Új Szó, 2020. április (73. évfolyam, 77-100. szám)
2020-04-03 / 79. szám
Együtt sokkal könnyebb Itthon ülünk, mosunk, vasalunk, főzünk, van, aki a gyerekkel játszik, segít elvégezni a házi feladatot, tulajdonképpen azt tesszük - többékevésbé -, amit egyébként is, dolgos hétköznapokon, munka után. Igaz, akkor minden munka utánra marad, esetleg egy-két tennivalót szombatra halasztunk, a gyerekkel való programot pedig vasárnapra. Csak azt tudnánk, milyen idő vár ránk húsvétkor, hogy beiktathatunk-e legalább egy kis kiruccanást a friss levegőre. Egy esőcseppnyivel könnyebb azoknak, akik családi hazban élnek, ahol kerítés határolja a magánterületet, ahova nemhogy idegeneknek, még barátoknak is tilos a belépés. A panelba zárt élet egy fokkal elviselhetetlenebb. Szerencsések a kutyatulajdonosok, akiknek napjában háromszor-négyszer kötelező elhagyni a négy falat. Az interneten már köröznek a hírek, sokan már a bezártsági pánikban szenvednek, és kezdik nem érteni, miért kell otthon maradni. Otthon, édes otthon, de megkeseredtél. Nemsokára itt a húsvét, és elmarad a locsolás. A lányok nem várják a fiúkat, a fiúk nem keresik a tavalyi kölnivizet, nem fonnak korbácsot. De: nem kell locsolóverset tanulni, nem kell elterjeszteni a hamis hírt, hogy mi bizony elutazunk, nem leszünk otthon, hozzánk ugyan ne jöjjetek, nálunk hiába csöngettek. Aztán lesni a függöny mögül, jön-e valaki, mert az iskolában mégiscsak jó eldicsekedni, hogy nálunk húszán is jártak. Most ez is elmarad. Minden megváltozik. A húsvét is. Ne essünk kétségbe, ne szomorkodjunk. Jövőre is lesz húsvét, viszont nem lesz koronavírus-járvány. Gondoljunk azokra is, akik egyedül élnek, akik egyedül töltik az ünnepnapokat. Vagy ha nem egyedül, akkor egy nyugdíjasotthonban, ahol persze mindenki ismerős, az ott lakók, a gondozók, csak éppen a család hiányzik. Akár egyedül, akár párban, akár családdal élünk, ne legyen központi téma az aggodalom. Igyekezzék mindenki megküzdeni ezzel a nehéz helyzettel, és ha tud, segíteni másoknak is. Ne hagyjuk szétfolyni a napot, igyekezzünk úgy beosztani, hogy mindenre fussa. Légióként a nagy családi beszélgetésekre. És ez az a megfelelő alkalom, amikor előkerülhetnek a gyerekkori társasjátékok, az Ember, ne mérgelődj!, a dominó, a malom és a többiek, amelyek egyébként is lassan kivesznek az életünkből, mert mindennek a helyét elfoglalják a virtuális játékok. „A beszélgetés, pozitív gondolatok, derűlátás, előretekintés, aktivitás lehet az, amivel saját magunkon segítve ki tudunk jutni ebből a nehéz helyzetből, amiben vagyunk. „Az izolációt próbáljuk úgy feloldani, hogy az értelmes, tartalmas tevékenységgel legyen megtöltve, mindenekelőtt kapcsolatokkal” - javasolja Bagdy Emőke klinikai szakpszichológus, pszichoterapeuta. Igyekezzünk megfogadni szavait, mert ki tudja, meddig tart ez az állapot. És ha rábukkanunk egy-egy vírusról szóló viccre, ne lapozzunk gyorsan tovább, ne dühödjünk fel, hogy már megint a koronavírus, gyűlölöm, szórakozzunk rajta ugyanúgy, mint bármilyen más tréfán, mert fölszabadít, és ha az ember legalább egyszer-egyszer jót nevet naponta, már megérte fölkelni. Amit eddig kapkodva végeztünk, az utolsó utáni pillanatra halasztottunk, most kényelmesen, sőt a gyerekek bevonásával, családi alapon is megtehetünk. Melyik gyerek ne szeretne a konyhában lábatlankodni, amikor a vendégváró sütemény készül? Hát most nem lesz vendégváró, hanem családi. Mindenki magának, a saját családjának süt-főz, készít látványos hidegtálat. Nem vagyunk egyformák, sőt, kétformák sem, mindenkinek máshoz van, illetve nincs tehetsége. Van, akinek ügyes a keze, és hozzá némi fantázia is társul, van, aki elmélyül a világ dolgaiban, gondjaiban, van, akinek minden mindegy, van, akinek csak egy lökés kell. Ezt a lökést küldjük azoknak, akik szeretnének, de nem tudnak kitalálni mutatós dolgokat. Ezért mellékeltük a hidegtálakról, salátákról készült felvételeket, hogy inspiráljuk azokat, akiknek az az egyetlen ösztönző lökés kell. Válogassanak kedvükre, vonják be a család apraját-nagyját, élvezni fogják, hogy milyen étvágygerjesztő, látványnak sem utolsó művet hoztak létre közösen. És ha a művel bekopogtatunk az egyedül élő szomszéd nénihez, még nagyobb lesz az öröm, a büszkeség, (rend) A tökéletes húsvéti sonka Az ünnepi asztal dísze a sonka. A jól elkészített, ízletes, omlós, a sonkavásárlás azonban időnként kockázatos. A sonkáváiaszték igen széles. Egyre többen keresik a kevésbé zsíros, bőrtől és bőr alatti zsíroktól mentes sonkákat, kelendőbbek a kötözött sonkák, a nagyobb combokból, frikandóból, lapockából készített sonka is jó választás lehet. Azoknak a családoknak, amelyek az ünnep alatt csak egyszerkétszer esznek a sonkából, bővel a 1,5-2 kilós hús, míg azok, akik szeretnének egy lapockából vagy combból készített sonkalantot, azok minimum 5 kilós csomaggal térnek haza. A kötözött sonkákkal kapcsolatban sokszor az az érzésünk, hogy zsákbamacskát veszünk. Aki tart attól, hogy a szép külcsín gyenge belsőt takarhat, az keressen olyan kötözött sonkákat, amelyeket félbevágtak, s úgy fóliázták, hogy biztosan tudjuk, mi kerül a kosarunkba. A metszet sokat elárul a sonkáról. Nemcsak a zsírtartalmat, hanem azt is, hogy jó minőségű-e a hús. A jó füstölt sonka színe egyöntetű bordó, sötét rózsaszínbe hajló, a metszeten nincsenek véraláfutások. Ha bőrös sonkát választunk, a bőrt is vizsgáljuk meg alaposan. Csak olyan sonkát vegyünk meg, amelynek a bőre egységes, szépen tisztított és szőrtelenített. A sonka nyomásra nem lehet puha, de túl kemény Extra tipp: Ha esetleg elfelejtettettük beáztatni a sonkát, enyhén ecetes vízben főzzük meg! sem. Ne vegyünk olyan árut, amelyről hiányzik a címke. Ha gyors páccal érlelt sonkát választanánk, ne vegyünk olyat, amelynek a vákuumcsomagolása nedvességet tud kihúzni a húsból, azaz a fóliázott hús körül nedvesség fedezhető föl. Ha megvásároltuk, a nyers, füstölt sonkát előző este annyi hideg vízben áztassuk, amennyi ellepi, hogy távozzon belőle a fölösleges só. Másnap friss vízbe tegyük oda főni, adhatunk hozzá 34 gerezd fokhagymát, 8-10 szem borsot és 1 babérlevelet. Ma már egyre többen inkább füstölt sertéstarját, -combot vagy -csülköt tesznek az ünnepi asztalra. A tarját vagy a kötözött sonkát elég, ha 1-2 órán át áztatjuk vízben, ezután (akár fokhagymával ízesítve) kezdjük el főzni. A sonkát tálalásig hagyjuk a főzőlében, a rajta levő madzagot csak közvetlenül fogyasztás előtt szedjük le. 5 aranyszabály a sonkafőzéshez 1A zsíros réteg • megóvja a sonkát a kiszáradástól, ezért ne szedjük le róla! 2 Mindig akkora • fazékban főzzük a sonkát, amekkorában teljesen ellepi a víz! 3 Ne tegyük kuktába a • sonkát, mert abban hamar kifő belőle a zsír, és a rostjai rágóssá válnak! 4 Főzési ideje a nyers • sonka súlyától is függ, lehet 4-5 óra is. Akkor kész, ha a beleszúrt villa már könnyen kicsúszik, illetve a csontja kihúzható belőle. 5 A levében hagyjuk • kihűlni, mert melegen nem lehet szépen (a rostokra merőlegesen) szeletelni, ráadásul a kifőtt nedvesség egy részét ilyenkor újra magába szívja, így nem szárad ki könnyen.
