Új Szó, 2020. április (73. évfolyam, 77-100. szám)
2020-04-01 / 77. szám
TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA 12| 2020. április 1.1 www.ujszo.com Megnőtt az internetes bűnözök aktivitása SZABÓ LACI Rendkívüli mértékben megnőtt az internetes bűnözők aktivitása az elmúlt napokban, ezért a biztonsági szakemberek arra hívják fel a figyelmet, hogy legyünk az eddiginél még óvatosabbak, még akkor is, ha azt gondoljuk, hogy „ismerjük” a feladót. A napokban az egyik legnépszerűbb csalási módszer, hogy hivatalos szerveknek adják ki magukat a bűnözők - pl. WHO, rendőrség, bank, minisztérium stb. -, azaz úgy tűnhet, hogy tőlük kaptuk az e-mailt, és a „fontos információkat, utasításokat a koronavírus elleni küzdelem segítésére”, vagy egyéb információt tartalmazó csatolmányt, vagy egy linket, amelyre kattintva trójait, vírust, adathalász programot (így a banki adatainkat majd a pénzünket is ellophatják) telepíthetünk a számítógépünkre. A WHO „nevében” küldött e-mail például azt kéri, hogy nyissa meg a csatolt fájlt (természetesen ez is fontos tudnivalókat ígér), kövesse az abban szereplő utasításokat, illetve továbbítsa az e-mailt a család és a barátok számára. Ám ha rákattint a csatolt fájlra - Coronavirus Disease (Covid-19) CURE.exe -, amely állítólag a vírusfertőzésre adható gyógyszerekről is tájékoztat, akkor egy jelszó- és bitcoingyűjtő program indul el a rendszeren, úgy, hogy abból az áldozat semmit sem vesz észre. De nemcsak a hagyományos trójaik száma sokasodott üteg, de tovább tejednek a zsarolóvírusok és zaklatóvírusok is, amelyek ezekben a napokban a korábbinál is kellemetlenebb helyzetbe hozhatják az áldozatot - pl. napokig nem tudja használni a számítógépét, elveszti az összes, gépen tárolt adatát. A veszély nemcsak az otthoni felhasználókra leselkedik, de azokra is, akik otthonról végzik munkahelyi feladataikat. A Cisco kutatása szerint - melyet 13 ország 2800 biztonsági szakértőjének bevonásával készítettek - a kibertámadások nagy része a rendszerek sérülékenységét használja ki. A levelezés kulcsfontosságú terület, a célzott kéretlen levéltámadások pedig egyre kifinomultabbakká válnak. A szakemberek arra kérik a fel-, használókat, hogy a vírusjárvány idején a korábbinál nagyobb elővigyázatossággal kezeljék a számítógépet, és az e-maileket, a kéretlen leveleket ne nyissák meg, ne kattintsanak a csatolt fájlokra, linkekre, még akkor sem, ha úgy tűnik, hivatalos szervtől, állami intézménytől, vagy magáncégtől érkezett az e-mail. A szakemberek arra kérik a felhasználókat, hogy a vírusjárvány idején a korábbinál nagyobb elővigyázatossággal kezeljék a számítógépet és az e-maileket (Shutterstock) Egyre többeknek okoz gondot a hőstressz CSIBRÁNYI ZOLTÁN Veszélyeztetettnek tekinthetők a pár éves kisgyerekek, a hatvan évnél idősebbek, a krónikus betegségekkel élők és nem utolsósorban minden olyan ember, aki sokat dolgozik a szabadban, a tűző napon (Shutterstock) Az utóbbi évtizedekben évről évre mind többen érezhetjük magunkon az egész Földet érintő felmelegedés negatív hatásait. A gond nélkül elviselhetőnél immár gyakran magasabb hőmérsékletek pediglen megnövelik a hőstressz hatását. Ez a jelenség árthat az emberek egészségének, a mezőgazdasági termelésnek, a környezetnek, és mindezek következtében a gazdaságnak. Az amerikai New Jersey állambeli Rutgers Egyetem márciusban megjelent tanulmánya szerint, ha az üvegházhatású gázok kibocsátása a jelenlegi szinten maradna, ez esetben a szélsőségesen magas hőmérséklet és a páratartalom együtteséből adódó hőstressz az évszázad végére 1,2 milliárd embernek fog gondokat okozni. Ez négyszer több embert jelent, mint ahányan napjainkban érintettek, az ipari forradalom megindulása előtt érintettek létszámánál pedig bő tizenkétszer több. Az Environmental Research Letters folyóiratban március elején megjelentek a következőkre mutatnak rá. A jövőbeli hőstresszt becslő tanulmányok többsége a felszíni levegő hőmérsékletére összpontosított és közben nem vette figyelembe a páratartalmat, amely tényező azonban szintén kulcsfontosságú hatású. A vezető szerző, Robert E. Kopp, aki a Rutgers Egyetem Föld-, Óceán- és Légkörtudományok Intézetének igazgatója, felhívja rá a figyelmet, hogy „amikor az egyre melegedő bolygó kockázatait vizsgáljuk, kiemelt figyelmet kell fordítanunk a hő- és a páratartalom együttes szélsőségeire, amelyek különösen veszélyesek az egészségre”. A kutatás során - 40 éghajlati szimuláció felhasználásával - vizsgálták, hogy miként növekednek a hő-és a páratartalom együttes szélsőségei a felmelegedő Földön. A hőstressz mérésére összpontosítva a hőmérséklet és a páratartalom mellett figyelembe vettek további környezeti tényezőket: szélsebesség, a Nap beesési szöge, nap- és infravörös sugárzás. A hőstressz kapcsán jó tudni a következőket: túlzottan nagy meleg időben az emberi szervezet az átlagos napokhoz képest több energiát használ fel ahhoz, hogy a test hőmérsékletét szabályozza, de eközben előfordulhat, hogy például még a szokásosnál nagyobb mértékű izzadás révén sem képes megfelelően lehűteni a testet, aminek nyomán a testhő gyorsan emelkedhet, ami károsíthatja az agyat és más létfontosságú szerveket. Veszélyeztetettnek tekinthetők a pár éves kisgyerekek, a hatvan évnél idősebbek, a krónikus betegségekkel élők és nem utolsósorban minden olyan ember, aki sokat dolgozik a szabadban, a tűző napon. Márpedig világszerte tapasztalhatóan egyre gyakoribbak a forró és nedves napok, a hőhullámok. Megjegyzendő: az Amerikai Betegségmegelőző Központ (CDCP) szerint a hővel összefüggő betegségek legsúlyosabb formája, nevezetesen a hőguta, sürgősségi ellátás nélkül tartós problémákat okozhat, sőt, akár halálhoz is vezethet. A túl magas hőmérséklet okozhat még egyebek mellett hőkiütést és hőgörcsöt is. Az itt ismertetett tanulmány sorai, miként rengeteg más kutatás eredményei is, arra engedik következtetni az átlagembert, köztük jelen sorok íróját, hogy a kék bolygóra, milliónyi faj élőhelyének jövőjére többnyire nem igazán gondoló, felelőtlen emberi cselekedetek miatt egyre kiszámíthatatlanabb és durvább időjárási szélsőségek a jövőben még sok bajt hoznak az emberek fejére. Az űrhajósok vizelete is jól jöhet a holdbázis felépítéséhez Az európai kutatók szerint a vizeletben lévő karbamid lágyítóként is alkalmazható abban a betonszerkezetben, amelyből a majdani holdbázis épülne fel (Shutterstock) MTI-HÍR Az asztronauták vizelete is segíthet megépíteni a Holdon az alapbázist: a benne lévő karbamid lágyítóként alkalmazható a szerkezetek betonjában - vélik európai kutatók. Az amerikai űrkutatási hivatal (NASA), az Európai Űrügynökség (ESA) és kínai űrügynökség (CNSA) is azt tervezi, hogy a következő évtizedekben bázist épít ki a Holdon egy a távolabbi űrt feltérképező terv részeként, amely aztán még messzibb célok felé, például a Marsra is eljuttathat embereket. A Hold betelepítése olyan problémákat vet fel, mint a magas sugárzás, a szélsőséges hőmérsékletek, a meteoritbombázások veszélye. Emellett logisztikai kérdések is adódnak: hogyan szállítsanak fel a Holdra építőanyagot, ha egyáltalán szükséges - olvasható az EurekAlert.org tudományos-ismeretterjesztő hírportálon. A Földről 0,45 kilogrammnyi teher Holdra szállítása mintegy 10 ezer dollárba (1 dollár = 0,9 euró) kerül, tehát egy teljes modul megépítése az égitesten nagyon költséges lenne. Ezért az űrügynökségek igyekeznek hasznosítani a Hold felszínének nyersanyagait vagy éppen azokat, melyeket maguk az asztronauták szolgáltathatnak, például vizelet formájában. Norvég, spanyol, holland és olasz kutatók az ESA-val együttműködve számos kisérletet végeztek annak kiderítésére, használható-e a vizeletben lévő karbamid lágyítóként. Ez az adalékanyag a betonhoz adva lágyítja az eredeti keveréket, így megkeményedése előtt formálhatóvá teszi azt. A tudósok eredményeiket a Journal of Cleaner Production című tudományos folyóiratban mutatták be. „A Holdon használható geopolimer beton készítéséhez az elképzelés szerint azt lehetne használni, ami ott megtalálható: regolitot (a Hold törmelékes kőzetrétegét) és a néhány területen megtalálható jégből származó vizet” - magyarázta a tanulmány egyik szerzője, Ramón Pamies, a spanyolországi Cartagenai Műszaki Egyetem professzora. A vizsgálatok során kiderült, hogy az olyan melléktermékek, mint a holdbázis építésével foglalkozók vizelete, szintén használhatók. Ennek a testnedvnek a két fő összetevője a víz és a karbamid, amely molekula lehetővé teszi a hidrogénkötések megszakadását, és ezáltal csökkenti sok vizes keverék viszkozitását - fejtette ki Pamies. Az ESA által kifejlesztett, a Hold regolitjához hasonlatos anyagból, karbamidból és különböző lágyítókból 3D-s nyomtatóval különböző építményeket készítettek és összehasonlították az eredményt. A norvégiai Ostfold Egyetemen végzett vizsgálat szerint a karbamidot tartalmazó minták nagy súlyokat is elbírtak, formájukat stabilan megőrizték. Felmelegítve 80 Celsiusfokra, tesztelték ellenállásukat is, amely tovább nőtt, amikor a Holdra jellemző nyolc fagyás-olvadás ciklus hatásának vetették alá. „Azt még nem találtuk ki, hogyan lehet kivonni a karbamidot a vizeletből, és azt is vizsgáljuk, valóban szükséges-e, mert lehetséges, hogy a vizelet egyéb alkotóelemei is hasznosíthatók a geopolimer beton kialakításához” - mondta el Anna-Lena Kjoniksen norvég kutató.
