott lengyel elnökválasztáson a friss kormánypárti módosító javaslat szerint. Ä javaslat szerint a szavazást szavazóhelyiségekben tartanák meg. A választók azonban levélben is voksolhatnának, ha ezt legkésőbb a választás előtt öt nappal jelzik a polgármesteri hivatalnál. A választást nem hivatalos értesülések szerint június 28-án tartják meg. (MTI) Óvatosan rajzottak ki a franciák Lassan újra megtelik a párizsi metró. Szippantanak a szabadságból. (TASR/AP) MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Washington/Párizs. New Yorkban az idősotthonokban kötelező a dolgozók tesztelése, az állam kormányzója elismerte, hogy tévedett. Óvatosak a párizsiak a karantén hétfői feloldása után, másrészt aggasztóan sok francia indult cigarettát venni a spanyol határra. New Yorkban az idősotthonokban kötelezővé tették a dolgozók tesztelését koronavírusra, Andrew Cuomo kormányzó elismerte, tévedett, amikor arra utasította az idősotthonokat, be kell fogadniuk a kórházból elbocsátott, lábadozó Covid-19-es betegeket. „A koronavírus uralkodik az idősotthonokban” - fogalmazott a kormányzó. New York veszteségei Az USA-ban New York állam a koronavírus-járvány egyik gócpontja, egyedül ebben az államban több mint 336 ezer fertőzöttet regisztráltak, és több mint 26 ezer a vírusfertőzés nyomán kialakult tüdőgyulladásos betegség, a Covid-19 halálos áldozatainak száma. A járványügyi központ elemzése szerint New Yorkban jóval több lehet a járvány halálos áldozata, mint amit a kormányzó vagy a város polgármestere nyilvánosságra hozott. Az elemzés szerint március közepe és május eleje között mintegy 5300-zal többen vesztették életüket a vírus okozta Covid-19-ben. Országszerte több mint 1 millió 350 ezer a fertőzöttek és 81 ezer a halottak száma. Donald Trump amerikai elnök ismét arra bátorította az egyes tagállamokat, hogy kezdjék meg a gazdaság újraindítását. Twitter-bejegyzésében az elnök Tom Wolf pennsylvaniai, demokrata párti kormányzót ösztökélte a nyitásra. „Pennsylvania nagyszerű lakói most akarják a szabadságukat, s tisztában vannak azzal, hogy ez mivel jár. A demokraták, szerte az Egyesült Államokban, mindenütt túl lassan mozdulnak, politikai megfontolásokból. Ha tőlük függne, akár november 3-ig is elhúznák. Ne ármánykodjanak! Biztonságosan, de gyorsan lássanak hozzá!” - írta Trump, utalva a november 3-án esedékes elnökválasztásra. Óvatosak és kivárnak a párizsiak a koronavírus-járvány miatt 8 hét után véget ért általános karantén feloldása után: hétfőn az utcák még csendesek maradtak, kevesen merészkedtek ki, a boltok mindegyike sem nyitott meg. A francia fővárosban egyszerre volt érezhető a fellélegzés az 55 napi bezártság után és a félelem az ismeretlentől. A szeles, szürke, fagyos reggelen még csak néhány, szájmaszkot viselő munkába indulót lehetett látni az üres párizsi utcákon, a délutáni napos időben azonban már megjelentek családok, sétáló nyugdíjasok és csapatba verődő fiatalok is az utcákon és a Szajna-parton, a fodrászszalonok előtt pedig elsősorban férfiak várakoztak türelmesen. A gépkocsiforgalom viszont újraindult, az első dugók hétfő délutánra már kialakultak. Ivászat a Szajna partján Tilos lesz Párizsban az alkoholfogyasztás a Szajna-parton és az egyik népszerű piknikező találkozóhelyen, a belvárosi Szent Márton-csatoma partján, ahol több tucat fiatal gyűlt össze hétfőn, az általános karantén feloldását követő első estén. , A karantén feloldása csak akkor lesz sikeres, ha mindenki óvatos és felelősségteljes. Egyesek felelőtlen magatartása miatt azt kérem a prefektustól, hogy tiltsa be az alkoholfogyasztást a Szent Márton-csatománál és a Szajna rakpartjain” - írta Christophe Castaner belügyminiszter a Twitteren. Helyszíni tudósítások szerint többtucatnyian gyűltek össze a Szent Márton-csatoma partján, amely a párizsi fiatalok egyik legkedveltebb esti találkozóhelye. Miután a parton beszélgető és piknikező emberek nem tartották be a társadalmi távolságtartást, a rendőrség szétoszlatta az embereket és elküldött mindenkit a helyszínről. Dohányosok rohama A franciák tömegesen indultak cigarettát venni a francia-spanyol határon fekvő Perthusba, ahol fele annyiba kerül a dohánytermék, mint Franciaország más településein. A híradások szerint a karanténból kiszabadult dohányosok megrohamozták a Spanyolország és a Pireneusok francia oldala közötti határváros dohányboltjait, s miután nem tartották be a társadalmi távolságtartás szabályait, a rendőrségnek kellett beavatkoznia. A France2 televízió képei szerint több százméteres sorokban több mint két órát várakoztak az emberek a kisváros 3 dohányboltja előtt, hogy egy-egy doboz cigarettát vehessenek. Akkora dugók alakultak ki a határon, mint a nyári időszakokban a nyaralások elején és végén. Franciaországban hétfőn 263-mal 26 700-ra emelkedett a járvány halálos áldozatainak száma az előző napok 100 alá csökkent esetszámai után. Uniós pénzforrásokból kémek a kisebbségi lapok A világjárvány a kisebbségi újságok sokaságát is nehéz pénzügyi helyzetbe hozta. Ezért szakmai szervezete pénzügyi támogatást kért az Európai Parlament kiterjedt Covid-19 költségvetéséből. Strasbourg. A 26 kisebbségi lapot tömörítő európai szakmai szövetség, a MIDAS tájékoztatta az Európai Parlament (EP) tradicionális kisebbségekkel foglalkozó képviselőit az aktuális helyzetről a hét elején, és pénzügyi támogatást kért az EP Covid-19 költségvetéséből. A MIDAS többek között azt várja az EU-tól, hogy az érintett tagállamok nemzeti irodáin keresztül tegyen közzé információkat a Covid-19-cel kapcsolatos uniós tevékenységekről a kisebbségi napilapokban. Ezek a hirdetések nemcsak jelentős pénzügyi támogatást jelentenének a kisebbségi napilapok fennmaradásához Európában, hanem hozzájárulnának a Covid-19 elleni küzdelem átláthatóságához is, az EP pedig a szolidaritás erős jelét adhatná az európai kisebbségek felé. Az Európa Tanács korábbi nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy minden tagállamnak közzé kell tennie a Covid-19-járvánnyal kapcsolatos információkat a kisebbségi nyelveken is. Az EBESZ nemzeti kisebbségek főbiztosa és az ENSZ kisebbségi különmegbízottja szintén kiállt emellett. Ennek ellenére a legtöbb Slezákné Kovács Edit, a MIDAS elnöke, lapunk igazgatója (Somogyi T.felv.) EU-tagállamban nem történt meg mindez, holott sok európai számára a kisebbségi újságok jelentik az egyetlen anyanyelvi információforrást, nem csak ajárvány idején. A kisebbségi lapok nélkülözhetetlenek az anyanyelv, valamint az európai sokféleség megőrzésében. Ezek az újságok most állami feladatokat vesznek át, és tolmácsolják a szükséges intézkedéseket a kisebbségi és regionális nyelveken. „A parlamenti képviselők első reakciói reménnyel töltenek el. Úgy tűnik, megértették a nehéz helyzetet, és bizakodva várom, hogy hangot adjanak újságjainknak az Európai Parlamentben. Remélhetőleg megtalálják a módját annak, hogy konkrét akciókkal támogassák a kisebbségi médiát” - hangsúlyozta Slezákné Kovács Edit, az Új Szó igazgatója, a MIDAS elnöke a tanácskozást követően. (ú) Védelemre szorul az orosz titkos ügynök Prágában Rendőri védelmet kért egyik diplomatája számára a prágai orosz nagykövetség, mert a diplomáciai képviselet szerint az illető ellen a cseh sajtóban hajtóvadászat folyik és fenyegetéseknek van kitéve. Prága. Moszkva szerint az orosz diplomatát bizonyos prágai politikusok meggyilkolásának tervével gyanúsítják Prágában. A diplomáciai kapcsolatokról 1961-ben aláírt bécsi megállapodás alapján az orosz nagykövetség ezért azzal a kéréssel fordult a cseh külügyminisztériumhoz, hogy ,.hozzon megfelelő intézkedéseket, amelyek megakadályoznának minden támadást az alkalmazott személye, szabadsága és méltósága ellen” - olvasható a nyilatkozatban. A CT24 hírtelevízió szerint minden bizonnyal arról az orosz diplomatáról van szó, aki a sajtójelentések szerint az orosz titkosszolgálatok ügynöke és március közepén állítólag ricin méreggel felszerelve érkezett Prágába, hogy eltegyen láb alól három prágai politikust. Moszkva tagadja a vádakat, Szergej Lavrov külügyminiszter képtelenségnek minősítette a cseh sajtó állításait. „A cseh külügyminisztérium hivatalosan nem kapta meg az orosz nagykövetség kérését, ezért arra nem is tud reagálni” - mondta Zuzana Stíchová külügyi szóvivő. Médiaértesülések szerint a feltételezett orosz ügynöknek Ondrej Kolár prágai 6. kerületi polgármestert, Zdenék Hrib prágai főpolgármestert és Pavel Novotnyt, Reporyje városrész polgármesterét kellene megölnie. A három prágai politikus két hete rendőri védelmet kapott. Kolár „bűne”, hogy elrendelte Ivan Konyev szovjet marsall szobrának eltávolítását egy prágai térről. Hrib arról döntött, hogy a 2015-ben meggyilkolt orosz ellenzéki politikusról, Borisz Nyemcovról nevezzék el azt a teret, ahol a prágai orosz nagykövetség áll, míg Novotny „vétke”, hogy Reporyjében emlékművet állíttatott a II. világháború idején a nácikkal együttműködő Orosz Felszabadító Hadsereg katonáinak, akik a háború végén segítséget nyújtottak a prágai felkelőknek. Mindhárom eset súlyosan tovább rontotta az amúgy is feszült csehorosz viszonyt. Tomás Petrícek cseh külügyminiszter a múlt héten a parlamenti alsóházban kij elentette, hogy Csehország szeremé tárgyalások útján rendezni a jelenlegi vitáit Oroszországgal. Hasonló igényt fogalmazott meg korábban Moszkvában az orosz külügyi tárca is. (MTI)
