Új Szó, 2020. április (73. évfolyam, 77-100. szám)
2020-04-09 / 84. szám
2 KÖZÉLET 2020. április 9.1 www.ujszo.com Költséges mentőöv a hitelt törlesztőknek Jól fontolják meg, hogy igényelni fogják-e hiteltörlesztés elhalasztását, végeredményben ugyanis a kölcsön a halasztási idő alatt is kamatozni fog (Felvétel: Matej Jankovic/Plus jeden deft) MOLNÁR IVÁN Pozsony. A parlament is rábólintott a hiteltörlesztőknek nyújtott támogatásra, az elemzők szerint azonban ezt csak azoknak 6ri meg igénybe venni, akik valóban rászorulnak. Hasonló mentőövre számíthatnak a lízinget fizetők is, amiben a kormány már megegyezett a lízingtársaságokkal. A hitelüket törlesztő lakossági ügyfelek, egyéni vállalkozók és a 250- nél kevesebb alkalmazottat foglalkoztató kis- és közepes cégek legfeljebb kilenc hónapra kérvényezhetik a bankoktól a törlesztőrészletek fizetésének az elhalasztását, ha a koronavírus-járvány miatt nehéz anyagi helyzetbe kerülnek. Az erről szóló törvényjavaslatot kedd esti lapzártánkat követően fogadta el a parlament. Nem mindenki jogosult A pénzintézeteknek - a törvény által meghatározott feltételek teljesülése esetén - el kell fogadniuk a kérvényt. Ám, ha a kérvényezőnek 30 napnál hosszabb fizetési késedelme, vagy 100 eurót meghaladó, egyéb jellegű tartozása van, a kérvényét nem fogják elfogadni. Vállalatok esetében akadályt jelent a megkezdett csődeljárás is. „A nehéz helyzetbe került ügyfelek több lehetőség közül választhatnak. A kilenc hónap csak a felső határ, vagyis az ügyfél dönthet úgy, hogy kilenc hónapot halaszt, de akár úgy is, hogy csak egyet, attól függően, milyen az anyagi helyzete. Az ügyfeleknek nem kell majd sietniük a hiteltörlesztés elhalasztásának az igénylésével sem, erre ugyanis bármikor sort keríthetnek a járvány idején. Egy adós a koronavírusjárvány lecsengéséig azonban legfeljebb egyszer kérvényezhet halasztást” - nyilatkozta Zuzana Simonová a Fincentrum elemzője. Feketelista kihúzva A jó hír, hogy a halasztást kérvényező ügyfelek nem kerülnek majd a nem teljesítő adósok feketelistájára, az elhalasztott törlesztőrészleteket ugyanis nem fizetési késedelemként fogják elkönyvelni. Ennek köszönhetően a halasztást igénylőknek a későbbiekben sem lesznek gondjaik, ha újabb hitelért szeremének folyamodni. A pénzintézetek a halasztásért nem számíthatnak fel pótdíjat. A halasztást az ügyfél levélben vagy elektronikusan is kérvényezheti. A bank 30 napon belül köteles válaszolni. Jóváhagyás esetén tájékoztatnia kell az ügyfelet a részletfizetés elhalasztásának a következ„A kölcsön a halasztás időtartama alatt is kamatozni fog, vagyis az ügyfél végül az eredetinél nagyobb összeget fizet majd a banknak." Maroő Ovőarik pénzügyi elemző ményeiről, és arról is, hogy a haladék nem a törlesztőrészletek elengedésétjelenti. Sokba kerülhet A pénzügyi elemzők a hitelfizetőknek nyújtott mentőövet azonban csak azoknak ajánlják, akik erre valóban rászorulnak, vagyis a járvány miatti megszorítások következtében elvesztették a munkájukat vagy egyéb fontos bevételüket, ami lehetetlenné teszi számukra a törlesztést. „Az elfogadott szabályok szerint ugyanis a kölcsön a halasztás időtartama alatt is kamatozni fog, vagyis az ügyfél végül nagyobb összeget fizet majd a banknak, mint ha a szerződésben eredetileg szereplő futamidőben törlesztené az adósságát. A kamatokat az ügyfél a bankkal kötött megegyezés alapján fogja téríteni” - nyilatkozta Maros Ovcarik, a Financny kompas pénzügyi portál elemzője. Szerinte már egy viszonylag alacsony, 1 százalékos kamatozású jelzáloghitel törlesztésének a kilenc hónapos elhalasztása miatt is 5-10 százalékkal nagyobb összeget lesz majd kénytelen visszafizetni a banknak. Az sem mellékes, hogy az adós a törlesztés mely fázisánál tart. „A törlesztés első felében a kamatok teszik ki a visszafizetett összeg legnagyobb részét. Ha ebben a fázisban igényli valaki a halasztást, akkor jóval nagyobb összeget lesz kénytelen visszafizetni, mint ha olyasvalaki kéri a halasztást, aki már a futamidő vége felé közeledik” - mondta el Marián Búlik, az OVB Allfinanz Slovensko elemzője. „Mindezt figyelembe véve, mindenkinek azt ajánljuk, hogy aki csak teheti, ne kérje a halasztást, és fizesse továbbra is a szerződésben megszabott módon a hitelét” - ajánlja Darina Huttová, a Pénzügyi Szolgáltatók és Tanácsadók Szövetségének (AFISP) a főtitkára. Fontos eleme az elfogadott jogszabálynak az is, hogy a halasztást igénylő a halasztás időtartamának megfelelően kérheti a futamidő kitolását, dönthet azonban úgy is, hogy nem hosszabbítja meg a futamidőt, és a fennmaradó időszakban nagyobb havi részleteket fizet majd. Búlik szerint ez utóbbi a kedvezőbb megoldás, a jelzáloghitelek jelenlegi alacsony kamatozása mellett azonban a két lehetőség között nincs olyan látványos különbség. A lízing sem marad ki A kormánynak e héten sikerült megegyeznie a lízingtársaságokkal is a törlesztés halasztásának a lehetőségéről. Marcel Klimek pénzügyi államtitkár elmondta: az előzetes egyezség szerint, amelyet még a kormánynak és a parlamentnek is el kell fogadnia, a lízingtársaságok és egyéb hitelezők legfeljebb három hónapra halaszthatják majd el a részletfizetést. Az ügyfél azonban a három hónap letelte után, a járvány végéig másodszor is kérvényezheti majd a halasztást. A részleteket később teszik közzé. Mindez egyelőre csak a magánszemélyeket érinti, hogy a vállalkozókon és cégeken hogyan segítenek a lízingfizetéssel kapcsolatban, arról még tárgyalnak. Facebookos veszekedés MatoviS és Sulik között Az ombudsmannak sem tetszik a kij árási tilalom ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A koronavírusjárvány miatt bevezetett kijárási tilalommal kapcsolatos közúti ellenőrzések nyomán a kormánykoalícióban is feszültté vált a helyzet. Richard Sulik, a koalíciós SaS vezetője, egyben gazdasági miniszter a közösségi oldalán élesen bírálta, hogy az ellenőrzések miatt az utakon a járművek többórás várakozásra kényszerültek. Arra figyelmeztetett, a korlátozások tönkreteszik a gazdaságot. „A koronavírus elleni harcból mániát csináltunk” - fogalmazott Sulik, aki inkább a korlátozások feloldásának, a boltok kinyitásának pártján áll, és a járáshatárokon való ellenőrzést is megszűntémé. Hasonlóan nyilatkozott Juraj Droba (SaS), Pozsony megye elnöke is. Veronika Remisová, a Za l’udí alelnöke, valamint a beruházásokért és a regionális fejlesztésekért felelős miniszter szintén a szigorú korlátozások ellen foglalt állást, de óvatosabban fogalmazott. Arra emlékeztetett, hogy az ő minisztereik, akár csak az SaS-es tárcavezetők, nem szavazták meg a kijárási tilalmat. Remisová szerint az intézkedés azt hozta, hogy főleg azok nem tudtak utazni, akik munkába igyekeztek volna. Igor Matovic (OCaNO) kormányfő a bírálatokra úgy reagált, nem szereti, ha a koalíciós partnerei nem tartják érte a hátukat, és inkább felelőtlenül az „agyszüleményeiknek” adnak hangot. Délutáni sajtótájékoztatóján arról beszélt, a koalíciós partnerei a válsághelyzet megoldása helyett felelőtlenül kampányolnak. A miniszterelnök szerint az ellenőrzések szúrópróbaszerűek lesznek. Matovic szerint az előző kormány által kinevezett rendőrfőkapitány, Milan Lucansky szándékosan értelmezte félre a kormányhatározatot, túlságosan szigorú ellenőrzéseket rendelt el, és ezzel szabotálni akarta a kabinet intézkedéseit. Lucansky visszautasította a vádakat. A rendőrség tegnap azt ígérte, egyszerűsítik és gyorsítják az ellenőrzés menetét. Ezt Jaroslav Nad’ (OEaNO) védelmi miniszter is megerősítette, aki ugyancsak bírálta koalíciós kollégáit, akik szerinte populista kijelentéseket tesznek. (TASR, Denník N, czg) ÖSSZEFOGLALÓ A koronavírus-járvány miatt kihirdetett szükségállapot és korlátozások új élethelyzeteket eredményeznek, de jogi kérdéseket is felvetnek. Pozsony. Mária Patakyová ombudsman egy közleményt adott ki, amelyben azt írja, hogy figyelemmel követi a korlátozások emberjogi vonzatait. Kiemeli, a kijárási tilalom az alapvető jogokba való rendkívül nagy beavatkozás, amely az alkotmányosság határán mozog. Nyugtalanítónak tartja, hogy a tilalom alóli kivételek megfogalmazása nagyon pontatlan. Ennek következtében például az elvált szülőknek a gyermekükre vonatkozó láthatási joga körül bizonytalanság alakult ki. Az ombudsman szerint az a szülő, aki nem közös háztartásban él gyermekével, de érvényesíteni szeretné láthatási jogát, azt kockáztatja, hogy megsérti a kormány korlátozó rendelkezéseit, amiért büntetést is kaphat. Hozzáteszi, az illetékesek erről a kérdésről nem nyújtottak megfelelő tájékoztatást. Patakyová a hivatalos szervekre nézve nem kötelező érvényű állásfoglalást adott ki, amelyben azt írja, szerinte az elvált szülők által nevelt gyermeknek az egyik fél általi átadására, illetve másik fél általi átvételére a kijárási tilalom alóli kivételeket tartalmazó kormányhatározat második pontja érvényes. Eszerint a pont szerint abban az esetben ki lehet menni, amikor létszükségletek bebiztosításáról van szó. Ezek közé tartozik a gyermekekről való gondoskodás is, hiszen egy válás során a bíróság határozza meg, hogy az egyes időszakokban melyik szülő gondoskodik a gyermekről. Az ombudsman továbbá hangsúlyozta, ezen álláspontot fogja képviselni akkor is, ha a gyermek átadása vagy átvétele miatt valamelyik szülőt megbüntetnék. Patakyová ezzel együtt arra kérte az érintetteket, hogy a húsvéti ünnepek alatt a gyermek lehetőség szerint végig az egyik szülőnél legyen. Az ombudsman ugyanakkor arra is figyelmeztetett, hogy a járvány miatt életbe lépett intézkedések miatt elvben elfogadható, ha az egyik szülő nem tudja érvényesíteni láthatási jogát. „Hiszen a kijárási tilalom miatt ellehetetlenülhet a gyermek átadása” - írja az ombudsman. Marek Domin, a Comenius Egyetem Alkotmányjogi Tanszékének docense szerint amennyiben a kijárási tilalom közegészségügyileg indokolt, akkor nem alkotmányellenes. Ezzel együtt véleménye szerint a kivételek megfogalmazása problémás lehet. Ezek miatt ugyanis jogi vitákat kiváltó esetek keletkezhetnek. „Ez azzal is összefügg, hogy az ország polgárai először találkoznak ilyesmivel” - mondta ajogász, és hozzátette, hogy a rendőröknek a rendelkezést nem szó szerint kellene betartatniuk, hanem annak a célját kellene szem előtt tartaniuk. így azt, hogy megakadályozzák az emberek tömeges gyülekezését. (TASR, czg)
